Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM038652
Első szerző:	Alberth Márta (fogszakorvos)
Cím:	Significance of oral Candida infections in children with cancer / Alberth M., Majoros L., Kovalecz G., Borbás E., Szegedi I., Márton I. J., Kiss C.
Dátum:	2006
ISSN:	1219-4956
Megjegyzések:	Candidiasis is common in children with cancer, particularly during periods of severe immunosuppression and neutropenia. Our aim was to study the microbiological changes in the oral cavity of children with newly diagnosed cancer. The study group consisted of 30 consecutive children and adolescents, 16 with acute lymphoblastic leukemia and 14 with solid tumors. Oral cultures to detect fungi and bacteria were conducted for all patients before treatment, during and after neutropenic episodes. In 23 patients developing fever simultaneous throat, urine and blood sampling was carried out. No pathogens were found in the cultures taken before the outset (30 cultures) or after recovery from (30 cultures) the neutropenic episodes. In the 45 oral cultures taken during the neutropenic episodes 38 (84.4%) proved positive. Fungi were the most frequently isolated oral pathogens: 33/38 yeast and 6/38 bacterial infections were identified. There was no association between the underlying malignancy and the occurrence of the positive cultures. Of the 30 patients, all 23 (76.7%) who have developed moderate-to-severe neutropenia, developed oral fungal colonization or clinically obvious fungal infection at least on one occasion during the study. In addition to oral samples, fungi were identified in 9/23 pharyngeal swabs, 6/23 urine and 1/23 blood cultures. The initial fungal pathogen was exclusively (33/33) Candida albicans. In extended severe neutropenic states, C. albicans was replaced by non-albicans species (C. kefyr, C. lusitaniae, C. sake, C. tropicalis) in 5 patients between 4 to 6 days of the neutropenic episodes. Four of the nonalbicans Candida strains were resistant to azole-type antifungal agents. Neutropenic episodes of children with cancer are associated with an increased risk of developing oral and even systemic infections with C. albicans that can be replaced by azole-resistant nonalbicans strains in prolonged neutropenia contributing to morbidity of these patients.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Pathology and Oncology Research. - 12 : 4 (2006), p. 237-241. -
További szerzők:	Majoros László (1966-) (szakorvos, klinikai mikrobiológus) Kovalecz Gabriella (1973-) (fogszakorvos) Borbás Emese Szegedi István (1969-) (hematológus, onkológus, nefrológus) Márton Ildikó (1954-) (fogszakorvos) Kiss Csongor (1956-) (hematológus, onkológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM102748
Első szerző:	Sipos Kitti (fogorvos)
Cím:	Haemophiliás betegek fogászati kezelésének aspektusai a fogorvosi alapellátás területén / Sipos Kitti, Schlammadinger Ágota, Szegedi István, Kiss Csongor, Márton Ildikó
Dátum:	2019
Megjegyzések:	Bevezetés: Napjainkban a vérzékenységgel járó kórképek örökletes, veleszületett formái között a véralvadási faktor deficienciák a leggyakoribbak. Ezek közül is az összes véralvadási faktor abnormalitás 95-97%-át a von Willebrand betegség, a Haemophilia A és a Haemophilia B képezi. A haemophilia ritka, veleszületett, nemhez kötötten öröklődő véralvadási zavar, amely az öröklődés különleges volta miatt ? néhány kivételes esettől eltekintve- a férfiak betegsége. Több típusa közül a két legismertebb a Haemophilia A vagy klasszikus haemophilia, melyet a VIII. véralvadási faktor hiánya/csökkenése okoz, illetve a Haemophilia B, a IX. faktor hiánya/ csökkenése következtében kialakuló vérzékenység. A Haemophilia Világszövetség (World Federation of Hemophilia, WFH) legfrissebb, 2017-es adatai szerint Magyarországon az A haemophiliás betegek száma 896, a B haemophiliásoké pedig 227 fő volt. A betegség általános, különös tekintettel fogászati vonatkozású ismertetésén túl előadásom célja, hogy felhívjam a fogorvosok figyelmét a haemophiliás betegek fogászati ellátásának fontosságára az alapellátás területén rendelkezésre álló feltételek lehetőségeinek figyelembevételével. Anyag-és módszer: A téma ismertetéséhez főként az elmúlt öt év irodalmát képező közleményeket és kutatásunk során eddig szerzett tapasztalatainkat használtuk fel. Eredmények: Irodalmi adatok szerint a fogszuvasodás és a parodontális betegségek előfordulása magasabb a vérzékeny betegek körében, mely többek között a megfelelő szájhigiénia hiányának köszönhető és a páciensek vérzéstől való félelméhez vezethető vissza. A jó szájhigiénia fenntartása nagyon fontos lenne a vérzékeny betegek körében, hogy elkerüljük az előbb említett kezeletlen állapotok következményeként a fogak eltávolítását. Problémát jelent továbbá a betegek ellátásának esetleges elutasítása is az általános fogorvosi praxisban. Következtetések: A veleszületett vérzékeny betegek a populáció egy nagyon kis csoportját képezik, ezért a páciensek ellátása kihívást jelenthet sok fogorvos számára, mivel nincs tapasztalatuk az ilyen betegek fogászati ellátásával kapcsolatban. Ennek köszönhetően a haemophiliás páciensek gyakran nehézségekkel találják szemben magukat a fogorvosi alapellátás területén. Azonban a legtöbb rutin, nem sebészeti fogászati beavatkozás elvégezhető egy általános fogászati praxisban is haematologus kezelőorvossal történt egyeztetést követően. A fogorvosok szerepe nem elhanyagolható a kórkép felismerésének szempontjából sem. Irodalmi adatok szerint az esetek 14%-ában, illetve az enyhe típusba tartozó betegek 30%-ánál szájüregi vérzéses komplikációt követően indul el a kivizsgálás. Megbeszélés: A BOP-ben észlelt szignifikáns különbség magyarázataként feltételezhető a tartósan alkalmazott immunszupresszív kezelések ill. APSCT hosszútávú hatása, annak ellenére, hogy a fogászati vizsgálat ideje alatt már a legtöbb esetben nem alkalmaztak fenntartó kezelést. A diagnózis felállításától eltelt idő alatt alkalmazott számos antibiotikumos kezelés kémiai plakk kontrollt jelent, ami redukálhatja a parodonthopatogén kórokozók hatását a parodontitis progressziójában.
ISBN:	978-963-490-031-3
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	XX. Debreceni Fogászati Napok 2019. április 11-13. : programfüzet / kiad. a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar. - p. 19-20. -
További szerzők:	Schlammadinger Ágota (1971-) (belgyógyász, haematológus) Szegedi István (1969-) (hematológus, onkológus, nefrológus) Kiss Csongor (1956-) (hematológus, onkológus) Márton Ildikó (1954-) (fogszakorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: