Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM046718
Első szerző:	Galuska László (belgyógyász, izotópdiagnoszta)
Cím:	Az egyik oldali tüdőkeringés hiányának perfuziós tüdőszcintigráfiával való kimutatása és klinikai jelentősége = Absence of unilateral pulmonary circulation, detected by perfusion scintigraphy of the lung, and its clinical significance / Galuska L., Márton H.
Dátum:	1996
Megjegyzések:	Single acute shortage of pulmonary circulation may cause a life threatening condition, its definitive lack - in consequence of developmental trouble - decreased loading and inclination to infections. It's recognition is most easy by non invasive isotope perfusion pulmonary scintigraphy. Frequency, diagnostic difficulties are a little bit known in Hungary, therefore retrospective investigations were performed by the authors. Examining 961 perfusion pulmonary scintigraphic material of a four year (1990-1994) period-among them that of 52 children-in 8 cases total perfusion-lack of one lung-side was found. Survey history of 5 children and 3 adults, besides conventional physical and X-ray suspicion-sings, attention is drawn to signs of non-invasive perfusion and aerosol inhalation pulmonary scintigraphy which are more suitable to demonstrate deviations. In the background of severe circulatory trouble there have been found in one infant grave bronchial stenosis, in 4 children - with different age - arteria pulmonalis agenesia at right, and in 1 young adult (with Fallot-tetralogy), arteria pulmonalis agenesia at left. One of the other adults had bronchial carcinoma, and the other massive pulmonal embolisation. In their diagnostic schedule besides isotope investigations, importance of cardiologic echo-examinations, and the bronchoscopy has been stressed respectively. Catheterisation of the heart is important only in selected cases.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 137 : 8 (1996), p. 411-414. -
További szerzők:	Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM017486
Első szerző:	Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:	Cardoivascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi paraxisokban : diabeteses betegek és gondozásuk / Ilyés István, Jancsó Zoltán, Kovács Eszter, Márton Hajnalka, Simay Attila
Dátum:	2005
Megjegyzések:	A diabetes mindkét típusa nagy cardiovascularis kockázatot jelentő állapotok közé tartozik. Célkitűzés: A vizsgálat célkitűzése a diabetes mellitus miatt gondozott páciensek körében a cardiovascularis rizikótényezők, a macro- és microvascularis szövődmények gyakoriságának és a kezelés-gondozás eredményeinek felmérése volt. Módszer: a vizsgálat módszere kérdőíves felmérés volt, amiben háziorvosi praxisok diabetes mellitus miatt gondozott 400 páciense (49 1-es típusú és 351 2-es típusú diabeteses beteg) vett részt. Eredmények: A cardiovascularis érintettség, a túlsúlyosság, a hypertonia és a dyslipidaemia gyakorisága a 2-es típusú, a dohányzás és a microvascularis szövődmények gyakorisága az 1-es típusú diabetes mellitusban volt nagyobb. Az 1-es típusú diabetesben a konzervatív intenzív és a konvencionális inzulinkezelés aránya közel 70%:30% volt. A 2-es típusú diabetesben alkalmazott kezelési módok: csak diétás kezelés: 8%, orális antidiabetikus kezelés: 78%, antidiabetikus és inzulinkezelés: 7% inzulinterápia: 7%. A gondozás utolsó évében legalább 3 vizsgálati eredménnyel rendelkezők aránya: éhomi vércukor: 50%, postprandialis vércukor: 30%, hemoglobin-A1c: 10% körül, mindkét betegségtípusban. A célértékek elérésének aránya az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitusban: éhomi vércukor: 27% vs.14%, postprandialis vércukor: 26% vs. 18%, hemoglobin-A1c: 29% vs. 34%, a micro-és macrovascularis kockázati kategóriákba tartozók aránya: éhomi vércukor: 59% vs. 68%, postprandialis vércukor: 54% vs. 53%, hemoglobin-A1c 4% vs.27%. Következtetések: A glykaemiás kontroll megítélését biztosító vizsgálatok végzésének gyakorisága és a célértékek elérésének aránya nem kielégítő, a micro- és macrovascularis kockázati kategóriába tartozók aránya pedig magas. A diabetesgondozás intenzitását az eredmények javítása érdekében fokozni szükséges.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban diabetesgondozás cardiovascularis rizikótényezők macro- és microvascularis szövődmények célértékek elérése
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 146 : 51 (2005), p. 2581-2588. -
További szerzők:	Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Kovács Eszter Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM017501
Első szerző:	Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:	Cardiovascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi praxisokban : hypertoniás páciensek és gondozásuk / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Kovács Eszter, Ilyés István
Dátum:	2006
Megjegyzések:	A hypertonia önálló cardiovascularis rizikófaktor, a hypertoniás betegek kezelése, gondozása a cardiovascularis betegségek megelőzése szempontjából kulcsfontosságú. Célkitűzések: A vizsgálat célja hazai háziorvosi praxisok hypertonia-gondozási gyakorlatának felérése volt. Módszer: A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés.A kérdőív - többek között - a gondozás időtartamára, a társuló rizikótényezőkre, a kezelésre, célszervkárosodásokra és a vérnyomásértékekre vonatkozó információkat tartalmazott. A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 830 hypertoniás betegét vonták be. A vérnyomásmérés kivitelezése és a vérnyomásértékeknek megfelelő súlyossági csoport besorolás a Magyar Hypertonia Társaság aktuális irányelve szerint történt. Eredmények: A résztvevők 39,8%-a férfi, 60,2%-a nő volt. A hypertonia felismerése óta eltelt idő átlagosan 10,7 (SD + 8,3) évnek adódott. Az esetek 51,4%-ában középsúlyos, 32,7%-ában súlyos hypertonia miatt vették a résztvevőket gondozásba. A cardiovascularis, cerebrovascularis, perifériás vascularis és a retinaérintettség prevalenciája a hypertonia súlyosságával párhuzamosan nőtt. Minden antihypertensiv hatóanyagcsoportra jellemző volt, hogy a hypertonia súlyossági fokával párhuzamosan nőtt alkalmazási gyakoriságuk. Leggyakrabban ACE-gátlók alkalmazására került sor. 140/90 Hgmm alatti átlagértéket a gondozottak 46,4%-ánál sikerült elérni, a betegek 45,1%-a az elmúlt egy év átlagértéke alapján az enyhe, 7,62%-a a középsúlyos, 0,85%-a pedig a súlyos hypertoniások kategóriájába volt besorolható. A gondozás a vérnyomásértékek csökkentésének tekintetében kevésbé volt hatékony az idősebb, illetve a súlyosabb kiindulási hypertoniával rendelkező pácienseknél, a nem szerinti hovatartozás azonban a hatékonyságot nem befolyásolta. Következtetések: A felismerés elégtelensége miatt a fiatal, illetve a férfi hypertoniások korai azonosítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vérnyomás célértékek elérése érdekében pedig a kezelés minden eszközét a legteljesebb mértékig ki kell használni.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban hypertonia-gondozás cardiovascularis kockázat
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 147 : 8 (2006), p. 339-344. -
További szerzők:	Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Kovács Eszter Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM017402
Első szerző:	Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:	Cardiovascularis kockázat háziorvosi praxisok gondozásban nem álló páciensei körében / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:	2003
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban cardiovascularis veszélyeztetettség cardiovascularis rizikófaktorok cardiovascularis kockázatbecslés
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 144 : 29 (2003), p. 1433-1439. -
További szerzők:	Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: