CCL

Összesen 11 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM098935
Első szerző:Erdei István (belgyógyász, háziorvos, háziorvos mentor, üzemorvos)
Cím:Bevezetés a háziorvoslásba : Orvostanhallgatók számára / Erdei István, Ilyés István, Jancsó Zoltán, Kovács Eszter, Kolozsvári László, Márton Hajnalka, Nánási Anna, Rurik Imre, Simay Attila
Dátum:2021
Megjelenés:Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó, 2021
Terjedelem:90 p.
ISBN:978-963-318-970-2
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok jegyzet
könyv
További szerzők:Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos) Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Kovács Eszter (1972-) (háziorvostan szakorvos) Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Nánási Anna (1995-) (háziorvos) Rurik Imre (1953-) (háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, urológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM017413
Első szerző:Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:A lipoprotein-anyagcsere eltérések és a kardiovaszkuláris kockázat / Ilyés István, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Erdei István, Márton Hajnalka, Újhelyi István
Dátum:2004
Megjegyzések:A munka célja az összkoleszterin (T-C), az LDL-C, a triglicerid (Tg) és a HDL-C kóros értékei gyakoriságának, továbbá az eltéréseknek egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezőkkel és a kalkulált kardiovaszkuláris kockázat fokozataival való összefüggésének vizsgálata volt 48 háziorvosi praxis, magát egészségesnek tudó 1320 páciense körében. A kóros lipoprotein-értékek gyakorisága a következő volt: TC:50,8%, LDL-C: 42,1%, Tg: 39,1%, HDL-C 5,1%. A férfi nem, a magasabb életkor, az egészségtelen táplálkozás, a nem kellő mértékű fizikai aktivitás, az emelkedett BMI-érték, szisztolés vérnyomás és éhomi vércukorszint kedvezőtlenül befolyásolta a T-C, LDL-C és Tg normális és kóros értékeinek gyakoriságát, a dohányzás csak a Tg-értékek megoszlását. Ezek a lipoprotein-eltérések növelték a páciensek kalkulált kardiovaszkuláris kockázatát.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
összkoleszterin
LDL-C
triglicerid
HDL-C
egyéb kardiovaszkuláris rizikófaktorok
kalkulált kardiovaszkuláris kockázat
Megjelenés:Metabolizmus 2 : 2 (2004), p. 64-69. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Erdei István (1944-) (belgyógyász, háziorvos, háziorvos mentor, üzemorvos) Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Újhelyi István
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM017486
Első szerző:Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:Cardoivascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi paraxisokban : diabeteses betegek és gondozásuk / Ilyés István, Jancsó Zoltán, Kovács Eszter, Márton Hajnalka, Simay Attila
Dátum:2005
Megjegyzések:A diabetes mindkét típusa nagy cardiovascularis kockázatot jelentő állapotok közé tartozik. Célkitűzés: A vizsgálat célkitűzése a diabetes mellitus miatt gondozott páciensek körében a cardiovascularis rizikótényezők, a macro- és microvascularis szövődmények gyakoriságának és a kezelés-gondozás eredményeinek felmérése volt. Módszer: a vizsgálat módszere kérdőíves felmérés volt, amiben háziorvosi praxisok diabetes mellitus miatt gondozott 400 páciense (49 1-es típusú és 351 2-es típusú diabeteses beteg) vett részt. Eredmények: A cardiovascularis érintettség, a túlsúlyosság, a hypertonia és a dyslipidaemia gyakorisága a 2-es típusú, a dohányzás és a microvascularis szövődmények gyakorisága az 1-es típusú diabetes mellitusban volt nagyobb. Az 1-es típusú diabetesben a konzervatív intenzív és a konvencionális inzulinkezelés aránya közel 70%:30% volt. A 2-es típusú diabetesben alkalmazott kezelési módok: csak diétás kezelés: 8%, orális antidiabetikus kezelés: 78%, antidiabetikus és inzulinkezelés: 7% inzulinterápia: 7%. A gondozás utolsó évében legalább 3 vizsgálati eredménnyel rendelkezők aránya: éhomi vércukor: 50%, postprandialis vércukor: 30%, hemoglobin-A1c: 10% körül, mindkét betegségtípusban. A célértékek elérésének aránya az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitusban: éhomi vércukor: 27% vs.14%, postprandialis vércukor: 26% vs. 18%, hemoglobin-A1c: 29% vs. 34%, a micro-és macrovascularis kockázati kategóriákba tartozók aránya: éhomi vércukor: 59% vs. 68%, postprandialis vércukor: 54% vs. 53%, hemoglobin-A1c 4% vs.27%. Következtetések: A glykaemiás kontroll megítélését biztosító vizsgálatok végzésének gyakorisága és a célértékek elérésének aránya nem kielégítő, a micro- és macrovascularis kockázati kategóriába tartozók aránya pedig magas. A diabetesgondozás intenzitását az eredmények javítása érdekében fokozni szükséges.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
diabetesgondozás
cardiovascularis rizikótényezők
macro- és microvascularis szövődmények
célértékek elérése
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 51 (2005), p. 2581-2588. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Kovács Eszter Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM039778
Első szerző:Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:Az emelkedett vérnyomás és a kardiovaszkuláris kockázatot meghatározó egyéb tényezők kapcsolata gondozás alatt nem álló, felnőtt populációban / Jancsó Zoltán, Simay Attila, Erdei István, Márton Hajnalka, Ilyés István
Dátum:2003
ISSN:1522-6417
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
emelkedett vérnyomás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
kardiovaszkuálris veszélyeztetettség
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Current Hypertension Reports. - 4 (2003), p. 745-752. -
További szerzők:Simay Attila (1954-) (háziorvos) Erdei István (1944-) (belgyógyász, háziorvos, háziorvos mentor, üzemorvos) Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM017640
Első szerző:Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:The effect of eating habits on cardiovascular risk factors and the assessed cardiovascular risk / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2011
ISSN:0139-3006
Megjegyzések:Study was aimed to assess the effect of eating habits on cardiovascular risk factors and the assumed cardiovascular risk among 18-60 years old individuals in Hungary. The 1320 patients were recruited who had not been treated previously because of known cardiovascular risk factors or diseases. Taking questionnaire on eating habits, physical examination, laboratory test (total cholesterol, LDL-, HDL-cholesterol, triglyceride, fasting blood glucose, OGTT) and cardiovascular risk assessment were carried out. Proportion of involved people who tended to follow healthy diet (determined on the basis of relevant European cardiovascular primary prevention guideline, focusing on the following parameters: total daily calorie-, fat-, cholesterol intake, fruit/vegetable- and salt consumption) was 66%. In "healthy diet" group we found more patients with normal total cholesterol, LDL-cholesterol and triglyceride, blood pressure (BP) and body mass index (BMI) levels compared to "unhealthy diet" group and this difference was significant. There was no significant difference between the quality of diet and HDL-cholesterol and glucose levels. The level of cardiovascular risk changed in line with the quality of diet significantly: among those people who tended to follow a healthy diet, the proportion of low risk individuals was higher whereas among those people who did not care the quality of food, this proportion was the opposite. Intention to follow healthy diet is an important part of cardiovascular risk mitigation policy among adult Hungarian people.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
eating habits
cardiovascular risk factors
assessed cardiovascular risk
Megjelenés:Acta Alimentaria. - 40 : 2 (2011), p. 254-261. -
További szerzők:Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM017501
Első szerző:Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:Cardiovascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi praxisokban : hypertoniás páciensek és gondozásuk / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Kovács Eszter, Ilyés István
Dátum:2006
Megjegyzések:A hypertonia önálló cardiovascularis rizikófaktor, a hypertoniás betegek kezelése, gondozása a cardiovascularis betegségek megelőzése szempontjából kulcsfontosságú. Célkitűzések: A vizsgálat célja hazai háziorvosi praxisok hypertonia-gondozási gyakorlatának felérése volt. Módszer: A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés.A kérdőív - többek között - a gondozás időtartamára, a társuló rizikótényezőkre, a kezelésre, célszervkárosodásokra és a vérnyomásértékekre vonatkozó információkat tartalmazott. A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 830 hypertoniás betegét vonták be. A vérnyomásmérés kivitelezése és a vérnyomásértékeknek megfelelő súlyossági csoport besorolás a Magyar Hypertonia Társaság aktuális irányelve szerint történt. Eredmények: A résztvevők 39,8%-a férfi, 60,2%-a nő volt. A hypertonia felismerése óta eltelt idő átlagosan 10,7 (SD + 8,3) évnek adódott. Az esetek 51,4%-ában középsúlyos, 32,7%-ában súlyos hypertonia miatt vették a résztvevőket gondozásba. A cardiovascularis, cerebrovascularis, perifériás vascularis és a retinaérintettség prevalenciája a hypertonia súlyosságával párhuzamosan nőtt. Minden antihypertensiv hatóanyagcsoportra jellemző volt, hogy a hypertonia súlyossági fokával párhuzamosan nőtt alkalmazási gyakoriságuk. Leggyakrabban ACE-gátlók alkalmazására került sor. 140/90 Hgmm alatti átlagértéket a gondozottak 46,4%-ánál sikerült elérni, a betegek 45,1%-a az elmúlt egy év átlagértéke alapján az enyhe, 7,62%-a a középsúlyos, 0,85%-a pedig a súlyos hypertoniások kategóriájába volt besorolható. A gondozás a vérnyomásértékek csökkentésének tekintetében kevésbé volt hatékony az idősebb, illetve a súlyosabb kiindulási hypertoniával rendelkező pácienseknél, a nem szerinti hovatartozás azonban a hatékonyságot nem befolyásolta. Következtetések: A felismerés elégtelensége miatt a fiatal, illetve a férfi hypertoniások korai azonosítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vérnyomás célértékek elérése érdekében pedig a kezelés minden eszközét a legteljesebb mértékig ki kell használni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
hypertonia-gondozás
cardiovascularis kockázat
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 147 : 8 (2006), p. 339-344. -
További szerzők:Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Kovács Eszter Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM017402
Első szerző:Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:Cardiovascularis kockázat háziorvosi praxisok gondozásban nem álló páciensei körében / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2003
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cardiovascularis veszélyeztetettség
cardiovascularis rizikófaktorok
cardiovascularis kockázatbecslés
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 144 : 29 (2003), p. 1433-1439. -
További szerzők:Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM017478
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A dohányzás hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a kardiovaszkuláris betegségek becsült kockázatára / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:Felnőtt, 18-60 éves páciensek körében vizsgáltuk a dohányzás hatását a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a becsült kardiovaszkuláris kockázatra. A vizsgálatban 48 háziorvosi praxis kardiovaszkuláris rizikó vagy betegség miatt nem gondozott, szisztematikus mintavétellel kiválasztott 1320 páciense vett részt. Célzott anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, BMI meghatározás, koleszterin, LDL- és HDL-koleszterin, triglycerid, éhgyomri vércukormérés történt.A vizsgálatban résztvevők 30%-a dohányzik, 58%-a sosem dohányzott és 12%-a leszokott. A dohányzás a férfiak között gyakoribb, a két nem közötti különbség szignifikáns mértékű (p<0,0001). A dohányzók arányában a fiatalok (dohányzik. 32,5%) és a középkorúak (dohányzik: 29,2%) között lényeges különbség nincs. A már leszokottak aránya a középkorúak csoportjában háromszorosa a fiatalabb korosztályban észleltnek, emiatt a dohányzási szokások megoszlásában a csoportok közötti különbség szignifikáns (p<0,0001). A szisztolés vérnyomás fokozatainak megoszlása a dohányzási szokások szerint kialakított csoportokban nem tér el (p=0,1785). A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában az éhomi vércukor-kategóriák megoszlása sem különbözik. A leszokottak csoportjában viszont a kóros vércukor-kategóriák aránya magasabb, ebből adódóan a csoportok között a vércukor-kategóriák megoszlásában a különbség szignifikáns (p?0,0023). A BMI normális és emelkedett értékeinek megoszlásában nincs különbség a dohányzók és a nem dohányzók csoportja között. A leszokottak csoportjában a másik két csoporthoz viszonyítva magasabb az emelkedett BMI értékűek aránya. Mindazonáltal a BMI értékek megoszlásában statisztikailag szignifikáns különbség a csoportok között nem mutatható ki. A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában a normális és a magas összkoleszterin szintek aránya sem különbözik, a leszokottak csoportjában viszont az emelkedett összkoleszterin szinttel rendelkezők aránya magasabb, mint az előző két csoportban. A három csoportban a normális és emelkedet összkoleszterin szintek aránya nem különbözik. Nincs eltérés a normális és emelkedett LDL- koleszterin szintek megoszlásában sem. A triglycerid értékek megoszlása viszont kedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, mint a dohányzókéban,a legkedvezőtlenebb a leszokottak csoportjában. A különbség a három csoport között szignifikáns (p<0,05). A normális és a csökkent HDL-koleszterin értékek aránya a dohányzási szokások szerint nem tér el. A becsült kardiovaszkuláris kockázat kategóriáinak megoszlása legkedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, és a három csoportban a fokozatok megoszlásában a különbség szignifikáns (p<0,05).Az eredmények szerint a dohányzás független rizikófaktorként növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. A dohányzási szokások és a triglycerid szintek megoszlásában azonban szignifikáns kapcsolat mutatható ki. Figyelmet érdemel a leszokottak kedvezőtlen rizikóstátusza.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
dohányzás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettség
Megjelenés:Egészségtudomány 48 : 4 (2004), p. 300-308. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM017436
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A fizikai aktivitás összefüggése kardiovaszkuláris rizikó-faktorokkal és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatával / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:Felnőtt 18-60 éves lakosság körében vizsgáltuk a fizikai aktivitás összefüggését a kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal és az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedéseknek a felmért paraméterek alapján becsült kockázatával (a továbbiakban: kardiovaszkuláris kockázat). Módszer: 48 háziorvosi praxis kardiovaszkuláris rizikó vagy betegség miatt nem gondozott 1320 páciense vett részt a vizsgálatban. Célzott anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, BMI meghatározás, szérum összkoleszterin, LDL- és HDL-koleszterin, tirglicerid meghatározás, éhgyomri vércukor és ennek emelkedettsége esetén terhelés után 120 perccel vércukorszint mérés történt. Sor került az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedés 10 évre előrevetített kockázatának becslésére is a Joint European Coronary Risk Chart segítségével. A fizikai aktivitás mértéke és a rizikófaktorok gyakorisága valamint az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata fokozatainak gyakorisága közötti összefüggéseket chi négyzet próbával vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők alig fele végez rendszeresen testmozgást. A férfiak, a fiatalabb életkorúak, a magasabb iskolai végzettségűek és a szellemi foglalkozásúak aktívabbak. A fizikai aktivitás valamint a szérum összkoleszterin-, triglicerid szint, a BMI értékek és a szisztolés vérnyomás értékek megoszlása között szignifikáns összefüggés volt kimutatható: az aktív csoportban a normál értékkel rendelkezők aránya magasabb volt. A normális és kóros LDL- és HDL-koleszterin szintek megoszlásában a fizikai aktivitás alapján különbség nem volt észlelhető. A fizikai aktivitás és a becsült, kardiovaszkuláris kockázat fokozatainak megoszlása között szignifikáns mértékű össszefüggés volt kimutatható. Következtetés: A fizikai aktivitás szignifikáns mértékben befolyásolta az alkalmazott módszerrel becsült kardiovaszkuláris kockázati fokozatok megoszlását, s minthogy preventív hatását számos rizikófaktorra való kedvező befolyása révén fejti ki, a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát csökkentő életmód fontos tényezője.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fizikai aktivitás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris kockázat
Megjelenés:Egészségtudomány. - 48 : 1 (2004), p. 47-55. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM017415
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A táplálkozás hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettségre / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:A szénhidrát-anyagcsere eltérései, már az emelkedett éhgyomri vércukorértékek is fokozzák a cardiovascularis kockázatot. A jelen munka célja felnőtt populációban végzett cardiovascularis kockázatbecslés keretében az éhgyomri vércukorértékek megoszlásának, továbbá az éhgyomri vércukor-kategóriák (ÉVC-kategóriák) és az egyes cardiovascularis rizikófaktorok, valamint a becsült cardiovascularis kockázati fokozatok összefüggésének vizsgálata volt. A felmérésben 1285, 18-60 éves életkorú, cardiovascularis rizikófaktor vagy betegség miatt gondozásban nem álló személy vett részt. Vérnyomásmérésre, az éhgyomri vércukorérték és az összcholesterin koncentrációjának meghatározására, valamint a Joint European Risc Chart alkalmazásával a cardiovascularis kockázat becslésére került sor. A vizsgáltak 88,6%-a normális, 6,5%-a IFG-nek (imparied fasting glucose) megfelelő, 4,8%-a pedig 7 mmol/l vagy ennél nagyobb éhgyomri vércukorértékkel rendelkezett. A ÉVC-kategóriák megoszlásában a férfiak és a nők, továbbá a dohányzók és a nem dohányzók csoportjai között nem volt különbség. Az ÉVC-kategóriák megoszlása a középkorúak csoportjában kedvezőtlenebb volt, mint a fiatalabb korosztályba tartozóknál. Az ÉVC-kategóriák alapján kialakított csoportokban a normális és a kóros cholesterinértékkel rendelkezők, valamint az egyes vérnyomás-fokozatokba soroltak megoszlása szignifikánsan különbözött: az emelkedett cholesteinszinttel rendelkezők és a súlyosabb vérnyomás-fokozatokba tartozók aránya az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan nőtt. A cardiovascularis kockázati fokozatoknak az ÉVC-kategóriákban észlelet megoszlásában is szignifikáns különbség mutatkozott: a súlyosabb kockázati fokozatok gyakorisága az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan emelkedett. Az eredmények igazolják az ÉVC-kategóriák megoszlásának összefüggését az életkorral, az összcholesterin szintjével, a szisztolés vérnyomásértékekkel, és bizonyítják, hogy az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan nő a cardiovascularis kockázat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
táplálkozás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettség
Megjelenés:Egészségtudomány. - 48 : 1 (2004), p. 37-46. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM011766
Első szerző:Rurik Imre (háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, urológus)
Cím:Bevezetés a családorvoslásba : egyetemi jegyzet az ÁOK V. éves hallgatói számára / szerk. Rurik Imre, szerzők Ilyés István, Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Erdei István, Dobai Csilla
Dátum:2009
Megjelenés:Debrecen : Egyetemi Kiadó , 2009
Terjedelem:119 p.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok jegyzet
További szerzők:Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos) Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Erdei István (1944-) (belgyógyász, háziorvos, háziorvos mentor, üzemorvos) Dobai Csilla
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1