CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM093145
035-os BibID:(scopus)85119120016 (wos)000708712300004
Első szerző:Berczi Csaba (urológus, sebész, onkológus)
Cím:Kisméretű vesedaganatok patológiai és biológiai jellemzőinek elemzése a tumorméret alapján / Berczi Csaba, Bacsó Zsolt, Bidiga László, Nagy Judit, Flaskó Tibor
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A kisméretű vesedaganatok között lényegesen gyakoribbak a benignus elváltozások és a kis malignus tumorok biológiai tulajdonságai is kedvezőbbek, mint a nagyobb daganatoké. Célkitűzés: Szerzők a kisméretű vesetumorok tulajdonságait vizsgálták különböző alcsoportokban. Módszer: 2000.01.01. és 2015.01.01. között 1272 végeztek műtétet vesedaganat miatt. Közülük 492 betegnek volt kisméretű vesetumora. A betegek átlagéletkora 59?12 év volt. A betegeket a tumorméret alapján három csoportba osztották. Az 1. csoportban a daganat mérete ? 4 cm, a 2. csoportban ? 3 cm és a 3. csoportban ? 2 cm volt. Eredmények: Az eltávolított daganat nagysága átlagosan 29?8 mm volt. A szövettan 418 esetben (84%) malignus, míg 78 alkalommal (16%) benignus elváltozást mutatott. A 2 cm-nél kisebb daganatoknál malignitás csak az esetek 73,2%-ában fordult elő. A malignus és a benignus tumorok méretében szignifikáns eltérés volt (p=0,008). Rosszul differenciált daganat - grade 3 és 4 - az esetek 10,8%, 14,4% illetve 20,7%-ában volt jelen, amikor a tumor méret kisebb mint 2 cm, 2,1-3 cm illetve 3,1-4 cm között volt. A vesekarcinómáknál az átlagosan 10 éves utánkövetési idő alatt progresszió az esetek 5,5%-ában fordult elő. Következtetések: A kisméretű vesetumor az összes vesedaganat 39%-t tette ki. Ezek nagyrésze malignus volt és benignus elváltozás az esetek 16 %-ában fordult elő. A malignitás előfordulása a 2 cm-nél kisebb tumoroknál volt a legalacsonyabb. A tumorméret szoros összefüggést mutatott a malignitás gyakoriságával és a daganat differenciáltságával. A kedvező patológiai és biológiai eredmények alapján a 2 cm alatti daganatoknál felmerül annak lehetősége, hogy esetükben az aktív követés vagy minimálisan invazív kezelés alkalmazása kerüljön előtérbe.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 42 (2021), p. 1693-1697. -
További szerzők:Bacsó Zsolt (1963-) (biofizikus) Bidiga László (1977-) (patológus) Nagy Judit (orvos) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM088090
035-os BibID:(scopus)85103609397 (wos)000645588400001
Első szerző:Berczi Csaba (urológus, sebész, onkológus)
Cím:Cytoreductiv radikális prostatectomiával szerzett tapasztalataink oligometastaticus prosztatadaganatok esetében = our experience with cytoreductive radical prostatectomy in patients with oligometastatic prostate cancer / Berczi Csaba, Dócs János, Flaskó Tibor
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Célkitűzés:Szerzők a tanulmányban a cytoreduktív radikális prostatectomia szerepét vizsgálták az oligometasztatikus prosztata daganatok kezelése során. Módszer:Intézetükben összesen 7 betegben végeztek cytoreduktív radikális prostatectomiát oligometasztatikus prosztata daganatos betegekben. A betegek átlagos életkora 64 év volt. Az átlagos PSA koncentráció 43 ng/ml. Az áttétek száma minden beteg vonatkozásában maximum 3 volt, és valamennyi esetben csontáttét volt jelen. A betegek androgén deprivációs hormonkezelést kaptak s közülük 4 esetben már a műtét előtt elkezdték a hormonterápiát. Négy betegben a csontmetasztázisok miatt az áttétek sugárkezelése is megtörtént. Eredmények: A cytoreduktív prostatectomia szövettana 5 esetben igazolt lokálisan előrehaladott (pT3) daganatot és 2 alkalommal margin pozitivitás volt jelen. Emiatt 5 beteg kapott adjuváns lokális irradiációt a metasztázisok besugárzásán kívül. A műtétet követően biokémiai progresszió 1 esetben jelentkezett. Ennek az oka lokális recidíva volt, mely miatt a beteg salvage irradiációt kapott. Az átlagosan 38 hónapos utánkövetés során új metasztázist nem diagnosztizáltak és a tumor okozat halálozás nem fordult elő. Következtetések: A cytoreduktív prostatektomia oligometasztatikus prosztatarákos betegeknél - válogatott beteganyagon - megvalósítható lehetőség. Ugyanakkor a cytoreduktív prosztatektómia előnyei a tumorprogresszió szempontjából még nem egyértelműek, s ennek eldöntéséhez még további vizsgálatok szükségesek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
prosztata daganat
oligometasztázis
cytoreduktív radikális prostatectomia
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 13 (2021), p. 483-487. -
További szerzők:Dócs János (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM096019
035-os BibID:(scopus)85109629640 (wos)000668897800004
Első szerző:Illésy Lóránt (sebész)
Cím:Veseátültetés utáni sebészeti szövődmények előfordulása a Clavien-beosztás szerint, különös tekintettel a húgyvezeték-anastomosis típusára / Illésy Lóránt, Fedor Roland, Kovács Dávid Ágoston, Kanyári Zsolt, Zádori Gergely, Szőllősi Gergő József, Kovács Márton, Flaskó Tibor, Tóth Judit, Veisz Richárd, Belán Ivett, Nemes Balázs
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
veseátültetés
sebészeti szövődmények
Clavien-beosztás
ureteranastomosis
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 26 (2021), p. 1038-1051. -
További szerzők:Fedor Roland (1975-) (sebész) Kovács Dávid Ágoston (1982-) (sebész) Kanyári Zsolt (1964-) (orvos) Zádori Gergely (1983-) (sebész) Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Kovács Márton Flaskó Tibor (1960-) (urológus) Tóth Judit (1964-) (radiológus) Veisz Richárd Belán Ivett Nemes Balázs Áron (1969-) (sebész)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM112066
035-os BibID:(Scopus)85160872310 (WoS)001018349400005
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:A hímvessző epithelioid haemangiomája / Murányi Mihály, Chang Chien Yi-Che, Benyó Mátyás, Flaskó Tibor
Dátum:2023
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Az epithelioid haemangioma egy jóindulatú éreredetű tumor. Komplett eltávolítás esetén helyi kiújulásra nem kell számítani, áttétet nem képez. A hímvesszőben különösen ritkán alakul ki, az angol nyelvű szakirodalomban mindössze 33 esetről számoltak be. Közleményünkben egy 64 éves férfi esetét ismertetjük, akinél a vena dorsalis penisben igazolódott epithelioid haemangioma. A hazai irodalomban korábban nem számoltak be a hímvesszőben elhelyezkedő epithelioid haemangiomáról. A beteg kivizsgálása egy, a hímvessző tövében lévő csomó miatt indult, mely merevedés során fájdalmat okozott. Fizikális vizsgálata a hímvessző dorsalis oldalán a középvonalban mobilis, nyomásérzékeny térfoglalást igazolt. Ultrahangos vizsgálata a bőr és a tunica albuginea között elhelyezkedő, jól körülhatárolt, homogén, színes Doppler-vizsgálattal keringést nem mutató 10 mm-es térfoglalást mutatott ki. Az elváltozást spinalis érzéstelenítésben kimetszettük. A hímvessző dorsalis oldalán ejtett hosszanti metszés után a vena dorsalis penist körbepreparáltuk, a makroszkóposan thrombusnak kinéző elváltozás alatt és fölött a vénát lekötöttük, majd a tumort az érintett vénaszakasszal együtt eltávolítottuk. A kórszövettani vizsgálat az eltávolított vénafalhoz tapadó epithelioid haemangiomát mutatott ki ép sebészi széllel. A műtét után három hónappal a fájdalmas merevedés megszűnt, a beteg Merevedés Minőségi Mutatója 21 volt. Négyéves megfigyelés alatt kiújulás vagy áttét nem alakult ki. A hímvessző epithelioid haemangiomájának kezeléséhez elengedhetetlen a penis subcutan szöveteiben előforduló térfoglalások differenciáldiagnosztikájának ismerete, ezért ezt részletesen ismertetjük.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 164 : 21 (2023), p. 836-840. -
További szerzők:Chang Chien, Yi-Che (1975-) (pathológus) Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM100367
035-os BibID:(scopus)85115282020 (wos)000691211900004
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:A hímvessző bőrének helyreállítása szklerotizáló lipogranuloma okozta deformitás miatt / Murányi Mihály, Farkas Antal, Kiss Zoltán, Drabik Gyula, Flaskó Tibor
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A hímtag körméretének növelése érdekében, az annak bőre alá bejuttatott zsírnemű anyag szklerotizáló lipogranulomát okoz. Hazánkban a szklerotizáló lipogranuloma okozta hímvessző-deformitások kezelésének legelterjedtebb módszere a két ülésben végzett bőrpótlás. Ennek ellenére a magyar nyelvű szakirodalomban kevés adat áll rendelkezésre a kétüléses műtét eredményességéről és várható szövődményeiről. Célkitűzés: Tanulmányunkban a szklerotizáló lipogranuloma okozta deformitások miatti ? két ülésben végzett ? hímvesszőbőr-helyreállítással szerzett tapasztalatainkról, a műtét után kialakuló szövődményekről számolunk be retrospektív adatgyűjtés alapján. Módszer: 2008. március 1. és 2020. március 1. között a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján 17 betegen végeztünk kétüléses hímvesszőbőr-helyreállító műtétet. A szklerotizáló lipogranuloma által érintett bőrt teljes mértékben eltávolítottuk, majd a lecsupaszított hímtagot a herezacskó elülső felszínén kialakított subcutan csatornába helyeztük. A második ülés során a herezacskó bőre alá ültetett hímvesszőt felszabadítottuk. Eredmények: A Clavien?Dindo-beosztás szerint az első ülés után három, a második ülés után egy I. gradusú szövődmény alakult ki; II?V. gradusú szövődményt nem figyeltünk meg. Azon 9 beteg közül, akik mindkét ülésen átestek, 7 beteg elégedett volt a beavatkozás eredményével, 2 beteg korrekciós műtéten esett át fél és 9 évvel a második ülés után. A 8 beteg közül, akik csak ez első ülést vállalták, egy korrekciós műtét történt 4 hónappal a műtét után. Következtetés: A hímvessző szklerotizáló lipogranulomája esetén az érintett bőrterület kimetszése után hímvesszőbőrhelyreállítás szükséges. A herezacskó-bőrlebeny alkalmazásának előnye, hogy a herezacskó színe és elaszticitása a hímvesszőbőréhez hasonló, a tapintás- és erogén érzet megmarad. A kétüléses hímvesszőbőr-helyreállítás kevés szövődménnyel, plasztikai sebészeti jártasság nélkül elvégezhető.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 35 (2021), p. 1413-1417. -
További szerzők:Farkas Antal (1968-) (urológus, onkológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM062586
035-os BibID:(scopus)84959044546 (wos)000370826300005
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:A nagy imitátor / Murányi Mihály, Kiss Zoltán, Farkas Antal, Flaskó Tibor
Dátum:2016
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 157 : 9 (2016), p. 350-356. -
További szerzők:Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Farkas Antal (1968-) (urológus, onkológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM042093
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Kimutathatatlan prosztatarák radikális prostatectomiás szövetmintákban / Murányi Mihály, Morshed Ali Salah, Benyó Mátyás, Tóth Csaba, Flaskó Tibor
Dátum:2012
ISSN:0030-6002
Megjegyzések:A prosztataspeci?kus antigén vizsgálatának széles körű elterjedésével a prosztatarákos betegek egyre korábbi stádiumban kerülnek radikális prostatectomiára, így a szövettani vizsgálat során egyre gyakrabban derül fény kisméretű tumorra vagy tumormentességre. Célok: A szerzők az általuk elvégzett radikális prostatectomiák között vizsgálták a pT0 stádiumú betegeket. Módszerek: Retrospektív módon vizsgálták az 1996 és 2010 között elvégzett 1134 radikális prostatectomiát. A szövettani vizsgálat alapján a tumormentes eseteket tekintették pT0 stádiumnak. A betegeket két?csoportra osztották aszerint, hogy a műtét előtt hormonkezelést kaptak vagy sem. Eredmények: A pT0 stádiumú betegek száma összesen 32 (2,8%) volt. Az arány a hormonkezeltek körében 9,3%, a nem hormonkezelteknél 1,2% volt. Két betegnél álpozitív prosztatabiopsziás szövettani lelet igazolódott. Incidentális prosztatarák, alacsony Gleason-score-érték és nagy prosztataméret esetén a pT0 stádium aránya magasabb volt. A hormonkezelt csoport pT0 stádiumú betegei közül háromnál észleltek biokémiai kiújulást, ezek közül egynél klinikai kiújulást. A nem hormonkezelt pT0-s betegek körében kiújulás nem volt. Következtetések: A műtét előtt hormonkezelt betegek körében a pT0 stádium gyakoribb. A specimen tumormentessége ellenére előforduló kiújulás miatt azonban ezeknél a betegeknél nem beszélhetünk valódi pT0 stádiumról. A nem hormonkezelt betegeknél jelen vizsgálatunk és más közlemények adatai alapján a pT0 stádium előfordulási aránya 1% körüli. E betegek prognózisa rendkívül kedvező.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
prosztatarák, radikális prostatectomia, pT0 stádium, hormonkezelés
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 153 : 3 (2012), p. 113-117. -
További szerzők:Salah, Morshed Ali (1965-) (urológus) Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Tóth Csaba (1940-) (urológus, sebész) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1