CCL

Összesen 11 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM033428
Első szerző:Bajkó Zoltán (neurológus)
Cím:Kardiális hemodinamika és artériás stiffness vizsgálata a hipertóniás betegekben / Bajkó Zoltán, Csapó Krisztina, Molnár Sándor, Magyar Tünde, Soltész Pál, Csiba László
Dátum:2007
Megjegyzések:Célunk a vérnyomásgörbe kialakulásához hozzájáruló paraméterek együttes vizsgálata hipertóniás betegekben és egészséges egyénekben. Betegek és módszer: 24 órás vérnyomásméréssel igazolt hipertóniás betegeket és egészséges kontrollokat vizsgáltunk. Komplex hemodinamikai monitor segítségével billenőasztal-vizsgálat során mértük a hemodinamikai paramétereket. A pulzushullám terjedési sebesség vizsgálata, a pulzushullám elemzése TensioClinic arteriográf segítségével történt. Eredmények: Szignifikánsan különböző augmentációs indexet (-0,35ą29% versus -26,03ą23%; p=0,001), pulzushullám terjedési sebességet (10,07ą2 m/s vs. 7,9ą1,3 m/s; p<0,0001) és pulzusnyomást (40,5ą6,2 Hgmm versus 37,8ą3,3; p=0,05) találtunk a hipertóniás csoportban. A hipertóniásoknál mind az AIX, mind a PWV nagyobb nőkben. A hipertóniás csoportban nagyobb a teljes perifériás rezisztencia és kisebb a stroke-volumen. Szignifikánsan korrelál az AIX és PWV az aktuális vérnyomásértékekkel. Következtetések: A hipertóniás csoportban az új vizsgálómódszerekkel mért érfalmerevség jelentősen különbözik a kontrollokétól. Fontos nembeli különbségek vannak a hipertóniás csoporton belül. A hipertóniás csoportban mért hemodinamikai paraméterek régebben fennálló hipertóniára utalnak. A PVW-t és az AIX-t jelentősen befolyásolják az aktuális vérnyomásértékek. Az érfalmerevség és a kardiális hemodinamika együttes vizsgálata pontosabb diagnózist, rizikófelmérést és hatékonyabb kezelést tesz lehetővé.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle 12 : 5 (2007), p. 357-362. -
További szerzők:Csapó Krisztina (1979-) (neurológus) Molnár Sándor (1973-) (neurológus) Magyar Mária Tünde (1970-) (neurológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM030010
Első szerző:Bereczki Dániel (neurológus)
Cím:Másodlagos stroke prevenció : részletek a Magyar Stroke Társaság vezetősége által készített és az Eü. Minisztériumnak benyújtott 2007. évi protokollból / Bereczki D., Csiba L., Diószeghy P., Fekete I., Horváth S., Szapáry L.
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle 13 : 2 (2008), p. 101-105. -
További szerzők:Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Diószeghy Péter (1948-) (ideg- és elmeszakorvos) Fekete István (1951-) (neurológus, pszichiáter) Horváth S. Szapáry László (1962-) (általános orvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM016579
Első szerző:Bereczki Dániel (neurológus)
Cím:Az akut stroke ellátás aktuális kérdései / Bereczki Dániel, Csiba László, Ajtay András
Dátum:2010
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 15 (2010), p. 578-581. -
További szerzők:Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Ajtay András
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM033427
Első szerző:Csapó Krisztina (neurológus)
Cím:Kardiális autonóm diszfunkció vizsgálata a hipertóniás betegekben / Csapó Krisztina, Bajkó Zoltán, Molnár Sándor, Magyar Tünde, Soltész Pál, Csiba László
Dátum:2007
Megjegyzések:A vegetatív idegrendszer diszregulációja fontos szerepet játszik a hipertónia kialakulásában. A szívfrekvencia-variabilitás és a baroreflexszenzitivitás két fontos eszköz a kardiális autonóm aktivitás kvantitatív becslésére. Nem-invazív hemodinamikai rendszerrel vizsgáljuk a vegetatív idegrendszer kardiális komponensének változását hipertóniás betegekben. Előzetes eredményeink alapján az egészséges kontrollszemélyekhez képest a hipertóniás betegekben szignifikánsan csökkent baroreflex-szenzitivitást és szívfrekvencia-variabilitást, illetve emelkedett vérnyomás-variabilitást mértünk, amely bizonyítja az autonóm diszfunkció jelenlétét. Az alacsonyabb szimpatikus aktivitás a hipertóniás csoportban arra utal, hogy a vizsgált betegcsoportban a hipertónia hosszabb ideje fennáll. Az alkalmazott vizsgálati módszer megbízható, nem-invazív, könnyen ismételhető, és lehetőséget nyújt az autonóm funkció követésére a gyógyszeres kezelés megkezdése után.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle 12 : 5 (2007), p. 352-356. -
További szerzők:Bajkó Zoltán (1970-) (neurológus) Molnár Sándor (1973-) (neurológus) Magyar Mária Tünde (1970-) (neurológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM042419
Első szerző:Csiba László (neurológus, pszichiáter)
Cím:A vérnyomáskezelés dilemmái akut iszkémiás stroke-ban és post-stroke állapotokban / Csiba László
Dátum:2012
Megjegyzések:Kevés jól tervezett, evidenciákon nyugvó vizsgálatot végeztek a stroke akut szakaszában a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban. A rendelkezésre álló kisszámú vizsgálat alapján a rutinszerű vérnyomáscsökkentés nem ajánlott akut stroke-ot követően, de óvatos vérnyomáscsökkentés szükséges az ismételt mérésekkel is megerősített, extrém magas értékeknél (>220/120 Hgmm). A valószínű célértékek, korábban ismert hipertónia esetén 180/105 Hgmm, korábban nem hipertóniás betegen 160-180/100-105 Hgmm. Intravénás trombolízis esetén a szisztolés vérnyomás 185 Hgmm alá csökkentendő, mielőtt a lízist elkezdjük. Akut vérnyomáscsökkentésre ajánlott szerek: intravénás labetalol, urapidil vagy per os captopril. A stroke-ot követő állapotban kiemelten fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és a hipertónia kezelése. A legfontosabb - függetlenül a gyógyszercsoporttól - a vérnyomás csökkentése. A kezelési stratégia legyen individuális, tekintettel a társult kísérőbetegségekre. Az eddigi megfigyelések alapján abban van konszenzus, hogy a stroke utáni állapotban a vérnyomást csökkenteni kell, és a legerősebb bizonyítékok a diuretikum és ACE-gátló kombinációja mellett szólnak.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 17 : 6 (2012), p. 325-329. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM036047
Első szerző:Csiba László (neurológus, pszichiáter)
Cím:A neuroszonológia legújabb eredményei / Csiba L.
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 9 : 9 (2004), p. 682-686. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) t árolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM036046
Első szerző:Csiba László (neurológus, pszichiáter)
Cím:Az ultrahang szerepe a stroke diagnosztikában / Csiba L.
Dátum:1999
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 4 : 2 (1999), p. 87-90. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) t árolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM032946
Első szerző:Csiba László (neurológus, pszichiáter)
Cím:A gyors felismerés jelentősége és a stroke centrumok fontossága / Csiba László
Dátum:2011
Megjegyzések:Az évi 50 ezer új akut stroke beteg eredményes gyógykezelését csak a lakosság stroke-ot felismerő képességének javításával, a háziorvosok ismeretterjesztő tevékenységével, a betegutak lerövidítésével, a CT-be való azonnali szállítással és a vénás vérrögoldó egyenlő hozzáférésével lehet elérni. A stroke centrumokban nemcsak a mortalitás csökken, hanem nő annak esélye is, hogy stroke után a beteg jobb funkcionális állapotban távozik - olvashatjuk Dr. Csiba László cikkében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 16 : 10 (2011), p. 542-546. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM003480
Első szerző:Csiba László (neurológus, pszichiáter)
Cím:Újdonságok az akut stroke kezelésében / Csiba László
Dátum:2007
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 12 (2007), p. 697-699. -
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM003478
Első szerző:Csiba László (neurológus, pszichiáter)
Cím:Újdonságok a stroke megelőzésében és kezelésében / Csiba László
Dátum:2007
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 12 (2007), p. 169-177. -
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM005066
Első szerző:Molnár Sándor (neurológus)
Cím:Magyar stroke-betegek vaszkuláris rizikófaktorainak alakulása 1 éves követés során / Molnár Sándor, Csiba László
Dátum:2008
Megjegyzések:A stroke, koronáriaszklerózis és perifériás érbetegség közös patofiziológiai alapja az ateroszklerózis, amelynek rizikófaktorait jól ismerjük, de a mai napig sok esetben nem megfelelően kezeljük. 2003-as WHO statisztikák szerint Magyarországon a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek halálozása az európai átlag 2-2.5-szerese. A legfontosabb, jól befolyásolható kockázati tényezők kezelésének hatékonyságát vizsgáltuk 2203 stroke-ot szenvedett beteg 1 éves követéses vizsgálata során. A kiindulási értékhez képest a lipidparaméterek, a vérnyomás valamint a vércukor átlagértékek is szignifikáns javulást mutattak. A céltartományba eső betegek aránya is jelentősen, 7-25 %-kal nőtt. A rizikóparaméterek javulásával a rizikóstátusz is javult, a Framingham- és a SCORE értékek alacsonyabb tartományba torlódását figyeltük meg. Az egyéves követés során a korábbi magyarországi keresztmetszeti vizsgálat adataival összevetve a célértékeket szignifikánsan nagyobb arányban sikerült elérni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 13 (2008), p. 118-123. -
További szerzők:Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1