CCL

Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM097656
Első szerző:Márk László (belgyógyász, kardiológus)
Cím:Javaslat az európai és hazai ajánlásokat követő lipidcsökkentő terápia hatékonyabb megvalósítására a magyarországi gyakorlatban akut koronáriaesemény utáni betegekben / Márk László, Harangi Mariann, Paragh György, Nagy Gergely György, Kőszegi Zsolt, Bednárszky Ildikó, Járai Zoltán, Csanádi Zoltán
Dátum:2021
ISSN:0133-5596
Megjegyzések:Újabb klinikai vizsgálatok és metaanalízisek egyértelművé tették, hogy a lipidcsökkentés, ezen belül az LDL-koleszterin-szint befolyásolása, a sikeres primer és szekunder kardiovaszkuláris prevenciós stratégia kulcsa. Mindegy, hogy melyik gyógyszerrel, csak minél korábban elkezdve, minél hosszabb ideig és minél alacsonyabban tudjuk tartani az LDL-koleszterin-értéket, annál nagyobb a várható klinikai haszon. Az is egyértelművé vált, hogy minél nagyobb a kockázat, annál jelentősebb az elkövetkező években elérhető nyereség. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az akut koronáriaszindrómán átesett betegeink kellő hatékonyságú lipidcsökkentő kezelésének biztosításában még fontos és sürgető feladataink vannak. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökei és főtitkárai, valamint az ateroszklerotikus érbetegségek által különösen súlyosan érintett négy észak- és kelet-magyarországi megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés) kardiológiai osztályainak vezetői, továbbá egy családorvosként is dolgozó kardiológus szakorvos közös javaslatot fogalmaztak meg a hatékonyabb lipidcsökkentő kezelés gyakorlati megvalósítására akut koszorúér-esemény után. Ezek legfontosabb elemei: 1.) a betegre szabott teendők pontos megfogalmazása a zárójelentésben; 2.) a családorvosok fokozott bevonása; 3.) a kontrollvizsgálatok idejének megválasztása és tudatosítása; 4.) a laboratóriumi kontroll pontos előírása; 5.) a betegek részletesebb felvilágosítása, oktatása. A hosszú távú kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás adatainak javítása érdekében fontos lépés lenne, ha az akut koronáriaszindrómán átesett betegeket kezelő kollégák, köztük a beteget az akut esemény után elbocsájtó kardiológus, a gondozást végző szakorvos és a beteg családorvosa az alábbiakban megfogalmazott gyakorlati szempontok szerint járnának el, azokat rutinszerűen alkalmaznák. Ebbe a tevékenységbe egyre inkább bele kellene vonni erre kiképzett szakdolgozókat, és figyelembe vehető, hogy ez az orvoslásnak olyan területe, amelyben lehet és érdemes kihasználni a telemedicina lehetőségeit is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
akut koronáriaszindróma
kardiovaszkuláris prevenció
lipidcsökkentő kezelés
statinok
ezetimib
Megjelenés:Cardiologia Hungarica. - 51 : 4 (2021), p. 273-278. -
További szerzők:Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Nagy Gergely György (1976-) (orvos) Kőszegi Zsolt (1962-) (kardiológus, belgyógyász) Bednárszky Ildikó (1972-) (orvos, kardiológus) Járai Zoltán Csanádi Zoltán (1960-) (kardiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1