CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM032942
Első szerző:Bereczki Dániel (neurológus)
Cím:A neurológia magyarországi (élet-) pályamodellje : megoldási javaslat 2020-ig / Bereczki Dániel, Csiba László, Komoly Sámuel, Vécsei László, Ajtay András
Dátum:2011
ISSN:0019-1442
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Ideggyógyászati Szemle. - 64 : 11-12 (2011), p. 377-384. -
További szerzők:Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Komoly Sámuel Vécsei László (1954-) (neurológus) Ajtay András
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM016579
Első szerző:Bereczki Dániel (neurológus)
Cím:Az akut stroke ellátás aktuális kérdései / Bereczki Dániel, Csiba László, Ajtay András
Dátum:2010
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Háziorvos Továbbképző Szemle. - 15 (2010), p. 578-581. -
További szerzők:Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Ajtay András
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM010617
Első szerző:Bereczki Dániel (neurológus)
Cím:A stroke ellátás hazai helyzete / Bereczki Dániel, Csiba László, Ajtay András
Dátum:2009
Megjegyzések:A stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a legfontosabb olyan kórkép, amely tartós rokkantságot okoz. Magyarországon évente kb. 42 ezer kórházi felvétel történik újonnan jelentkező akut stroke miatt, és a stroke utáni 2 évben a betegek közel harmada meghal. A túlélők életminőségét a mozgáskorlátozottság és a beszédzavar mellett a kognitív hanyatlás és a depresszió is rontja. Magyarországon az 1970-es évek eleje óta szerveznek stroke osztályokat. Az elmúlt 3 évtizedben jelentősen átalakultak a stroke átvizsgálási és kezelési módszerei. A diagnosztikus módszerek fejlődése mellett a szakmai társaságok által készített klinikai irányelveknek volt nagy jelentősége a változásokban. Az invazív liquorvizsgálatot és perkután cartois angiográfiát a jóval pontosabb diagnózist adó noninvazív képalkotó módszerek szorították ki. A korábbi, hagyományokon alapuló kezelési eljárásokat a bizonyítékokon alapuló klinikai irányelvek szerint történő átvizsgálás és kezelés váltotta fel az 1990-es évek közepétől. Az akut stroke kezelésére a korábbiakban hagyományosan alkalmazott "infúziós kúrák" hatékonyságát megfelelő minőségű klinikai vizsgálatok nem bizonyították, így ezek a kezelések kiszorultak a gyakorlatból. Az iszkémiás stroke kezelésére Magyarországon is alkalmazható a szöveti plazminogén aktivátorral történő trombolízis. Országosan az összes stroke esetnek kevesebb, mint 1%-ában történik meg ez a kezelés elsősorban szervezési, másodsorban finanszírozási nehézségek miatt. Ezek megoldása mellett kiemelkedően fontos az elsődleges prevenció hatékonyságának fokozása, a korai rehabilitáció, és a gondozás keretében az optimális másodlagos prevenció biztosítása.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
stroke
prevenció
akut ellátás
Megjelenés:Metabolizmus. - 7 : 2 (2009), p. 94-99. -
További szerzők:Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Ajtay András
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM033003
Első szerző:Kozák Norbert (neurológus)
Cím:Adatok a magyarországi subarachnoidealis vérzésekről : a kórházak 2009. évi jelentései alapján készült elemzés / Kozák Norbert, Szabó Sándor, Ajtay András, Bereczki Dániel
Dátum:2011
ISSN:0019-1442
Megjegyzések:Célkitűzés - A subarachnoidealis vérzés (SAV) statisztikai jellemzőit vizsgáltuk hazánkban 2009-ben. Módszer - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a kórházak által a BNO-10 I60-as kódjával jelentett aktív fekvőbeteg-osztályos adatokat elemeztük. Eredmény - 2009-ben a magyarországi kórházak 1028 érintett személynél 1403 SAV-esetet jelentettek. Ez jóval magasabb a korábban közölt adatok alapján vártnál. A betegek 63,6%-a nő. Bennfekvése során az érintettek 12,2%-a halt meg. Az átlagos ápolási nap 6,47 nap volt. CT 763 személynél történt (74,2%). Hypertoniát a betegek 61,3%-ában jelentettek kísérőbetegségként. Az esetszám az életkorral nőtt az 51-60 éves korcsoportig, onnantól csökkent. A vérzésforrást 531 esetben jelölték meg. A leggyakoribb az arteria cerebri media (ACM) aneurysmája volt. Férfiakban gyakoribb az arteria communicans anterior, nőkben az ACM és az arteria carotis interna aneurysmája. A betegek 7,6%-ában fordult elő a SAV hátterében arteriovenosus malformatio. Az esetszám januárban és februárban volt a legnagyobb, áprilisban és augusztusban a legkisebb. Következtetés - A SAV gyakoribb Magyarországon, mint korábban gondoltuk.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Ideggyógyászati Szemle. - 64 : 11-12 (2011), p. 394-398. -
További szerzők:Szabó Sándor (1957-) (idegsebész) Ajtay András Bereczki Dániel (1960-) (neurológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM050861
Első szerző:Majláth Zsófia
Cím:Neurology in Hungary : past, present, and future / Zsófia Majláth, András Ajtay, Dániel Bereczki, László Csiba, Sámuel Komoly, László Vécsei
Dátum:2013
ISSN:0028-3878
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Neurology. - 80 : 16 (2013), p. 1518-1520. -
További szerzők:Ajtay András Bereczki Dániel (1960-) (neurológus) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Komoly Sámuel Vécsei László (1954-) (neurológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM049580
Első szerző:Szőcs Ildikó (orvos)
Cím:Egyéves követéses vizsgálat stroke után : megvalósíthatósági előtanulmány a budapesti Józsefvárosban / Szőcs Ildikó, Szatmári Szabolcs, Fekete Klára, Orbán-Kis Károly, Vastagh Ildikó, Folyovich András, Ajtay András, Bereczki Dániel
Dátum:2009
ISSN:0019-1442
Megjegyzések:Magyarországon többszörös területi különbségek vannak astroke mortalitásában és morbiditásában. Kevés adat van arról,hogy mi lehet e regionális különbségek oka. A pontos válaszhozkövetéses összehasonlító vizsgálatokra van szükség,és erre a legmegbízhatóbb a személyes találkozás a beteggelvagy a hozzátartozójával. Több felmérés alapján jelent©os id©oésköltségmegtakarítással hasonlóan megbízható adatoknyerhet©ok a telefonos vagy postai kérd©oíves követéssel is. Arészletes összehasonlító felmérés el©ott ezzel a vizsgálattal akövetkez©o kérdésre kerestük a választ: 1. A vizsgált földrajzirégióban egy évvel a stroke után milyen arányban sikerül telefononkapcsolatot létesíteni a beteggel vagy hozzátartozójával?2. Sikertelen telefonos kapcsolatfelvétel után növelhet©o-ea követés hatásfoka postán kiküldött kérd©oívekkel? 3. A telefonosés postai kérd©oíves követés együttesen elégséges-e a régióbantervezett nagyobb felmérés során a kielégít©o mérték©ukövetéshez? A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájáraakut stroke vagy TIA miatt 2008. január?februárban egymásután felvett 135 beteg követését kíséreltük meg a kórházi kezelésután egy évvel. Telefonon a betegek 76%-át értük el. Akiküldött postai kérd©oívvel további 12 betegr©ol kaptunk információt? a két módszerrel együttesen a követés hatásfoka84% volt. A klinikára akut stroke vagy TIA miatt felvett betegeketlakhelyük szerint három csoportba soroltuk: a gazdaságilaghátrányos helyzet©u VIII. kerület (Józsefváros), más budapestikerületek és Pest megye egyéb települései. Az ischaemiáscsoport kórházi halálozása a VIII. kerületi betegek körében32%, míg a más budapesti kerületek csoportjában 5% volt(p=0,029). A túlélés a stroke/TIA után egy évvel a józsefvárosilakosok csoportjában mindössze 39% volt, míg más kerületeklakói esetében 66%-os, a más Pest megyei betegek körében75%-os (p=0,006). A vizsgált régióban a telefonos és postaikérd©oíves követés még kombináltan alkalmazva sem elég hatékonymódszer követéshez a stroke után egy évvel. Már a kislétszámú betegcsoport el©ozetes adatai alapján felvet©odik,hogy a stroke kezdeti súlyossága és kimenetele is összefüggheta társadalmi-gazdasági helyzettel. A tervezett nagyobbösszehasonlító felmérésben pontosabb csoportmeghatározásés hatékonyabb követéses módszerek szükségesek.Stroke is a major public health issue in Hungary withconsiderable regional differences in mortality. We have limitedinformation to explain such regional differences. Toassess these differences, we would need comparative followupstudies optimally carried out by personal contact with thepatient or the carer. According to several epidemiologicalstudies, follow-up can be carried out with significantly lowercost and similar efficiency by telephone contact or regularmail. In this pilot study we intend to assess: 1. the efficacy oftelephone follow-up one year after stroke in this geographicalregion 2. whether the efficacy of follow-up can be furtherincreased with questionnaires sent out by regular mail3. whether telephone and mail-based assessment issufficient to perform a larger population based study. Weincluded 135 patients hospitalized consecutively for acutecerebrovascular disease (stroke or TIA) by the Department ofNeurology, Semmelweis University in January and Februaryof 2008. Based on residence, patients were divided intothree groups: those living in the least wealthy district ofBudapest (i.e. District-8); those living in other districts of thecity; and those living in suburban areas. One year after thehospital treatment follow-up was possible by telephone in76%. Further 12 patients could be contacted byquestionnaire sent out by regular mail. Efficacy of follow-upwas altogether 84%. Even in this small group of patients, wehave found a tendency for more severe strokes (p=0.06)and higher acute case fatality (32% vs. 5%, p=0.029) inresidents of District-8 of Budapest compared to thoseresiding in more wealthy districts of the city and in suburbanareas. Survival rate one year after stroke or TIA was only39% in those living in District-8, 66% in those living in otherdistricts and 75% in suburban dwellers (p=0.006).Telephone and mail-based questionnaires are insufficient forfollow-up in these regions even when applied incombination. These preliminary data raise the possibility thatthe socio-economical conditions might influence strokeseverity and outcome in the population. A larger study toaddress this issue would require more accurate definition ofpatient-groups and more efficient follow-up methods.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
stroke
tünetek súlyossága
halálozás
szociális körülmények
követés
regionális különbségek
epidemiology
ischaemic stroke
risk factors
Megjelenés:Ideggyógyászati Szemle. - 65 : 3-4 (2009), p. 107-112. -
További szerzők:Szatmári Szabolcs (1960-) (neurológus) Fekete Klára (1978-) (neurológus) Orbán-Kis Károly Vastagh Ildikó Folyovich András Ajtay András Bereczki Dániel (1960-) (neurológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1