Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM018617
Első szerző:	Déri Eszter
Cím:	A földhasználat-változás hatásai az ízeltlábú együttesekre Egyek-Pusztakócson / Déri Eszter, Horváth Roland, Magura Tibor, Ködöböcz Viktor, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:	2009
ISSN:	1216-4585
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Globenet zavarás diverzitás guild típus élőhely-igény
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 246-256. -
További szerzők:	Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Ködöböcz Viktor Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM018616
Első szerző:	Déri Eszter
Cím:	Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla
Dátum:	2009
ISSN:	1216-4585
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Globenet zavarás diverzitás guild típus élőhely-igény
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 89-102. -
További szerzők:	Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM094496
Első szerző:	Tóthmérész Béla (ökológus)
Cím:	Az urbanizáció hatása a talajfaunára : hipotézisek és nemzetközi kitekintés / Tóthmérész Béla, Magura Tibor
Dátum:	2009
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	A GLOBENET kutatási program célja, hogy vizsgáljuk és megértsük milyen hatással van az urbanizáció a biodiverzitásra. Eddig kilenc országból közöltek eredményeket (Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Japán, Kanada, Magyarország, Nagy-Britannia, Románia). Futóbogarakat, talajfelszíni pókokat, szárazföldi ászkarákokat és ikerszelvényeseket vizsgáltak. Az alábbi 11 hipotézist vizsgálták a kutatások során. A köztes zavarási hipotézis szerint a diverzitás legnagyobb a mérsékelten zavart élőhelyeken. A növekvő zavarási hipotézis szerint a fajgazdagság csökken a zavarás növekedésével. A habitatspecialista hipotézis szerint a specialista fajok száma csökken a zavart élőhelyek felé haladva. Az opportunista faj hipotézis szerint zavarás esetén az opportunista fajok válnak dominánssá az élőhelyen. A mátrixfaj hipotézis szerint a környező mátrixból behatoló fajok miatt a teljes fajszám és a nyílt-élőhelyekhez kötődő fajok száma is növekszik. A csökkenő testméret hipotézis szerint a városi élőhelyeken a kisebb testméretű fajok vannak többségben. A röpképességi hipotézis szerint a városi élőhelyeken a röpképes fajok aránya növekszik és csökken a röpképtelen fajok aránya. A habitatátrendeződési hipotézis szerint az élőhelyek átalakulása miatt a környező élőhelyek fajai vagy generalista fajok szaporodnak el. A megnövekedett habitat-heterogenitási hipotézis szerint a városi élőhelyek esetén a megnövekedett habitat-heterogenitás elfedi a mikroléptékű fajszámveszteséget. A homogenizációs hipotézis szerint a városokban a környezeti feltételek hasonló módon változnak meg, így faunájuk is hasonlóvá válik. A táplálkozási típus hipotézise szerint a táplálkozási típusok aránya változik az urbanizációs gradiens mentén és a városi élőhelyeken a mindenevő fajok vannak előnyösebb helyzetben. Urbanization is a world-wide process, which is a key factor influencing the biodiversity of the biosphere. Thus, it is important to study and understand the effect of urbanization on the biodiversity. This was the motivation of the Globenet project established in 1998: to investigate the effects of urbanization on the responses of carabid beetles (Carabidae, Coleoptera) across the Globe. Results from nine locations were reported: Belgium, Bulgaria, Denmark, Finland, Great-Britain, Japan, Canada, Hungary, Romania. Results were also reported on surface-dwelling spiders, isopods and diplopods. We reviewed the following hypotheses in the paper: intermediate disturbance hypothesis, increasing disturbance hypothesis, habitat specialist hypothesis, opportunistic species hypothesis, matrix species hypothesis, decreasing body size hypothesis, flightless hypothesis, habitat modification hypothesis, increased habitat heterogeneity hypothesis, homogenization hypothesis, feeding type hypothesis. Carabid abundance and species richness usually decreased from the rural forests towards the urban forest remnants and/or urban parks. Forest specialist species were more frequent in suburban and rural areas; open-habitat species were common in the urban parks. The urban areas were characterised by species capable of flight, while suburban and rural areas were characterised by larger-sized species and species incapable of flight.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk ászkarákok Globenet ikerszelvényesek pókok talajfauna diplopods isopods soil fauna spiders
Megjelenés:	Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 13-22. -
További szerzők:	Magura Tibor (1969-) (ökológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM001365
Első szerző:	Vasas Vera
Cím:	A Beregi-sík erdőfragmentumainak élőhelyszerkezeti elemzése a futóbogár fauna alapján / Vasas Vera, Magura Tibor, Tóthmérész Béla, Jordán Ferenc, Ködöböcz Viktor
Dátum:	2007
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	Az élőhelyek pusztulásával szorosan összefüggő természetvédelmi probléma a habitatfragmentáció jelensége. A Beregi-sík megmaradt erdőfragmentumaiban élnek olyan futóbogárfajok, melyek fennmaradása jelentős mértékben függ a Kárpátok irányából, ökológiai folyosókon keresztül történő bevándorlástól. Több szempontból is megvizsgáltuk, az ilyen élőhelyfoltokból és folyosókból álló élőhelyhálózat összefüggőségét és azt, hogyan lehetséges azt a természetvédelmi céloknak megfelelően javítani. Célunk az volt, hogy (1) meghatározzuk az egyes élőhelyfoltok relatív fontosságát, (2) a gyakorlatban létesíthető folyosók közül kiválasszuk azokat, amelyek a lehető legnagyobb mértékben növelik a hálózat összefüggőségét, valamint (3) megvizsgáljuk a meglévő folyosók minőségjavításának várható hatását. Eredményeink alapján viszonylag egyszerű beavatkozások is jelentősen növelhetik a vizsgált fajok túlélési esélyét. A Munkácsi erdő és a hozzá kapcsolódó folyosók, valamint a Beregújfalui erdőt a Kárpátokkal összekötő folyosó kiemelt védelemre érdemes.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Carabidae élőhely fragmentáció hálózat gráfelmélet ökológiai folyosó
Megjelenés:	Természetvédelmi közlemények 13 (2007), p. 109-118. -
További szerzők:	Magura Tibor (1969-) (ökológus) Jordán Ferenc Ködöböcz Viktor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: