Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM104120
035-os BibID:	(cikkazonosító)1483 (WoS)000872311800001 (Scopus)85140443160
Első szerző:	Czókolyová Mónika (molekuláris biológus)
Cím:	Effects of One-Year Tofacitinib Therapy on Lipids and Adipokines in Association with Vascular Pathophysiology in Rheumatoid Arthritis / Monika Czókolyová, Attila Hamar, Anita Pusztai, Gábor Tajti, Edit Végh, Zsófia Pethő, Nóra Bodnár, Ágnes Horváth, Boglárka Soós, Szilvia Szamosi, Anita Szentpéteri, Ildikó Seres, Mariann Harangi, György Paragh, György Kerekes, Levente Bodoki, Andrea Domján, Katalin Hodosi, Tamás Seres, György Panyi, Zoltán Szekanecz, Gabriella Szűcs
Dátum:	2022
ISSN:	2218-273X
Megjegyzések:	Background: Cardiovascular (CV) morbidity, mortality and metabolic syndrome are associated with rheumatoid arthritis (RA). A recent trial has suggested increased risk of major CV events (MACE) upon the Janus kinase (JAK) inhibitor tofacitinib compared with anti-tumor necrosis factor alpha (TNF-alpha) therapy. In our study, we evaluated lipids and other metabolic markers in relation to vascular function and clinical markers in RA patients undergoing one-year tofacitinib therapy. Patients and methods: Thirty RA patients treated with either 5 mg or 10 mg bid tofacitinib were included in a 12-month follow-up study. Various lipids, paraoxonase (PON1), myeloperoxidase (MPO), thrombospondin-1 (TSP-1) and adipokine levels, such as adiponectin, leptin, resistin, adipsin and chemerin were determined. In order to assess flow-mediated vasodilation (FMD), common carotid intima-media thickness (IMT) and arterial pulse-wave velocity (PWV) ultrasonography were performed. Assessments were carried out at baseline, and 6 and 12 months after initiating treatment. Results: One-year tofacitinib therapy significantly increased TC, HDL, LDL, APOA, APOB, leptin, adipsin and TSP-1, while significantly decreasing Lp(a), chemerin, PON1 and MPO levels. TG, lipid indices (TC/HDL and LDL/HDL), adiponectin and resistin showed no significant changes. Numerous associations were found between lipids, adipokines, clinical markers and IMT, FMD and PWV (p < 0.05). Regression analysis suggested, among others, association of BMI with CRP and PWV (p < 0.05). Adipokines variably correlated with age, BMI, CRP, CCP, FMD, IMT and PWV, while MPO, PON1 and TSP-1 variably correlated with age, disease duration, BMI, RF and PWV (p < 0.05). Conclusions: JAK inhibition by tofacitinib exerts balanced effects on lipids and other metabolic markers in RA. Various correlations may exist between metabolic, clinical parameters and vascular pathophysiology during tofacitinib treatment. Complex assessment of lipids, metabolic factors together with clinical parameters and vascular pathophysiology may be utilized in clinical practice to determine and monitor the CV status of patients in relation with clinical response to JAK inhibition.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Biomolecules. - 12 (2022), p. 1-22. -
További szerzők:	Hamar Attila Béla (1990-) (általános orvos) Karancsiné Pusztai Anita (1989-) (tudományos segédmunkatárs) Tajti Gábor (1988-) (gyógyszerész, biofizikus, sejtbiológus) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Pethő Zsófia (1981-) (reumatológus, immunológus) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Szentpéteri Anita (1988-) (biológus) Seres Ildikó (1954-) (biokémikus) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus) Bodoki Levente (1986-) (PhD hallgató) Domján Andrea (1979-) (reumatológus) Hódosi Katalin Seres Tamás Panyi György (1966-) (biofizikus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Pályázati támogatás:	4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 TÁMOP GINOP-2.3.2-15-2016-00050 GINOP GINOP-2.3.2-15-2016-00015 GINOP
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM077996
035-os BibID:	(PMID)30952206 (cikkazonosító)67
Első szerző:	Móré Elek Csaba (pszichiáter szakorvos)
Cím:	Altered irisin/BDNF axis parallels excessive daytime sleepiness in obstructive sleep apnea patients / Csaba E. More, Csaba Papp, Szilvia Harsanyi, Rudolf Gesztelyi, Angela Mikaczo, Gabor Tajti, Laszlo Kardos, Ildiko Seres, Hajnalka Lorincz, Krisztina Csapo, Judit Zsuga
Dátum:	2019
ISSN:	1465-9921
Megjegyzések:	Study objectives: Obstructive sleep apnea hypopnea syndrome (OSAHS) is a sleep-related breathing disorder, characterized by excessive daytime sleepiness (EDS), paralleled by intermittent collapse of the upper airway. EDS may be the symptom of OSAHS per se but may also be due to the alteration of central circadian regulation. Irisin is a putative myokine and has been shown to induce BDNF expression in several sites of the brain. BDNF is a key factor regulating photic entrainment and consequent circadian alignment and adaptation to the environment. Therefore, we hypothesized that EDS accompanying OSAHS is reflected by alteration of irisin/BDNF axis. Methods: Case history, routine laboratory parameters, serum irisin and BDNF levels, polysomnographic measures and Epworth Sleepiness Scale questionnaire (ESS) were performed in a cohort of OSAHS patients (n=69). Simple and then multiple linear regression was used to evaluate data. Results: We found that EDS reflected by the ESS is associated with higher serum irisin and BDNF levels; ?: 1.53; CI: 0.35, 6.15; p=0.012 and ?: 0.014; CI: 0.0.005, 0.023; p=0.02, respectively. Furthermore, influence of irisin and BDNF was significant even if the model accounted for their interaction (p=0.006 for the terms serum irisin, serum BDNF and their interaction). Furthermore, a concentration-dependent effect of both serum irisin and BDNF was evidenced with respect to their influence on the ESS. Conclusions: These results suggest that the irisin-BDNF axis influences subjective daytime sleepiness in OSAS patients reflected by the ESS. These results further imply the possible disruption of the circadian regulation in OSAHS. Future interventional studies are needed to confirm this observation.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban irisin BDNF sleep apnea circadian rhythm
Megjelenés:	Respiratory Research. - 20 : 1 (2019), p. 1-15. -
További szerzők:	Papp Csaba (1966-) (aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos) Kolozsváriné Harsányi Szilvia (1983-) (okleveles egészségpolitikai szakértő) Gesztelyi Rudolf (1969-) (kísérletes farmakológus) Mikáczó Angéla (1980-) (tüdőgyógyász) Tajti Gábor (1988-) (gyógyszerész, biofizikus, sejtbiológus) Kardos László (1970-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Seres Ildikó (1954-) (biokémikus) Lőrincz Hajnalka (1986-) (biológus) Csapó Krisztina (1979-) (neurológus) Zsuga Judit (1973-) (neurológus, pszichoterapeuta, egészségügyi szakmanager)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.2-16-2017-00009 EFOP Establishing Thematic Scientific and Cooperation Network for Clinical Research GINOP-2.3.2-15-2016-00005 GINOP 2017-1.2.1-NKP-2017-00002 Egyéb
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM071275
Első szerző:	Szilasi Magdolna Emma (pulmonológus)
Cím:	The alteration of irisin - brain-derived neurotrophic factor axis parallels severity of distress disorder in bronchial asthma patients / Magdolna Emma Szilasi, Krisztian Pak, Laszlo Kardos, Viktoria Evelin Varga, Ildiko Seres, Angela Mikaczo, Andrea Fodor, Maria Szilasi, Gabor Tajti, Csaba Papp, Rudolf Gesztelyi, Judit Zsuga
Dátum:	2017
ISSN:	1662-453X
Megjegyzések:	Distress disorder (a collective term for generalized anxiety disorder and major depressive disorder) is a well-known co-morbidity of bronchial asthma. The irisin - brain-derived neurotrophic factor (BDNF) axis is a pathway that influences several neurobehavioral mechanisms involved in the pathogenesis of distress disorder. Thus, the aim of the present study was to quantify the serum irisin and BDNF concentrations in order to investigate the possible link between the irisin/BDNF axis and distress disorder in an asthma patient cohort.Data of 167 therapy-controlled asthma patients were analyzed. Demographic, anthropometric and anamnestic data were collected, routine laboratory parameters supplemented with serum irisin and BDNF levels were determined, pulmonary function test was performed using whole-body plethysmography, and quality of life was quantified by means of the St. George's Respiratory Questionnaire (SGRQ). Correlation analysis as well as simple and multiple linear regression were used to assess the relationship between the irisin level and the Impacts score of SGRQ, which latter is indicative of the presence and severity of distress disorder.We have found a significant, positive linear relationship between the Impacts score and the reciprocal of irisin level. This association was stronger in patients whose BDNF level was higher, and it was weaker (and statistically non-significant) in patients whose BDNF level was lower. Our results indicate that higher serum irisin level together with higher serum BDNF level are associated with milder (or no) distress disorder. This finding suggests that alteration of the irisin/BDNF axis influences the presence and severity of distress disorder in asthma patients.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban irisin BDNF distress disorder bronchial asthma SGRQ whole-body plethysmography
Megjelenés:	Frontiers in Neuroscience. - 11 (2017), p. 1-12. -
További szerzők:	Pák Krisztián (1987-) (gyógyszerész) Kardos László (1970-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Varga Viktória Evelin (1988-) (biológus) Seres Ildikó (1954-) (biokémikus) Mikáczó Angéla (1980-) (tüdőgyógyász) Fodor Andrea (1964) (tüdőgyógyász) Szilasi Mária (1953-) (tüdőgyógyász, klinikai immunológus, allergológus, belgyógyász) Tajti Gábor (1988-) (gyógyszerész, biofizikus, sejtbiológus) Papp Csaba (1966-) (aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos) Gesztelyi Rudolf (1969-) (kísérletes farmakológus) Zsuga Judit (1973-) (neurológus, pszichoterapeuta, egészségügyi szakmanager)
Pályázati támogatás:	KTIA_13_NAP-A-V/2 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon: