Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM020099
Első szerző:	Hortobágyi Tibor (patológus)
Cím:	Vein of Galen malformation combined with atrial septal defect in a neonate / T. Hortobágyi, Á. Szűts, M. Csenki, T. Harkany, Z. Zádor, M. Katona, I. Bódi
Dátum:	2003
ISSN:	0722-5091
Megjegyzések:	An arteriovenous fistula (AVF) is an abnormal connection between an artery and a vein, whereby the interconnecting capillary network is missing. Such a malformation frequently occurs in the deep midline regions of the brain, and the subsequent increased flow into the draining vein of Galen substantially dilates in an aneurysmal manner. Congenital forms of the aneurysmal dilatation of the vein of Galen (AVG) often lead to death in the neonatal period, predominantly due to cardiac failure caused by the increased venous inflow as a consequence of the intracerebral arteriovenous shunting. In the presented case a male baby suffered from a rare combination of a cerebral AVF and an atrial septal defect (ASD). He was born at week 38 of pregnancy and subsequently developed tachydyspnoe. Ultrasound (US) and CT scans revealed a large bilateral AVF with dilated basal venous sinuses, hydrocephalus and brain atrophy. In the heart, severe right ventricular hypertrophy, patent ductus arteriosus and an ASD were detectable by US. Neurosurgical consultation rejected the possibility of an operative treatment due to size and localization of the lesion and the existing irreversible brain damage. The child died because of cardiac failure 6 days after birth. Autopsy examination in the brain demonstrated a large conglomerate of dilated blood vessels predominantly in the midline and left occipital lobe, edema and hydrocephalus. In the heart, the ASD detected by US proved to be an ostium secundum-type lesion. Histologically, the conglomerate of vessels revealed features of an AVF and matched the characteristics of AVG. Consequences of chronic ischemic brain injury were also present, with ferruginated neurons suggesting intrauterine damage caused by a congenital AVF. Based on data in the literature, we assume that the left-to-right shunt due to increased venous influx into the heart caused not only cardiomegaly, but may have also interfered with the normal development of the atrial septum leading to an ASD, contributing to the rapid progression of the cardiac failure.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:	Clinical Neuropathology. - 22 : 4 (2003), p. 193-198. -
További szerzők:	Szűts Áron Csenki Marianna (gyermekorvos) Harkány Tibor Zádor Zsolt Katona Márta Bódi István (1967-) (neuropatológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM020299
Első szerző:	Zádor Zsolt
Cím:	Apoptózis fokális agyi ischaemiában / Zádor Zsolt, Lacza Zsombor, Benyó Zoltán, Harkány Tibor, Hortobágyi Tibor
Dátum:	2003
Megjegyzések:	Az ischaemiás stroke, amely hazánkban is vezető halálok, gócos agyi vérellátási zavar következtében alakul ki. Az ischaemiás sejtpusztulás döntően hevenyen lezajló nekrózis formájában jelentkezik. Terápiás szempontból is jelentős sajátosság, hogy a nekrotikus agyterület határzónájában késleltetett sejtvesztés zajlik, amely az apoptózis jellegzetességeit mutatja. Az apoptózis korunk orvosbiológiai kutatásainak egyik legintenzívebben vizsgált folyamata, mechanizmusának jobb megismerése számos betegség, köztük az ischaemiás stroke eredményesebb terápiáját ígéri. A szerzők összefoglalják a fokális agyi ischaemia neurológiai jellegzetességeit, az apoptotikus és a nekrotikus sejtpusztulás morfológiai jellemzőit. Az apoptózis mechanizmusát a gének szintjén zajló döntési és sejtszintű végrehajtási fázisra osztva tekintik át. Tárgyalják a fiziológiásan egyensúlyban lévő pro- és antiapoptotikus gének és fehérjetermékeik döntési fázisban bekövetkező arányeltolódását, az apoptotikus kaszkád beindításában kulcsszerepet játszó kalciumhomeosztázis- felbomlás, energiadepletio és mitochondrialis diszfunkció sajátosságait. Bemutatják az apoptózisban fontos szerepet játszó kaszpázokat és a végrehajtási fázis három lehetséges eseménysorát: az intrinszik és az extrinszik kaszpáz utat, valamint a kaszpázfüggetlen intracelluláris jelátviteli rendszert. Ismertetik a végrehajtási fázisban jelentkező idegsejtmembrán-károsodás molekuláris mechanizmusát, a fehérjeszintézis sajátos megváltozásának, az üzenetkiválasztásnak a jellemzőit. Hangsúlyozzák a késői reperfúzió apoptózis-végrehajtásban játszott jelentős szerepét. Bemutatják az apoptózis eseménysorának lehetséges terápiás célpontjait, ismertetik az állatkísérletekben eredményesnek bizonyult antiapoptotikus beavatkozásokat és azok humán alkalmazásának kilátásait.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Ideggyógyászati Szemle. - 56 : 7/8 (2003), p. 216-228. -
További szerzők:	Lacza Zsombor Benyó Zoltán Harkány Tibor Hortobágyi Tibor (1965-) (patológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM020296
Első szerző:	Zádor Zsolt
Cím:	Neuroprotekció agyi ischaemiában : kételyek és remények / Zádor Zsolt, Benyó Zoltán, Lacza Zsombor, id. Hortobágyi Tibor, Harkány Tibor, Hortobágyi Tibor
Dátum:	2004
Megjegyzések:	Az ischaemiás stroke-ban a vérátáramlás javítása és az eseménysor közvetlen neuroprotektív befolyásolása a két fő lehetséges terápiás stratégia - ezt számos állatkísérlet alátámasztja. Az eddigi klinikai gyógyszerkipróbálásokban az ischaemia neurotoxikus eseménysorának direkt blokkolása eredménytelen maradt, noha számos vegyület klinikai kipróbálása még nem zárult le. Újabb terápiás megközelítésekre van szükség. Ismertetjük a kísérletes eredményeket és a kapcsolódó klinikai gyógyszerkipróbálások következtetéseit. A humán vizsgálatok sikertelenségének főbb okai: 1. az egyes szerek állatkísérletekben vizsgált neuroprotektív hatását gyakran a szubletálisan károsodott agyterület (penumbra) "visszatérése", az infarktus kiterjedésének csökkenése igazolta, de a neurológiai funkció értékelése elmaradt; 2. a beteg életminőségét döntően meghatározó intellektus és magasabb kérgi funkciók vizsgálata állatkísérletekben nem, vagy csak igen áttételesen lehetséges; 3. a klinikai kipróbálásban gyakran heterogén és kis létszámú a betegpopuláció, nem optimális a vizsgálati protokoll, valamint a szubakut és a krónikus fázis elemzése és farmakoterápiája háttérbe szorul. Az ischaemiás stroke állatmodelljeit összevetve a humán kórfolyamattal megállapítható, hogy a kísérletes eredmények emberi megbetegedésre vonatkoztatása buktatókat rejt. Az agyszövet sejtjei közötti szoros funkcionális és morfológiai kapcsolat, a neurotoxikus kaszkád és a reparáció folyamatának hónapokig elhúzódó volta, valamint az eddigi klinikai vizsgálatok tapasztalatai azt sugallják, hogy hosszabb időintervallumban és több támadásponton ható gyógyszer-kombinációk (terápiás koktélok) alkalmazása, valamint az agyi plaszticitást serkentő beavatkozások adhatnak kedvezőbb eredményt.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Ideggyógyászati Szemle. - 57 : 3-4 (2004), p. 81-93. -
További szerzők:	Benyó Zoltán Lacza Zsombor Hortobágyi Tibor (id.) Harkány Tibor Hortobágyi Tibor (1965-) (patológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: