CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM024667
Első szerző:B-Béres Viktória (biológus)
Cím:A Monoraphidium pusillum (Chlorophyta) lipidtermelésének vizsgálata különböző nitrogén-ellátottságú tenyészetekben / B-Béres Viktória, Kassai Sándor, Vitál Zoltán, Szabó Gabriella, Görgényi Judit, Gonda Sándor, Nagy Sándor Alex, Tóthmérész Béla, Bácsi István
Dátum:2011
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Hidrológiai Közlöny. - 91 : 6 (2011), p. 18-21. -
További szerzők:Kassai Sándor Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Szabó Gabriella Belovics-Görgényi Judit (1988-) (Hidrobiológus) Gonda Sándor (1984-) (gyógyszerész) Nagy Sándor Alex (1956-) (hidrobiológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Bácsi István (1977-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM114648
Első szerző:Belovics-Görgényi Judit (Hidrobiológus)
Cím:A fitoplankton funkcionális csoportjainak hatása a fajtelítődési görbék alakjára egy eutróf állóvíz esetén = Effect of phytoplankton functional group on the shape of the species accumulation curves in a shallow eutrophic oxbox (Hungary) / Görgényi Judit, Várbíró Gábor, T-Krasznai Enikő, Abonyi András, Tóthmérész Béla, Borics Gábor
Dátum:2016
ISSN:0018-1323
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Hidrológiai Közlöny. - 96 (2016), p. 32-36. -
További szerzők:Várbíró Gábor (biológus) Krasznai Enikő (biológus) Abonyi András (1984-) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Borics Gábor (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM001360
Első szerző:Halasi-Kovács Béla (ökológus)
Cím:Az EU Víz Keretirányelv előírásainak megfelelő minősítési eljárás a hazai vízfolyások halai alapján / Halasi-Kovács Béla, Tóthmérész Béla
Dátum:2007
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
biomonitorozás
funkcionális guildek
halegyüttes
vízminősítés
Megjelenés:Hidrológiai Közlöny. - 87 : 6 (2007), p. 179-182. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM085351
Első szerző:Kiss Gábor
Cím:A vízminőségi állapot hosszú távú változásainak többváltozós elemzése a Balaton példáján / Kiss Gábor, Dévai György, Tóthmérész Béla, Szabó Attila, Reskóné Nagy Mária
Dátum:2005
ISSN:0018-1323
Megjegyzések:Felszíni vizeink minősítésére a jelenleg kötelező érvényű MSZ 12749 szabvány nehezen alkalmazható. Valójában csak önmagához, ill. legfeljebb az adott víztértípus jellegzetes képviselőjéhez lehetne hasonlítani minden felszíni vizet. Ezt az alapelvet az EU Víz Keretirányelv már figyelembe vette. A Balaton esetében kiválasztottunk öt - általunk jellegzetesnek ítélt - évet (1980, 1982, 1987, 1994, 2001), s azok néhány fontosabb vízminőségi jellemzőjét (6 kémiai, 3 biológiai, 172 algataxon) hasonlítottuk össze. A kiválasztás szempontjai a következők voltak: legyenek olyan évek, amikor az algabiomassza nagy (1982 és 1994), közepes (1987) és alacsony (1978 és 2001) volt. A számos többváltozós értékelő eljárás közül eredményeink alapján a klaszteranalízis bizonyult a legalkalmasabbnak a mintavételi helyek és évek összehasonlítására. Az algamintázat - s ezzel együtt a vízminőségi állapot is - az egész tóra kiterjedően homogénnek bizonyult egy nagy (1994) és egy csekély (2001) algabiomasszájú évben. A Balaton négy medencéjének vízminőségi állapota 2001-ben valójában inkább az 1987. évihez hasonlított. A kedvezőtlen irányú állapotváltozás nem visszafordíthatatlan, hiszen a Balaton vize 1995-től kezdődően kifejezetten jó állapotúnak tekinthető
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
vízminőség
algabiomassza
klaszter-analizis
ordináció
diverzitás
Megjelenés:Hidrológiai közlöny. - 85 : 6 (2005), p. 57-59. -
További szerzők:Dévai György (1942-) (ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Szabó Attila Reskóné Nagy Mária
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM085354
Első szerző:Lukács Balázs András (ökológus)
Cím:A növényborítás becslési módszereinek összehasonlítása egy holtmeder példáján / Lukács Balázs András, Bodnár Réka, Tóthmérész Béla, Kiss Béla, Wittner Ilona, Dévai György
Dátum:2005
ISSN:0018-1323
Megjegyzések:2004-ben a Boroszló-kerti-Holt-Tiszán (Gulács) a növényborítás becslési módszereinek összehasonlítását végeztük el. A teljes mederre vonatkozóan két becslési módszerrel dolgoztunk: az EU VKJ német adaptációjában szereplő Kohler-módszerrel, ill. egy általunk kidolgozott rasztermódszerrel. Az eredményeket a Kohler-módszer értékelési eljárásának megfelelő relatív növénymennyiség (RPM) és átlagos mennyiségindex (MMT) értékei segítségével elemeztük. A két módszerrel végzett felméréseknél nagyon hasonló eredményeket kaptunk, s ezért a két módszert azonos értékűnek és mindkettőt jól használhatónak tartjuk. We compared and assessed plant coverage estimations used in the Kohler-method, in a backwater (Boroszló-kerti-HoltTisza) of the Hungarian Upper-Tisza-Region, near Gulács at 2004. One of these was a line-based method, which was originally proposed by Kohler. The second one was a grid-based method, developed by ourself, emphasizing the spatial aspect of the estimation. We compared the field estimation methods using the relative plant amount index (Relative Pflanzenmenge: RPM) and the average amount index (Mittlerer Mengenindex, Total: MMT) of the Kohler-method. Our result suggest that the estimations gave similar result; therefore, they were equally useful and both of these can be used depending on the data sets.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
holtmeder
növényállományok
borításbecslés
módszerek összehasonlítása
aquatic and marshy plant communities
plant-coverage estimation
backwater
comparison of line-based and grid-based methods
Megjelenés:Hidrológiai közlöny. - 85 : 6 (2005), p. 88-90. -
További szerzők:Bodnár Réka Kata (1979-) (geográfus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Kiss Béla Wittner Ilona Dévai György (1942-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM085353
Első szerző:Prill Éva
Cím:A szitakötő-fauna (Odonata) összetétele és változatossága dél-nyírségi kisvízfolyásokban / Prill Éva, Dévai György, Miskolczi Margit, Tóthmérész Béla, Olajos Péter
Dátum:2005
ISSN:0018-1323
Megjegyzések:A Nyírség déli része még napjainkban is sok vonását őrzi a Tiszai-Alföld változatos felszfnü futóhomok területeire jellemző tájképi arculatnak, s gazdag élővilágnak ad otthont. Fontos elemei ennek a tájnak az egyre fogyatkozó vizes élőhelyek, közülük is elsősorban a csermely és ér típusú kisvízfolyások. Ezek jelentősége az EU Viz Keretirányelv életbe lépésével felértékelődött, hiszen az ilyen típusú viztereink unikálisak európai szinten. Szitakötő-faunájuk is sajátos, hiszen az állóvizek és a vízfolyások elemei keverten találhatók meg bennük. A szitakötők, mint a makroszkópikus gerinctelen fauna egyik fontos taxonja, nagy jelentőségűek az ökológiai vízminőségi állapot EU Víz Keretirányelv szerinti megítélésben, s kitűnő struktúrindikátor jellegük miatt a természetvédelmi értékesség megállapításában is. 1989-ben a Debrecentől keletre fekvő, jórészt a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó területeket magába foglaló, 10x10 km nagyságú ET 56 UTM (az európai adatfeldolgozási rendszerekkel kompatibilis Universal Transverse Mercator vetület szerinti) hálómezőben részletes odonatológiai felmérés készült, amelynek eredményeként 44 víztér 71 mintavételi helyéről vannak alapadatsoraink a szitakötő-faunáról. Jelenlegi munka során ennek a felmérésnek a 20 kisvízfolyás 44 mintavételi helyére vonatkozó eredményeit összegeztük, majd sokváltozós statisztikai módszerekkel értékeltük.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
ET 56 UTM hálómező
kisvízfolyások
szitakötők (Odonata)
előfordulási gyakoriság
Megjelenés:Hidrológiai közlöny. - 85 : 6 (2005), p. 110-113. -
További szerzők:Dévai György (1942-) (ökológus) Miskolczi Margit (1954-) (ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Olajos Péter
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM024668
Első szerző:Szabó Gabriella
Cím:A cink hatása a Monoraphidium pusillum (Chlorophyta) növekedésére és morfológiájára / Szabó Gabriella, B-Béres Viktória, Görgényi Judit, Vitál Zoltán, Kassai Sándor, Gonda Sándor, Nagy Sándor Alex, Tóthmérész Béla, Bácsi István
Dátum:2011
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Hidrológiai Közlöny. - 91 : 6 (2011), p. 82-85. -
További szerzők:B-Béres Viktória (1981-) (biológus) Belovics-Görgényi Judit (1988-) (Hidrobiológus) Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Kassai Sándor Gonda Sándor (1984-) (gyógyszerész) Nagy Sándor Alex (1956-) (hidrobiológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Bácsi István (1977-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM095734
Első szerző:Varga Katalin (ökölógia)
Cím:A vegetáció változása a Boroszló-kerti-hullámtér öblözetben 1944-től napjainkig / Varga Katalin, Lukács Balázs András, Tóthmérész Béla, Dévai György
Dátum:2006
ISSN:0018-1323
Megjegyzések:Az Általáno s Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NER) felhasználásáva l élőhely térképet készítettünk a Boroszló-kerti-hullámtér öblözetben 2004 nyarán, azzal a céllal, hogy megállapítsuk, milyen állapotban őrződtek me g a vizes élőhelyek. A területről több évből (1944 , 1956, 1966, 1975, 1988, 1995, 1997, 2000 , 2002, 2004 ) származó légifelvétel elemzését is elvégeztük. Az élőhely-térképeket az ArcVie w 3.2 programmal rajzoltuk meg. A 2004 . évi élőhely-térkép a lapján számított területarányok a következőképpen alakultak: a természet-közeli élőhelyek csak 37%-o t képviselnek, az agrár- és a roncsterületek 53 %-ot , a másodlagos élőhelyek pedig 10 %-o t borítanak . A 2004. évi és a korábbi légifotók által dokumentált állapotok összevetéséhez egy új kategóriarendszert alkottunk . Megállapítható, hogy a táj arculata jelentősen megváltozott. 1944-ben a terület még több mint felét ligeterdő borította . Az erdő jelentős részének eltűnésével párhuzamosan nőtt a szántóföldek és a gyümölcsösök mérete . A szántók százalékos aránya 1966-ban volt a legnagyobb, 33,1 % . Nagyobb gyümölcsösöket 1988-ban telepítettek, 1997-ben a gazdasági célú erdőtelepítés is elkezdődött.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Felső-Tisza-vidék
élőhely-térképezés
Á-NER
ArcView
új kategóriarendszer
területarányok.
Megjelenés:Hidrológiai Közlöny. - 86 : 6 (2006), p. 136-138. -
További szerzők:Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Dévai György (1942-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM001363
Első szerző:Varga Katalin
Cím:A Foltos-kerti-hullámtéröblözet állapotváltozása 61 év alatt / Varga Katalin, Tóthmérész Béla, Dévai György
Dátum:2007
Megjegyzések:A Foltos-kerti-hullámtéröblözetben egy olyan táj szintű, feltáró jellegű monitorvizsgálatot végeztünk, amelynek segítségével nyomon követhetjük az élővilág állapotváltozását, a sokféleség csökkenését a tájhasználat és a regionális gazdasági folyamatok függvényében. A rendelkezésünkre álló légifelvételek (1944, 1995, 2000, 2005) feldolgozását Arc View 3.2 program segítségével végeztük. A jelenlegi állapot bemutatásához a terepbejárások eredményeit használtuk fel. Az élőhelytípusok rögzítését az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) előírásainak megfelelően végeztük. A légifelvételek információtartalmának összevethetőségéhez egy új kategóriarendszert alkottunk. Az eredmények értékelésénél az egyes osztályozási rendszereken belül az élőhely-kategóriákra vonatkozó területi adatok százalékos megoszlását vettük figyelembe. A hullámtéröblözet 1944-ben igen jelentős gazdasági területként jelenik meg. A hullámtér 29,3%-át agrárterület és 10,7%-át gazdasági erdő borította. 1995-re a szántók százalékos aránya 22,3%-ra csökkent. Ezzel egyidejűleg a gazdasági erdő és a természetes erdő kiterjedése néhány százalékkal nőtt. A 2000-es légifényképen a korábbinál kevesebb erdő látható, de a kivágott erdőterület egy része 2005-re újra erdővel borítottá vált. Jelenleg a borítási arányok a következőképpen alakulnak a területen: természetközeli élőhelyek 38%, másodlagos élőhelyek 33%, agrárterületek 6%, faültetvények és származékerdők 23%.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Felső-Tisza-vidék
Tisza-hullámtér
élőhely-térképezés
ArcView
Á-NÉR
Megjelenés:Hidrológiai Közlöny. - 87 : 6 (2007), p. 149-152. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Dévai György (1942-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.