CCL

Összesen 18 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM015583
Első szerző:Árnyas Ervin (biológus-ökológus)
Cím:Lepkefaunisztikai vizsgálatok fénycsapdás gyűjtéssel az Aggteleki Nemzeti Parkban / Árnyas Ervin, Szabó Sándor, Tóthmérész Béla, Varga Zoltán
Dátum:2004
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Fénycsapda
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 11 (2004), p. 319-328. -
További szerzők:Szabó Sándor (1956-) (zoológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Varga Zoltán (1939-) (professor emeritus, evolúcióbiológus, zoológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM001366
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában / Deák Balázs, Tóthmérész Béla
Dátum:2007
Megjegyzések:A kaszálás hatásait vizsgáltuk egypelyvás csetkákás (Bolboschoenetum maritimi eleochariosum) társulás kaszált, öt éve felhagyott és kaszálatlan állományaiban a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Nyírőlapos pusztán. A kaszálás csökkentette az Elymus repens dominanciáját. A hemikryptofiták fajszáma jelentősen növekedett a kaszálással, oly módon, hogy növekedésük nem szorította vissza a kétszíkűeket. A kaszálás és az ezzel járó holt biomassza csökkenés növelte a szikesekre jellemző therofiták fajszámát és relatív borításértékeiket. A kaszálás növelte a specialisták fajszámát és csökkentette a ruderális kompetítorok borítását.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fajgazdagság
nedves sziki gyep
életformák
szociális magatartási típusok
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 179-186. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM018617
Első szerző:Déri Eszter
Cím:A földhasználat-változás hatásai az ízeltlábú együttesekre Egyek-Pusztakócson / Déri Eszter, Horváth Roland, Magura Tibor, Ködöböcz Viktor, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 246-256. -
További szerzők:Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Ködöböcz Viktor Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM018616
Első szerző:Déri Eszter
Cím:Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 89-102. -
További szerzők:Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM085723
Első szerző:László Zoltán (biokémikus, molekuláris biológus)
Cím:Élőhelyi és tájléptékű hatásoka rózsagubacsok parazitoidjaira / László Zoltán, Tóthmérész Béla
Dátum:2012
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae) négy parazitoid fajának forrásfelosztását (gubacs átmérő, gubacsok és gazdanövények denzitása) vizsgáltunk élőhelyi és tájléptékben. A rózsagubacsdarázs parazitoidjai közül egyesek a tájléptékű (effektív foltméret, mezőgazdasági területek és természetes élőhelyfoltok), míg másoké az élőhelyi jellemzőkkel (gazdanövények és gubacsok denzitása, az átlagos gubacsátmérő) voltak összefüggésben. A mezőgazdasági területek arányának növekedése a gubacsonkénti relatív gyakoriság csökkenésével, míg az élőhelyfoltok arányának növekedése a gubacsonkénti relatív gyakoriság növekedésével járt együtt. A parazitoid fajok gubacsonkénti együttes jelenlét/hiánya csupán a tájléptékű változókkal, míg a gubacsonkénti együttes relatív gyakorisága a tájléptékű és élőhelyi változókkal is összefüggést mutatott. Így a parazitoid fajok gubacsonkénti együttes jelenlét/hiányát a tájléptékű, míg az egyes fajok gubacsonkénti relatív gyakoriságát élőhelyi jellemzők határozzák meg. A fragmentáció a parazitoidok relatív gyakoriságát és jelenlét/hiányát is csökkentette.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
parazitoid
jelenlét/hiány
relatív gyakoriság
élőhelyfragmentáció
tájhasználat
koegzisztencia
háromszintű trofikus rendszer
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 305-314. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM001368
Első szerző:László Zoltán (biokémikus, molekuláris biológus)
Cím:Rózsacserjék (Rosa spp.) térbeli mintázatának hatása a Diplolepis rosae általi parazitáltságra / László Zoltán, Tóthmérész Béla
Dátum:2007
Megjegyzések:Az aggregáltság a paraziták eloszlásának biológiai szempontból lényeges tulajdonsága, mivel a parazita egyedek eloszlása szoros összefüggésben áll a gazda populáció térbeli mintázatával, amely kapcsolat a majdani gazda-parazita viszonyt alakíthatja. A gazdaegyedek térbeli mintázatának és egyedszámának a parazitáltságra gyakorolt hatását tanulmányoztuk rózsacserjéken (Rosa spp.) élősködő rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae Linnaeus, 1758) esetében. Vizsgálatunkat két éven keresztül végeztük nyolc legeltetett száraz gyepen. Eredményeink azt mutatják, hogy a rózsacserjék nagy egyedszámnál egyenletes térbeli mintázatot mutatnak, viszont kis egyedszámnál foltokban jelennek meg. A cserjék aggregáltsága pozitívan hat a gubacsok számára és negatívan a gubacsok aggregáltságára. A cserjék aggregáltsága és parazitáltsága pozitív összefüggést mutat. A D. rosae általi parazitáltság alacsonyabb a rózsacserjék egyenletes térbeli mintázata esetén.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
aggregáltság
diszkrepancia
foltosság
prevalencia
fitnesz
términtázat
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 233-240. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM082245
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeverékekkel kapcsolatos tapasztalatok / Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra, Tóthmérész Béla
Dátum:2015
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
agro-biodiverzitás
biodiverzitás
ökoszisztéma szolgáltatások
talajvédelem
gyomvisszaszorítás
sorköztakaró növényzet
szőlőtermesztés
ökológiai gazdálkodás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 160-169. -
További szerzők:Donkó Ádám (1988-) (agrármérnök) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP - 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010
TÁMOP
OTKA-100192
OTKA
OTKA-111807
OTKA
TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM001370
Első szerző:Simon Edina (ökológus)
Cím:Cink monitorozás Rana esculenta fajkomplex egyedeinek vizsgálatával / Simon Edina, Braun Mihály, Szabó Krisztián, Molnár Péter, Tóthmérész Béla
Dátum:2007
Megjegyzések:A vizes élőhelyek kiemelt természetvédelmi értéket képviselnek, ezért állapotuk rendszeres vizsgálatot igényel. Cink terhelés kimutatására a Rana esculenta komplex egyedeit választottuk, amelyek a vizes élőhelyeken rendszeresen és nagy számban megtalálhatók. Vizsgálatunk célja a békák, mint bioindikátor szervezetek alkalmazása volt, melyek a vízanalitikai vizsgálatok pillanatnyi állapotot tükröző jellegével ellentétben egy hosszabb periódusról adnak tájékoztatást. Kutatásainkat egymástól 200 km-re lévő területeken, a Miskafoki Holt-Tiszán és a cinkkel erősen terhelt Túr árterületén végeztük. Morfológiai paraméterek (testhossz, testtömeg) alapján közel azonos méretű egyedek szerveiben (máj, bőr, lábfejcsont, combcsont, combizom) határoztuk meg a cink koncentrációját. Minden befogott állatról ujjperc mintát vettünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a szervek közel azonos mértékben akkumulálták a cinket. A két terület egyedeinek belső szerveiben mért cink koncentrációk nem különböztek szignifikánsan. Az ujjpercek elemzése alapján azonban szignifikáns különbséget tapasztaltunk a két terület között (átlag ? SD: Túr 0.8 ? 0.13 ?g/ujjperc, Miskafoki Holt-Tisza 0.24 ? 0.04 ?g/ujjperc). Eredményeink arra utalnak, hogy a Túr folyó vizsgált szakaszán a szennyezettség mértéke nem jelent közvetlen veszélyt a kétéltűek számára.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cink akkumuláció
kecskebéka
kétéltűek
Miskafoki Holt-Tisza
Túr
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 309-318. -
További szerzők:Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus) Szabó Krisztián Molnár Péter Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM015585
Első szerző:Szabó Sándor (zoológus)
Cím:Az Aggteleki Nemzeti Park nagylepke (Lepidoptera: Macroheterocera) faunájának elemzése hosszú távú fénycsapdás adatsor alapján / Szabó Sándor, Árnyas Ervin, Tóthmérész Béla, Varga Zoltán
Dátum:2007
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Fénycsapda
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 13 (2007), p. 59-68. -
További szerzők:Árnyas Ervin (1974-) (biológus-ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Varga Zoltán (1939-) (professor emeritus, evolúcióbiológus, zoológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM001367
Első szerző:Szalkovszki Ottó
Cím:Legeltetés hatása talajlakó pókokra a Hortobágyon / Szalkovszki Ottó, Horváth Roland, Szinetár Csaba, Tóthmérész Béla
Dátum:2007
Megjegyzések:A legelés talajlakó pókegyüttesekre gyakorolt hatását vizsgáltuk a Hortobágy két eltérő mértékben legeltetett területének (Angyalháza és Pentezug) négy különböző növényállományában (sziki rét, szikes puszta, padkás szikes, és gyomosodó, degradált élőhely). Valamennyi növényzeti foltban nyolc csapda üzemelt, amelyeket 2004. áprilistól októberig háromhetenként ürítettünk. A két területről összesen 82 faj 4363 egyede került elő. A pókok között több ritka előfordulású fajt sikerült kimutatni (Gnaphosa rufula, Micaria rossica, Titanoeca veteranica). Az adatok sokváltozós analízise azt mutatta, hogy a kezelés kismértékű kimutatható hatással van a pókegyüttesekre. Az IndVal elemzés szerint mindkét területnek vannak jellemző, szignifikáns karakter fajai, ugyanakkor a fajok nagy része nem érzékeny a zavarásra, mivel mindkét területen nagy egyedszámban fordultak elő. Eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő intenzitású legeltetés esetén az azonos élőhelytípusok talajlakó pókfaunája különbségeket mutat. Ugyanakkor a legelés jelentős mértékben nem károsítja a talajlakó pókegyütteseket.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Gnaphosidae
talajcsapda
szikes-puszta
zavarás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 209-216. -
További szerzők:Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Szinetár Csaba Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM094499
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Lúdlegelést követően regenerálódó nyírségi homoki gyepek magkészlete / Török Péter, Papp Mária, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Lúdlegelést követően homoki gyepek spontán regenerálódását tanulmányoztuk két felső és két alsó buckaoldali helyzetű területen. Területenként 5 db, 4m2-es állandó kvadrátban, évente három időpontban rögzítettük a fajonkénti borítást (1991?2002). A vizsgálat utolsó évében (2002) fúrással nyert talajminták koncentrálást követő csíráztatásával vizsgáltuk a regenerálódó gyepek magkészletét. A kezdeti időszakban jellemző egyéves gyomközösségeket évelő egyszikűek (Carex stenophylla, Cynodon dactylon, Poa angustifolia és P. pratensis) dominálta vegetáció váltotta fel. A magkészletet túlnyomórészt egyéves és rövid életű évelő fajok alkották, emellett a domináns évelő egyszikű fajok aránya is számottevő volt. A magkészlet sűrűsége 10300 és 40900 mag/m2 értékek között változott. A mintavételi év kivételével a magkészlet összetétele legjobban az 1994?1998 közötti időszak vegetációjára hasonlított. Az alsó helyzetű területeken az évelő egyszikűek magasabb borítása akadályozta a rövid életű fajok felújulását és magkészlet képzését, ami alacsonyabb fajgazdagságot és kisebb magkészlet sűrűséget eredményezett a felső helyzetű területekhez képest. Eredményeink azt mutatják, hogy a fajgazdagság növeléséhez különösen a mélyebb fekvésű, nagyobb produkciójú területeken további kezelések szükségesek (pl. juh és szarvasmarha legeltetés, szénaráhordás). Spontaneous regeneration of four degraded sandy grassland sites was studied. Our aim was to evaluate spontaneous regeneration capacity of acidic sandy grasslands after overgrazing by domestic geese. Three hypotheses were tested using long-term vegetation records and seed bank data. (i) Short-lived, early successional species comprise the majority of the seed banks and late successional perennials have sparse seed banks. (ii) Composition of seed banks is more similar to pioneer vegetation than to later successional stages. (iii) The similarity is higher between vegetation and seed banks in the upper positioned plots than in the closed, lower positioned ones. Two sites located in the upper part of dune slopes, and another two positioned on the lower part were studied. In each site the percentage cover of vascular species was recorded in five 4 m2 sized permanent plots, three times a year between 1991 and 2002. In the last year of the study (2002) soil seed banks were sampled. Two vertical segments (0?5, 5?10 cm) were separately analyzed. The seedling emergence method was applied on concentrated samples. Annuals and short-lived perennial dicots comprised the majority of the seed bank. The dominant perennial graminoids also built up dense seed banks. Seed density varied between 10300 and 40900 seeds/m2. Significantly higher seed densities were found in upper sites than in lower ones. We found a low to medium similarity (Jaccard similarity <0.45) between vegetation and the seed bank; similarity was the highest with the vegetation of the 1994?1998 period, except for the year of the seed bank sampling. The vertical position of sites had a significant effect on the regeneration after overgrazing. The large cover of grasses in lower sites decreased species richness and it also decreased seed densities by preventing seed set of annuals and short-lived perennials. Here, further management practices (e.g. grazing) are needed to increase species richness.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szekunder szukcesszió
lúdlegelés
magkészlet
Cynodonti-Festucetum
secondary succession
goose grazing
seed bank
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 134-146. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Pályázati támogatás:T/15 42848
OTKA
T/19 67748
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2