Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM040561
Első szerző:	Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	Saccharomyces cerevisiae elleni antitest előfordulása Crohn-betegségben / Barta Zsolt, Csípő István, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Szabó Gábor, Szegedi Gyula
Dátum:	2001
Megjegyzések:	A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel diseases, IBD) a gastrointestinalis traktus idült gyulladásával járó, ismeretlen etiológiájú betegségcsoportja. Immunológiai, környezeti, infektív és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak kialakulásukban. Crohn-betegségben szenvedő betegnél gyakran, akár 60-70%-ban is antitestek mutathatók ki az élesztőgomba oligomannóz epitópja ellen, de ennek az ún. Saccharomyces cerevisiae elleni antitestnek (anti-Saccharomyces cerevisiae antitest, ASCA) sem az eredete, sem a klinikopatológiai szerepe mindeddig nem tisztázott. Hazánkban még nem végeztek gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél ASCA kimutatására vizsgálatokat, és külön említésre érdemes, hogy a gluténszenzitív enteropáthiás eseteket ilyen vonatkozásban még nemzetközileg sem vizsgálták. A szerzők megnézték az ASCA előfordulását, és összevetették a Crohn-betegség klinikai megjelenésével, valamint részletes immunszerológiai vizsgálataik eredményeivel. Észlelésük szerint ASCA elsősorban a vékonybél érintettsége esetén volt kimutatható Crohn-betegségben. Ezekben az esetekben viszont mind IgG-, mind IgA-típusú antitestek igazolhatók voltak. A vizsgált ASCA pozitív esetekben a szérumban kimutatható ellenanyagok Saccharomyces cerevisiae- vel szembeni szisztémás immunreakciót jeleznek. A szerzők úgy gondolják, hogy megszűnik a pékélesztő antigénekkel szembeni orális tolerancia. A bélcsatorna nyugalomba helyezése (elemi diéta, teljes parenteralis táplálás, a széklet kirekesztése) javíthat a Crohn-betegségben szenvedők állapotán, de ezen kívül meg kell állapítani, hogy az ASCA pozitív betegek kizárásos diétás kezelése indokolt lehet, és akár a pékélesztő étrendből történő tartós kiiktatása is szóba jöhet, ha a beteg állapota a diéta hatására javul
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban ASCA Crohn betegség egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Orvosi Hetilap 142 : 42 (2001), p. 2303-2307. -
További szerzők:	Csípő István (1953-) (vegyész) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szabó Gábor Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM021695
Első szerző:	Bodolay Edit (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Cím:	Meningoencephalitissel szövődött kevert kötőszöveti betegség / Bodolay Edit, Diószeghy Péter, Demeter József, Bányai Anikó, Csipő István, Szegedi Gyula
Dátum:	1985
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 126 : 49 (1985), p. 3035-3038. -
További szerzők:	Diószeghy Péter (1948-) (ideg- és elmeszakorvos) Demeter József Bányai Anikó Csípő István (1953-) (vegyész) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM017790
Első szerző:	Kiss Emese (belgyógyász, immunológus)
Cím:	Lipidprofil és paraoxonáz aktivitás vizsgálata szisztémás lupus erythematosusban / Kiss E., Seres I., Kocsis Zs., Tarr T., Csípő I., Szegedi Gy., Paragh Gy.
Dátum:	2005
Megjegyzések:	A gyulladásos folyamatok jelentős szerepet játszanak az érelmeszesedés patogenezisében. Ezért fokozott figyelem irányul a krónikus gyulladással járó betegségekre, így a szisztémás lupus erythematosusra is. A gyulladásos paraméterek direkt hatásukon túl egyéb módon is befolyásolhatják az atherosclerosis kialakulását. Cél: A lipidprofil és a paraoxonáz aktivitás vizsgálata lupusos betegekben. Módszerek: A szerzők 37 beteget választottak be random módon. Életkoruk 40,8 ? 13,9 év, a követési idő 6,7 ? 6,2 év, az aktivitási index 2,8 ? 3,4 volt. Az adatokat 30, nemben és korban illesztett egészséges egyén értékeivel vetették össze. A paraoxonáz aktivitás meghatározása spektrofotometriával, a lipidparamétereké automatizált rutin laboratóriumi módszerrel történt. Az anti-oxLDL mérését ELISA, a CRP-t automatizált immunesszé, a statisztikai elemzést SPSS program segítségével végezték. Eredmények: A betegek paraoxonáz aktivitása (121,89 ? 65,96 U/ml, p < 0,001) a kontrollhoz (188,05 ? 78,96 U/ml) képest csökkent, míg az arilészteráz aktivitás nem. A paraoxonáz aktivitás összefüggést mutatott az atherothromboticus tünetekkel (p = 0,009). Lupusos betegekben magas aktivitást jelző BB fenotípus nem fordult elő. A lipidparaméterek a betegcsoportban is a normáltartományban voltak. A vizsgált paraméterek nem függtek össze szignifikáns mértékben az aktivitási indexszel, a CRP és az anti-oxLDL szintjével. A szteroid napi és kumulatív dózisa nem befolyásolta a lipidek szintjét és a paraoxonáz aktivitást. Következtetés: Lupusos betegekben a hosszú követési időnek megfelelő alacsony gyulladásos aktivitás ellenére a paraoxonáz aktivitás szignifikánsan csökkent. Az enzim mennyiségét tükröző arilészteráz aktivitás és a lipidszintek normálisak voltak, ezért e csökkenés hátterében egyéb okok: genetikai tényezők, antitestek, a lipidfrakciók összetételének módosulása, a HDL remodellingjében szereplő enzimek zavara feltételezhető.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 146 : 47 (2005), p. 2395-2402. -
További szerzők:	Seres Ildikó (1954-) (biokémikus) Kocsis Zsolt (1987-) (orvos) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Csípő István (1953-) (vegyész) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: