CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM001964
Első szerző:Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:"Turnaround time" : a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere / Antal-Szalmás Péter, Ivády Gergely, Molnár Attila, Hevessy Zsuzsa, Kissné Sziráki Valéria, V. Oláh Anna, Lenkey Ágota, Kappelmayer János
Dátum:2007
Megjegyzések:A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemz©o paraméter, az ún. "turnaround time" meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2-14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok ("kiesők") arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9-70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33-190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1-2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
autovalidation
laboratory diagnostics
quality control
turnaround time
autovalidálás
laboratóriumi diagnosztika
minőség-ellenőrzés
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 148 : 28 (2007), p. 1317-1327. -
További szerzők:Ivády Gergely (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Molnár Attila (1981-) (szoftverüzemeltető) Hevessy Zsuzsanna (1966-) (laboratóriumi szakorvos) Kissné Sziráki Valéria (1957-) (analitikus) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Lenkey Ágota (1944-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:elektronikus változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM046375
Első szerző:Csáthy László (laboratóriumi szakorvos)
Cím:Vizelet N-acetil-[béta]-D-glükózaminidáz aktivitás korfüggése egészséges gyermekekben / Csáthy László, V. Oláh Anna, Pócsi István, Varga József, Balla György, Price, R. G.
Dátum:1994
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 135 : 24 (1994), p. 1301-1303. -
További szerzők:Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Pócsi István (1961-) (vegyész) Varga József (1955-) (fizikus) Balla György (1953-) (csecsemő és gyermekgyógyász, neonatológus) Price, Robert G.
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM034894
Első szerző:Csáthy László (laboratóriumi szakorvos)
Cím:Vizelet N-acetyl-B-D glucosaminidase aktivitás egészséges, polycythaemiás és hypoxiás újszülöttekben / L. Csáthy, I. Pócsi, L. Kiss, A. V. Oláh, Gy. Balla
Dátum:1991
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 132 : 9 (1991), p. 451-455. -
További szerzők:Pócsi István (1961-) (vegyész) Kiss László (1942-) (biokémikus) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Balla György (1953-) (csecsemő és gyermekgyógyász, neonatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM066432
Első szerző:Koczok Katalin (labororvos)
Cím:A koleszterin-bioszintézis veleszületett zavara: a Smith-Lemli-Opitz-szindróma / Koczok Katalin, V. Oláh Anna, P. Szabó Gabriella, Oláh Éva, Török Olga, Balogh István
Dátum:2015
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A Smith?Lemli?Opitz-szindróma monogénes, autoszomális recesszív módon öröklődő, mentális retardációval járótöbbszörös malformatiós szindróma. A kórkép kialakulását a koleszterin-bioszintézis utolsó lépését katalizáló enzim,a 7-dehidrokoleszterin-reduktáz defektusa okozza. A szerzők a nemzetközi irodalom áttekintésével a szindróma patofiziológiájáról, epidemiológiai vonatkozásairól, klinikai megjelenéséről (tünetek, intellektus, fejlődés, életkori sajátosságok),diagnosztikájáról és kezeléséről adnak áttekintést. 2004 óta Magyarországon 14 beteg került felismerésre,amely a becsült incidenciaadatok alapján a kórkép jelentős aluldiagnosztizáltságára utal. A 7-dehidrokoleszterin-reduktázenzim elégtelen működése miatt a vérben és a szövetekben alacsony koleszterin- és magas 7-dehidrokoleszterin-koncentráció mérhető, amely utóbbi kimutatása szükséges a diagnózis felállításához. Molekuláris genetikai vizsgálattallehetséges a kóroki mutációk azonosítása és a praenatalis diagnosztika. A klinikai kép rendkívül változatos,a leggyakoribb tünet a 2?3. lábujjak kötőszövetes összenövése. A jelenlegi terápia a koleszterin pótlása, azonban alegújabb eredmények a 7-dehidrokoleszterinből keletkező oxidatív származékok kóroki szerepére utalnak, és ez amegfi gyelés az antioxidánsok potenciális terápiás hatékonyságát veti fel.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Smith-Lemli-Opitz-szindróma
7-dehidrokoleszterin
7-dehidrokoleszterin-reduktáz
Megjelenés:Orvosi hetilap 156 : 42 (2015), p. 1695-1702. -
További szerzők:Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) P. Szabó Gabriella (1975-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, klinikai genetikus) Oláh Éva (1943-2019) (gyermekgyógyász, klinikai genetikus) Török Olga (1956-) (szülész-nőgyógyász, humángenetikus) Balogh István (1972-) (molekuláris biológus, genetikus)
Pályázati támogatás:K109076
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM002296
Első szerző:Mátyus János (belgyógyász, nephrológus)
Cím:Az idült vesebetegség epidémiája szükségessé teszi a glomerulus filtrációs ráta számítását / Mátyus János, V. Oláh Anna, Újhelyi László, Kárpáti István, Balla József
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 2 (2008), p. 77-82. -
További szerzők:Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Újhelyi László (1956-) (belgyógyász) Kárpáti István (1955-) (belgyógyász, nephrológus) Balla József (1959-) (belgyógyász, nephrológus)
Internet cím:elektronikus változat
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM016364
Első szerző:Oláh Anna (klinikai biokémikus, vegyész)
Cím:Új irányzatok a proteinuria és albuminuria laboratóriumi diagnosztikájában / V. Oláh Anna, Mátyus János, Sárkány Erika, Horváth Andrea, Fodor Bertalan
Dátum:2010
ISSN:0030-6002
Megjegyzések:Újabb klinikai vizsgálatok szerint az albuminuria a cardiovascularis betegségek korai markere. Míg a proteinuria elsősorban a vesefunkció- romlás, az albuminuria a cardiovascularis rizikó paramétere. A régebbi laboratóriumi tesztek érzékenysége nem megfelelő, és a 24 órás vizeletgyűjtés pontatlansága is sok bizonytalanságot okoz. Ezért a mai nemzetközi irányelvek 24 órás gyűjtés helyett a reggeli első vizeletből az albumin/kreatinin (ACR) és protein/kreatinin (PCR) meghatározását javasolják. Klinikai laboratóriumok számára javasolhatók az újabb, nagy érzékenységű immunkémiai vizeletalbumin-reagensek. Az albuminspecifi kus tesztcsíkok az albuminuria fokának meghatározására nem elég érzékenyek. A vizeletfehérje-meghatározáshoz szintén léteznek nagy érzékenységű, széles mérési tartományú reagensek, így erre nem alkalmazhatók a szérumfehérje-reagensek (például Biuret). A módszerválasztás sarkalatos pontja, hogy a kalibrátor nemzetközi referensanyagra visszavezethető legyen. Mindezekből következik, hogy egy beteg ACR- vagy PCR-értéke az adott módszert és döntési határértéket alkalmazó ugyanazon laboratóriumban követhető jól. A laboratóriumi leleten az albumin/kreatinin referenciatartományát nemenként kell megadni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 151 : 21 (2010), p. 864-869. -
További szerzők:Mátyus János (1957-) (belgyógyász, nephrológus) Sárkány Erika Horváth Andrea Fodor Bertalan
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM006867
Első szerző:Oláh Anna (klinikai biokémikus, vegyész)
Cím:A szérumkreatinin-meghatározás kihívásai és korlátai / V. Olah, A., Fodor, B., Horvath, A.
Dátum:2008
ISSN:0030-6002 (Print)
Megjegyzések:A 2006. évi ajánlások szerint az alapellátásban is alkalmazni kell a szérumkreatininbôl képlettel számított glomerulus filtrációs rátát, amely segít a krónikus vesebetegség korai felismerésében. Emiatt elôtérbe kerültek a Jaffe-féle kreatininmeghatározás korlátai, és az eredmények összevethetôsége érdekében felmerült az igény a leggyakrabban használt Jaffe- és az újabb kreatininmeghatározások harmonizációjára. A kinetikus Jaffe-féle kreatininmeghatározás hátránya, hogy nem elég specifikus. Ezen javítottak az elmúlt évtizedben bevezetett enzimatikus, kompenzált Jaffe és nagyfelbontású folyadékkromatográfiás módszerek. Az újabb módszerekkel kapott kreatininértékek már pontosabbak, de alacsonyabb értékük miatt a korábbi formulákkal (4 változósModification of Diet in Renal Disease-186, Cockcroft-Gault, kvadratikus) nem lehet belôlük glomerulus filtrációs rátát számítani, mert durván torzítanák azt. Az új kreatininmódszerek miatt a korábbi számítási mód, s így a krónikus vesebetegség stádiumának meghatározása is bizonytalanná vált. Emiatt 2006-ban módosították a 4-változós Modification of Diet in Renal Disease-186 formulát, és az új (izotópdilutiós tömegspektrometriás referenciamódszerre visszavezethetô) kreatininhez csak az új 4 változós Modification of Diet in Renal Disease-175 képlet ajánlott. A szerzôk összevetik a kreatininmódszerek diagnosztikai értékét és korlátait.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Biological Markers/blood
Chromatography, High Pressure Liquid
Creatinine/blood
Glomerular Filtration Rate
Humans
Kidney Failure, Chronic
Predictive Value of Tests
Sensitivity and Specificity
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 7 (2008), p. 317-323. -
További szerzők:Fodor Bertalan Horváth Andrea
Internet cím:elektronikus változat
elektronikus változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM018798
Első szerző:Szántó Eszter
Cím:Nagy érzékenységű troponintesztek értékelése : akut vagy krónikus szívizom-károsodás? / Szántó Eszter, Szabó Zoltán, Varga József, Paragh György, V. Oláh Anna
Dátum:2011
Megjegyzések:Az akut myocardialis infarctus diagnosztikájában az elsőként választandó marker a kardiális troponin. A mai nagy érzékenységű troponintesztek már kisfokú szívizom-károsodást is kimutatnak, amely az értékelést megnehezíti. Módszerek: Húsz beteg szérumából két időpontban (amelyek között három-kilenc óra telt el) nagy érzékenységű troponin T (Roche) és troponin I (Mitsubishi Pathfast), illetve kreatin-kináz-meghatározás történt. Eredmények: Az infarktus nélküli csoportban (n = 10) a kreatin-kináz és kreatin-kináz-MB aktivitása nem nőtt, de a troponin T és troponin I szintje egyéb okból (pitvarfi brilláció, paroxysmalis supraventricularis tachycardia) kissé nőtt. Az infarktusos betegek (n = 10) második mintájában drámai troponin T- és troponin I-növekedés volt észlelhető, emellett a kreatin-kináz, illetve kreatin-kináz-MB aktivitása is nőtt. A Fischer-próba szerint a troponin T-szint legalább kétszeres növekedése 19-szeres, a troponin I-szint megduplázódása nyolcszoros esélyhányadost jelent akut myocardialis infarctusra. Következtetések: A troponin értékeléséhez fi gyelembe kell venni a társult betegségeket, és ha a troponinszint emelkedett, a meghatározást három-hat óra elteltével meg kell ismételni. Ha a troponin legalább kétszeresére nő és a betegnek mellkasi fájdalma, illetve akut kardiális történésre utaló EKG-eltérései vannak, az akut myocardialis infarctus valószínű, és a beteget eszerint kell ellátni. Bár a troponin kiindulási értéke lehet emelkedett a társult betegségek miatt is, az akut és krónikus szívizom-károsodás elkülöníthető egy második troponinmeghatározással
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 152 : 38 (2011), p. 1528-1534. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Varga József (1955-) (fizikus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM061716
Első szerző:Tóth Judit (laboratóriumi szakorvos)
Cím:Pneumatic tube system for transport of laboratory samples: preanalytical aspects / Tóth Judit, Lenkey Ágota, V. Oláh Anna, Köteles Julianna, Kissné Sziráki Valéria, Kerényi Adrienne, Kappelmayer János
Dátum:2014
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Introduction: A considerable proportion of laboratory errors occurs in the preanalytical phase. Aim: The aims of the authors were to study preanalytical errors in routine and emergency laboratory diagnostics in a regional clinical laboratory and evaluate the effect of the pneumatic tube system on turnaround time and laboratory results. Method: The ratio of preanalytical errors and reasons of test rejection were analysed. In addition, the effects of pneumatic tube and manual transport on the occurrence of hemolysis and platelet activation were compared. Results: Using the pneumatic tube transport system, preanalytical error was below 1%. The main causes of test rejection were haemolysis in case of serum samples, and clot formation and citrate excess in anticoagulated samples. The pneumatic tube transport resulted in significantly faster sample transport, more equalized sample arrival and processing, hence the turnaround time became shorter both for routine and emergency tests. Conclusions: Autovalidation and proper control of preanalytical errors are essential for rapid and reliable laboratory service supported by the pneumatic tube system for sample transport.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
laboratóriumi diagnosztika
preanalitikai hibák
pneumatikus csőpostarendszer
leletátfordulási időlaboratory diagnostics
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 155 : 28 (2014), p. 1113-1120. -
További szerzők:Lenkey Ágota (1944-) (biológus) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Köteles Julianna Kissné Sziráki Valéria (1957-) (analitikus) Kerényi Adrienne (1970-) (laboratóriumi szakorvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM006870
Első szerző:Varga Petra (orvos)
Cím:Biokémiai eltérések Down-szindrómás betegekben / Varga, P., V. Olah, A., Olah, E.
Dátum:2008
ISSN:0030-6002 (Print)
Megjegyzések:A Down-kór a 21-es kromoszóma triszómiája okozta értelmi fogyatékosság jellemző klinikai tünetekkel. A genetikai alapeltérés nem gyógyítható, de a kísérő tünetek befolyásolása javíthatja a beteg életminôségét. Célkitûzés: A szerzők összefüggést kerestek a kórképért felelős gének és a háttérben megfigyelhető biokémiai változások között. A szuperoxid-dizmutáz, a cisztation-béta-szintáz és az S100B fehérjegének fokozott expressziójával kapcsolatos paraméterek: a szérumantioxidáns-kapacitás és a sejten kívüli antioxidánsok (transzferrin, ferritin, összfehérje, albumin és bilirubin) vizsgálata mellett a homocisztein-anyagcsere megítélésére a homocisztein-, folsav- és B12-vitamin-koncentrációt, a vascularis károsodás megítélésére az S-100B fehérje és a szérum-N-acetil-béta-D-glükózaminidáz aktivitását mérték. Módszerek: Az antioxidáns-kapacitás (Stocks, 1974), a homocisztein (HPLC), a folsav ('capture', IMX-Abbott), a B12-vitamin (MEIA, IMX-Abbott) és az S100B fehérje meghatározása kemilumineszcens szendvics immunoassay módszerrel, a szérum-N-acetil- béta-D-glükózaminidáz aktivitásának mérése pedig spektrofotometriásan történt. Eredmények: A plazmahomocisztein 7/30 esetben alacsonyabb, 6/30 betegben pedig magasabb volt, mint a referenciatartomány. A relatív homociszteinérték 95 ! 21%. A plazma relatív folsavértéke (a normálérték százalékában kifejezve) 85 ! 51%, a B12-vitamin 78 ! 30% volt. 2/30 betegben igazoltak folsav-, és 2/30 betegben B12-hiányt. A Down-kóros és az egészséges gyermekek antioxidánsaktivitás- értékei nem különböztek szignifikánsan, bár a felnôtt-referenciatartományt (90-100%) egyikük sem érte el. Emelkedést észleltek az S100B fehérje koncentrációjában (átlag: 0,68 ! 0,27 gammag/l), amely a referenciatartomány felsô határa (egyéves kor felett > 0,15 gammag/l) négy-nyolcszorosának bizonyult. A szérum-N-acetil-béta-D-glükózaminidáz aktivitásának átlaga a referenciatartományon (10-30 U/l) belül maradt. Az N-acetil-béta-D-glükózaminidáz- és az antioxidáns-aktivitás között statisztikailag szignifikáns korreláció nem igazolódott. Következtetések: A Down-kórban talált alacsonyabb homocisztein-, folsav- és B12-vitamin-érték a megnövekedett cisztation-béta-szintáz-aktivitás következménye lehet ("atheroma free model"). Az antioxidáns-aktivitás szignifikáns eltérést nem mutatott. A szerzôk feltételezik, hogy a szuperoxid-dizmutáz fokozott expressziója következtében termelôdô hidrogén-peroxidot az indukált glutation-peroxidáz és kataláz bontja le, így az antioxidáns-rendszer egyensúlya megmarad. Emellett szól, hogy a szérum-N-acetil-béta-D-glükózaminidáz eredményei nem utaltak érkárosodásra. Az S100B fehérje magas értékei viszont agykárosodást jeleznek, amely az életkorral súlyosbodik. Ezek alapján a szerzôk javasolják a fenti paraméterek rendszeres kontrollját. Indokoltnak tartják a folsav pótlását, mivel az javíthatja a tanulási képességet, lassítja az Alzheimer-kóros tünetek kifejlôdését, azaz jobb életminôséget biztosít.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Acetylglucosaminidase
Adult
Alzheimer Disease
Antioxidants
Bilirubin
Blood Proteins
Cystathionine beta-Synthase
Disease Progression
Down Syndrome
Ferritins
Folic Acid
Homocysteine
Humans
Learning
Nootropic Agents
Quality of Life
S100 Proteins
Serum Albumin
Superoxide Dismutase
Transferrin
Vitamin B 12/blood
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 26 (2008), p. 1203-1213. -
További szerzők:Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Oláh Éva (1943-2019) (gyermekgyógyász, klinikai genetikus)
Internet cím:elektronikus változat
elektronikus változat
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1