Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM001964
Első szerző:	Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:	"Turnaround time" : a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere / Antal-Szalmás Péter, Ivády Gergely, Molnár Attila, Hevessy Zsuzsa, Kissné Sziráki Valéria, V. Oláh Anna, Lenkey Ágota, Kappelmayer János
Dátum:	2007
Megjegyzések:	A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemz©o paraméter, az ún. "turnaround time" meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2-14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok ("kiesők") arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9-70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33-190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1-2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban autovalidation laboratory diagnostics quality control turnaround time autovalidálás laboratóriumi diagnosztika minőség-ellenőrzés egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 148 : 28 (2007), p. 1317-1327. -
További szerzők:	Ivády Gergely (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Molnár Attila (1981-) (szoftverüzemeltető) Hevessy Zsuzsanna (1966-) (laboratóriumi szakorvos) Kissné Sziráki Valéria (1957-) (analitikus) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Lenkey Ágota (1944-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:	elektronikus változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM061716
Első szerző:	Tóth Judit (laboratóriumi szakorvos)
Cím:	Pneumatic tube system for transport of laboratory samples: preanalytical aspects / Tóth Judit, Lenkey Ágota, V. Oláh Anna, Köteles Julianna, Kissné Sziráki Valéria, Kerényi Adrienne, Kappelmayer János
Dátum:	2014
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Introduction: A considerable proportion of laboratory errors occurs in the preanalytical phase. Aim: The aims of the authors were to study preanalytical errors in routine and emergency laboratory diagnostics in a regional clinical laboratory and evaluate the effect of the pneumatic tube system on turnaround time and laboratory results. Method: The ratio of preanalytical errors and reasons of test rejection were analysed. In addition, the effects of pneumatic tube and manual transport on the occurrence of hemolysis and platelet activation were compared. Results: Using the pneumatic tube transport system, preanalytical error was below 1%. The main causes of test rejection were haemolysis in case of serum samples, and clot formation and citrate excess in anticoagulated samples. The pneumatic tube transport resulted in significantly faster sample transport, more equalized sample arrival and processing, hence the turnaround time became shorter both for routine and emergency tests. Conclusions: Autovalidation and proper control of preanalytical errors are essential for rapid and reliable laboratory service supported by the pneumatic tube system for sample transport.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban laboratóriumi diagnosztika preanalitikai hibák pneumatikus csőpostarendszer leletátfordulási időlaboratory diagnostics
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 155 : 28 (2014), p. 1113-1120. -
További szerzők:	Lenkey Ágota (1944-) (biológus) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Köteles Julianna Kissné Sziráki Valéria (1957-) (analitikus) Kerényi Adrienne (1970-) (laboratóriumi szakorvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: