Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM066694
Első szerző:
Miru György (történész)
Cím:
Morális értékek és megosztható javak a reformkori politikai gondolkodásban / Miru György
Dátum:
2016
Megjegyzések:
A tanulmány a közjó fogalmának reformkori értelmezését vizsgálja, s megállapítja, hogy a több kora újkori politikai beszédmód fogalmi elemét képező "közjó" használata ekkorra meglehetősen toposzszerű lett. Ha a klasszikus politikai örökséget közvetítő szövegekből indulunk ki, akkor a közjó elsősorban az egyetértést, a közösség egységét, egyensúlyát jelentette, tehát morális értékekkel kapcsolódott össze, s a közösség is elsőbbséget élvezett. A racionalizmussal, a jóléti diskurzusokkal, a csinosodás beszédmódjával és a haszonelvűséggel érintkező politikai gazdaságtan viszont előtérbe helyezte a magánérdek és magánhaszon feltételeit. A tanulmány először Széchenyi István Hitel című munkáját vizsgálja az alapján, hogy a közösségi szemléletet mennyiben módosítja a magán nézőpontjának megjelenése, esetleg meghatározóvá válása. A Hitel, bár gyakran alkalmaz gazdasági leírásokat, elemzéseket és szívesen él a gazdaság képeivel, teljesen nem szakít a közösségi szemlélettel, a hazához kapcsolódó morális elvárásokkal, de érzékelhetővé teszi a magán szempontjait, s hatékony érvelési módja a magánhaszon követésének, az "életjavak" megszerzésének ösztönzése. Hasonló eredményre vezet Wesselényi Miklós Balítéletekről című művének elemzése. Noha a szerző erősebben kötődik a republikánus szemlélethez, s megértőbb a viszonya az ősi alkotmányhoz is, szintén alkalmaz gazdasági leírásokat, képeket, s a gazdasági érveléssel a magánhaszon, az anyagi gyarapodás szükségességét hangsúlyozza, amivel széttördeli, átírja a hagyományos közösségi felfogást és moralitást.Mindkét szerző természetesen nacionalista is, ahogy a reformkor politikusai és publicistái, így teljesen nem mondhatnak le a nemzeti közösség értelmezésében a republikánus közösségfelfogásról. Néhány példa erejéig kitér a vizsgálat Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc fogalomhasználatára, s bár a szinonimák vagy a szócsalád egyes elemei (érdek, boldogság) eltérő gyakorisággal fordulnak elő náluk, mégis alátámasztja azt az ismeretünket, hogy a harmincas évek politikai vitáiban és publicisztikájában a liberális reformerek olyan megoldásokat kerestek a társadalom átalakítására és integrálására, amelyek csökkentik a közérdek és a magánérdekek közti távolságot. Többféle szóhasználattal is kifejezhették a közjót, de afelé haladtak, hogy a politikai közösség nemzeti integrációja a szabadságjogokat is érvényesítse.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Történelemtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fogalomtörténet
reformkor
Széchenyi István
Hitel
Wesselényi Miklós
Balítéletekről
Kölcsey Ferenc
Deák Ferenc
Megjelenés:
Történelmi szemle 58 : 4 (2016), p. 541-554. -
Pályázati támogatás:
K112335
OTKA
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.