CCL

Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM066694
Első szerző:Miru György (történész)
Cím:Morális értékek és megosztható javak a reformkori politikai gondolkodásban / Miru György
Dátum:2016
Megjegyzések:A tanulmány a közjó fogalmának reformkori értelmezését vizsgálja, s megállapítja, hogy a több kora újkori politikai beszédmód fogalmi elemét képező "közjó" használata ekkorra meglehetősen toposzszerű lett. Ha a klasszikus politikai örökséget közvetítő szövegekből indulunk ki, akkor a közjó elsősorban az egyetértést, a közösség egységét, egyensúlyát jelentette, tehát morális értékekkel kapcsolódott össze, s a közösség is elsőbbséget élvezett. A racionalizmussal, a jóléti diskurzusokkal, a csinosodás beszédmódjával és a haszonelvűséggel érintkező politikai gazdaságtan viszont előtérbe helyezte a magánérdek és magánhaszon feltételeit. A tanulmány először Széchenyi István Hitel című munkáját vizsgálja az alapján, hogy a közösségi szemléletet mennyiben módosítja a magán nézőpontjának megjelenése, esetleg meghatározóvá válása. A Hitel, bár gyakran alkalmaz gazdasági leírásokat, elemzéseket és szívesen él a gazdaság képeivel, teljesen nem szakít a közösségi szemlélettel, a hazához kapcsolódó morális elvárásokkal, de érzékelhetővé teszi a magán szempontjait, s hatékony érvelési módja a magánhaszon követésének, az "életjavak" megszerzésének ösztönzése. Hasonló eredményre vezet Wesselényi Miklós Balítéletekről című művének elemzése. Noha a szerző erősebben kötődik a republikánus szemlélethez, s megértőbb a viszonya az ősi alkotmányhoz is, szintén alkalmaz gazdasági leírásokat, képeket, s a gazdasági érveléssel a magánhaszon, az anyagi gyarapodás szükségességét hangsúlyozza, amivel széttördeli, átírja a hagyományos közösségi felfogást és moralitást.Mindkét szerző természetesen nacionalista is, ahogy a reformkor politikusai és publicistái, így teljesen nem mondhatnak le a nemzeti közösség értelmezésében a republikánus közösségfelfogásról. Néhány példa erejéig kitér a vizsgálat Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc fogalomhasználatára, s bár a szinonimák vagy a szócsalád egyes elemei (érdek, boldogság) eltérő gyakorisággal fordulnak elő náluk, mégis alátámasztja azt az ismeretünket, hogy a harmincas évek politikai vitáiban és publicisztikájában a liberális reformerek olyan megoldásokat kerestek a társadalom átalakítására és integrálására, amelyek csökkentik a közérdek és a magánérdekek közti távolságot. Többféle szóhasználattal is kifejezhették a közjót, de afelé haladtak, hogy a politikai közösség nemzeti integrációja a szabadságjogokat is érvényesítse.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Történelemtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fogalomtörténet
reformkor
Széchenyi István
Hitel
Wesselényi Miklós
Balítéletekről
Kölcsey Ferenc
Deák Ferenc
Megjelenés:Történelmi szemle 58 : 4 (2016), p. 541-554. -
Pályázati támogatás:K112335
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1