Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 2 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM095733
Első szerző:
Magyari Enikő (biológus)
Cím:
Holocene paleohydrology and environmental history in the South Harghita Mountains, Romania : Holocén hidrológiai és környezeti változások a romániai Dél-Hargita-hegységben / Magyari Enikő, K. Buczkó Krisztina, Jakab Gusztáv, Braun Mihály, Szántó Zsuzsa, Molnár Mihály, Pál Zoltán, Karátson Dávid
Dátum:
2006
Megjegyzések:
A tanulmány az erdélyi Csornád-hegycsoport fiatal krátertavának, a Szent Anna-tónak a holocén üledékfeldolgozását tárgyalja. Pollen, növényi makrofosszflia, szilíciumvázas alga- és nyomelemvizsgálatok segítségével rekonstruáltuk a holocén környezetváltozásokat és a tó vízszintjének ingadozásait. Vizsgálataink alapján a kráterben mintegy 9800 és 8800 kai. BP évek közt sekély oligotróf tó alakult ki, melyet 8800 évvel ezelőtt a vízszint csökkenését követően tőzegmohaláp nőtt be. A szárazföldi vegetációban a mogyoró (Corylus avellana) dominanciája jellemezte ezt az időszakot. A diatóma- és makroflóra változásai alapján 7050 évtől a tó vízszintje fokozatos emelkedésnek indult és egészen 5500 évig sekély, vízimohákban gazdag oligotróf tavi állapot alakult ki. 5500 évvel ezelőtt a vízsszint jelentős emelkedése egybeesett a szárazföldi vegetációban a gyertyán (Carpinus betulus) terjedésével. A vízszint emelkedését a tó produktivitásának növekedése és gazdag makrofiton vegetáció kialakulása kísérte. A holocén folyamán a legmélyebb tavi állapot a bükk (Fagus sylvatica) dominanciájával egyidőben, kb. 2700 és 700 évek közt alakult ki. A tópartot a makrofosszflia vizsgálatok alapján a kora-holocéntől kezdődően lucfenyves (Picea abies) erdősáv borította mely függetlenül a zonális erdőtársulások változásaitól mindvégig fennmaradt a tómedence hűvös mikroklímájának köszönhetően.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Földtudományok
idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Holocene
palaeoecology
Lake Saint Ana
Romania
holocén
paleoökológia
Szent Anna-tó
Románia
Megjelenés:
Földtani Közlöny. - 136 : 2 (2006), p. 249-284. -
További szerzők:
Buczkó Krisztina (1962-) (biológus)
Jakab Gusztáv
Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus)
Szántó Zsuzsa
Molnár Mihály (1974-) (fizikus)
Pál Zoltán
Karátson Dávid (1964- ) (földrajz-biológia tanár)
Pályázati támogatás:
D45947
OTKA
T043664
OTKA
T43078
OTKA
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM009590
Első szerző:
Magyari Enikő (biológus)
Cím:
Palaeolimnology of the last crater lake in the Eastern Carpathian Mountains: a multiproxy study of Holocene hydrological changes / Enikő Magyari, Krisztina Buczkó, Gusztáv Jakab, Mihály Braun, Zoltán Pál, Dávid Karátson, István Pap
Dátum:
2009
Megjegyzések:
A multi-proxy investigation (loss-on-ignition, major and trace elements, pollen, plant macrofossil and siliceous algae) was carried out on the sediment of a crater lake (Lake Saint Ana, 950 ma.s.l.) from the Eastern Carpathian Mountains. Diatom-based transfer functions were applied to estimate the lake's trophic status and pH, while reconstruction of the water-depth changes was based on the plant macrofossil and diatom records. The lowest Holocene water depths were found between 9000 and 7400 calibrated BP years, when the crater was occupied by Sphagnumbog. Significant increases in water depth were found from 5350(1), 3300(2) and 2700 cal yr BP. Of these, the first two coincided with major terrestrial vegetation changes, namely (1) the establishment of Carpinus betulus on the crater slope and (2) the replacement of the lakeshore Picea abies forest by Fagus sylvatica. The chemical record indicated significant soil changes along with the canopy changes (from coniferous to deciduous) that led to increased in-lake productivity and pH. A further increase in water depth around 2700 cal yr BP resulted in stable thermal stratification and hypolimnetic anoxia that via P-release further increased in-lake productivity and eventually led to phytoplankton blooms with large populations of Scenedesmus. High productivity was depressed by anthropogenic lakeshore forest clearances from ca. 1000 cal yr BP that led to the re-establishment of P. abies on the lakeshore and consequent acidification of the lake water. On the whole, these data suggest that Lake Saint Ana is a vulnerable ecosystem: in-lake productivity is higher under deciduous canopy and litter, and considerably repressed by coniferous canopy and litter. The lake today subsists in a managed environment that is far from its natural state. This would be a dense F. sylvatica forest supplying more nutrients and keeping up a more productive in-lake flora and fauna.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Földtudományok
idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
románia
pollen
makrofosszília
üledék
vízszint-változás
kovamoszat
alga
Megjelenés:
Hydrobiologia. - 631 (2009), p. 29-63. -
További szerzők:
Buczkó Krisztina (1962-) (biológus)
Jakab Gusztáv (1975- ) (paleontológus)
Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus)
Pál Zoltán
Karátson Dávid (1964- ) (földrajz-biológia tanár)
Papp István (1980-) (vegyész)
Internet cím:
DOI
elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.