CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM040564
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Az intracitoplazmatikus citokinek meghatározásának klinikai jelentősége dermatomyositisben / Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Dankó Katalin
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia 3 : 1 (2004), p. 40-44. -
További szerzők:Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM029623
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Immunológiai eltérések hosszan túlélő Hodgkin-kóros betegeknél / Aleksza Magdolna, Keresztes Katalin, Baráth Sándor, Sipka Sándor, Illés Árpád
Dátum:2005
ISSN:1588-3280
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 4 : 1 (2005), p. 19-25. -
További szerzők:Keresztes Katalin Baráth Sándor (1977-) (biológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Illés Árpád (1959-) (belgyógyász, haematológus, onkológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM001957
Első szerző:Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban / Antal-Szalmás P., Aleksza M., Gonda A., Herédi E., Sipka S., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:2007
Megjegyzések:A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-gamma-(IFN-gamma-) és interleukin-4-(IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat az IFN-gamma+, IL-4+, IL- 10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát határoztuk meg psoriasisos betegek perifériás vérében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Intracelluláris citokinjelölés és áramlási citometria segítségével vizsgáltuk a sejtasszociált citokinexpressziót, a szérumcitokinszinteket pedig ELISA módszerrel határoztuk meg 35 psoriasisos beteg és 15 kontrollszemély mintáiban. EREDMÉNYEK: A CD4+/IFN-gamma+ sejtek esetében szignifikánsan magasabb sejtarányt (p<0,008) és abszolút sejtszámot (p<0,009) figyeltünk meg betegeinknél (28,3±8,8% és 237 216±134 154 sejt/ml) az egészséges kontrollokhoz viszonyítva (21,0±6,8% és 135 772±50 212 sejt/ml). Ezzel szemben a CD4+/IL-4+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma szignifikánsan kisebb volt a psoriasisos betegeknél (0,45±0,67% vs. 1,01±0,48%, p<0,0001; 3229±3724 vs. 5117±4171 sejt/ml, p<0,05). A CD8+ Tsejtek esetében csak a CD8+/IL-10+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma volt szignifikánsan magasabb a betegekben a kontrollokéhoz viszonyítva (5,49±5,42% vs. 1,59±0,78%, p<0,003 és 19 799±17412 vs. 5564±2794 sejt/ml, p<0,03). Habár nagyobb IFN-gamma-, illetve kisebb IL-4- és IL-10-szérumkoncentrációt mértünk psoriasisos betegeinknél, ezek a különbségek nem bizonyultak szignifikánsnak. A különböző citokinparamétereket összevetve, a szérum citokinszintek csupán a citokinpozitív sejtek abszolút számával mutattak bizonyos összefüggést, míg ezen sejtek százalékos arányával nem. KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak a citokinszabályozás Th1 irányú eltolódásáról psoriasisban, továbbá felvetik azt, hogy a citokinpozitív helper és citotoxikus T-sejtek abszolút számának meghatározása segítheti a Th1/Th2 eltérések jellemzését különböző betegségekben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
abszolút sejtszám
áramlási citometria
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 22-30. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM022130
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:Regulatórikus T sejtek kevert kötőszöveti betegségben / Baráth Sándor, Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Sipka Sándor, Szegedi Gyula, Bodolay Edit
Dátum:2005
Megjegyzések:A szerzôk kevert kötôszöveti betegségben (MCTD) szenvedô beteg perifériás vérében vizsgálták a szabályozó funkciójú CD4+ T-sejtek, a CD4+/CD25+erôs Treg-sejtek és az IL-10-et termelô Treg-sejtek (IL-10-Treg) megoszlását. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálatba 48 beteget vontak be. Közülük a vizsgálatkor 17 beteg a kevert kötôszöveti betegség aktív szakában, 31 beteg pedig nyugalmi szakban volt. Kontrollként 22 egészséges személy értékeit használták. A vizsgálatokat áramlási citometriával végezték. EREDMÉNYEK - A CD4+/CD25+erôs T-sejtek százaléka és abszolút száma kevert kötôszöveti betegségben alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban. A 17 aktív szakban lévô betegben a CD4+/CD25+erôs. Treg-sejtek relatív és abszolút száma kisebbnek bizonyult, mint az inaktív szakban lévô betegek esetében. A kevert kötôszöveti betegségben szenvedô betegekben a CD4+/IL-10+ Treg-sejtek százalékos aránya szignifikánsan nôtt az egészséges kontrollokhoz viszonyítva, és abszolút számuk is magasabb volt kevert kötôszöveti betegségben szenvedôkön, mint a kontrollok körében. A kortikoszteroid- és immunszuppresszív kezelésre a CD4+/CD25+erôs Tregsejtek és az IL-10-Treg-sejtek száma az egészséges kontrollokéhoz hasonló lett. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeik szerint a CD4+/ CD25+erôs Treg-sejtszám csökkenése jelentôs tényezô a kevert kötôszöveti betegségben észlelt immunregulációs zavarban. Lehetséges, hogy az IL- 10-Treg-szám emelkedése a proinflammatorikus és antiinflammatorikus citokinek egyensúlyát igyekszik biztosítani.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 4 : 3-4 (2005), p. 25-32. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM047034
Első szerző:Sipka Sándor (laboratóriumi szakorvos)
Cím:Az anyagcsere-betegségek és az immunrendszer kapcsolata / Sipka Sándor, Paragh György, Fülöp Péter, Magyar Pál
Dátum:2007
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 1-2 (2007), p. 46-60. -
További szerzők:Paragh György (1953-) (belgyógyász) Fülöp Péter (1974-) (belgyógyász, endokrinológus, lipidológus) Magyar Pál
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.