CCL

Összesen 18 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM040561
Első szerző:Barta Zsolt (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Saccharomyces cerevisiae elleni antitest előfordulása Crohn-betegségben / Barta Zsolt, Csípő István, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Szabó Gábor, Szegedi Gyula
Dátum:2001
Megjegyzések:A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel diseases, IBD) a gastrointestinalis traktus idült gyulladásával járó, ismeretlen etiológiájú betegségcsoportja. Immunológiai, környezeti, infektív és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak kialakulásukban. Crohn-betegségben szenvedő betegnél gyakran, akár 60-70%-ban is antitestek mutathatók ki az élesztőgomba oligomannóz epitópja ellen, de ennek az ún. Saccharomyces cerevisiae elleni antitestnek (anti-Saccharomyces cerevisiae antitest, ASCA) sem az eredete, sem a klinikopatológiai szerepe mindeddig nem tisztázott. Hazánkban még nem végeztek gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél ASCA kimutatására vizsgálatokat, és külön említésre érdemes, hogy a gluténszenzitív enteropáthiás eseteket ilyen vonatkozásban még nemzetközileg sem vizsgálták. A szerzők megnézték az ASCA előfordulását, és összevetették a Crohn-betegség klinikai megjelenésével, valamint részletes immunszerológiai vizsgálataik eredményeivel. Észlelésük szerint ASCA elsősorban a vékonybél érintettsége esetén volt kimutatható Crohn-betegségben. Ezekben az esetekben viszont mind IgG-, mind IgA-típusú antitestek igazolhatók voltak. A vizsgált ASCA pozitív esetekben a szérumban kimutatható ellenanyagok Saccharomyces cerevisiae- vel szembeni szisztémás immunreakciót jeleznek. A szerzők úgy gondolják, hogy megszűnik a pékélesztő antigénekkel szembeni orális tolerancia. A bélcsatorna nyugalomba helyezése (elemi diéta, teljes parenteralis táplálás, a széklet kirekesztése) javíthat a Crohn-betegségben szenvedők állapotán, de ezen kívül meg kell állapítani, hogy az ASCA pozitív betegek kizárásos diétás kezelése indokolt lehet, és akár a pékélesztő étrendből történő tartós kiiktatása is szóba jöhet, ha a beteg állapota a diéta hatására javul
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ASCA
Crohn betegség
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap 142 : 42 (2001), p. 2303-2307. -
További szerzők:Csípő István (1953-) (vegyész) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szabó Gábor Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM036465
Első szerző:Boda Zoltán (belgyógyász, haematologus, klinikai onkológus)
Cím:"Autoerythrocyta sensitisatio" (Gardner-Diamond syndroma) / Boda Zoltán, Sipka Sándor, Hajdú László, Dauda György, Rák Kálmán
Dátum:1976
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 117 : 47 (1976), p. 2839-2842. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hajdú László Dauda György Rák Kálmán (1929-2005) (belgyógyász, klinikai hematológus, véralvadás kutató)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM058781
Első szerző:Bodnár Zsolt (sebész)
Cím:Tíz év tapasztalata a hasi kompartmentszindróma kutatásában (2004-2014) / Bodnár Zsolt, Sipka Sándor, Tidrenczel Edit, Maria Amador Marchante
Dátum:2014
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
hasüregi nyomás
hasüregi hypertonia
hasi kompartmentszindróma
hasüregi nyomásmérés
adenozin
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 155 : 44 (2014), p. 1748-1757. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Tidrenczel Edit Amador Marchante, Maria
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM022127
Első szerző:Kerekes György (belgyógyász, kardiológus, angiológus)
Cím:Endotheldiszfunkció és korai atherosclerosis nem differenciált collagenosisban / Kerekes György, Bodolay Edit, Sipka Sándor, Szomják Edit, Veres Katalin, Zeher Margit, Szegedi Gyula, Soltész Pál
Dátum:2005
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 17 (2005), p. 791-795. -
További szerzők:Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szomják Edit (1961-) (belgyógyász) Veres Katalin (1971-) (orvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM040553
Első szerző:Kiss Emese (belgyógyász, immunológus)
Cím:Nucleosoma (kromatin) elleni autoantitestek jelentősége szisztémás lupus erythematosusban / Kiss Emese, Lakos Gabriella, Németh Julianna, Sipka Sándor, Szegedi Gyula
Dátum:2001
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 142 : 32 (2001), p. 1731-1736. -
További szerzők:Lakos Gabriella (1963-) (laboratóriumi szakorvos, transzfúziológus, immunológus) Németh Julianna Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM040565
Első szerző:Mekkel Gabriella
Cím:Fokozott IgE típusú antitestválasz ételallergénekkel szemben irritábilis bél szindrómában és gyulladásos bélbetegségekben / Mekkel Gabriella, Barta Zsolt, Ress Zsuzsa, Gyimesi Edit, Sipka Sándor, Zeher Margit
Dátum:2005
Megjegyzések:Bevezetés: Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélbetegség, mely hasi panaszokkal és székletürítési zavarokkal jár. A Crohn-betegség (Crohn's disease: CD) és a colitis ulcerosa (ulcerative colitis: UC) a gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease: IBD) közé tartozik, etiológiájukban a genetikai prediszpozíció, a környezeti tényezők és az immunrendszer zavara együttesen játszik szerepet. A környezeti tényezők közül különösen az enteralis mikroflóra, ill. a táplálék alkotóelemeinek (pl. allergénjeinek) szerepe lehet jelentős. Célkitűzés: A szerzők tanulmányának célja a gyakoribb ételallergénekkel szembeni IgE típusú antitestek vizsgálata volt IBD-ben, ill. IBS-ben. Módszer: A szerzők vizsgálatukban ételallergénekkel szembeni antitestek (allergénspecifikus IgE) kimutatását végezték ELISA-módszerrel Crohn-betegség, colitis ulcerosa és IBS miatt gondozott betegeik körében, és a kapott eredményeket az azonos létszámú egészséges kontroll csoportéhoz viszonyították: így határozták meg a táplálékallergia gyakoriságát ezekben a betegcsoportokban. Eredményeik alapján az IBS miatt gondozott betegeik között 34,5%-ban (p = 0,01) van jelen valamilyen táplálékallergénnel szembeni IgE típusú fokozott immunválasz. Crohn-betegségben, valamint colitis ulcerosában szenvedő betegek esetében szintén gyakoribbnak találták az ételallergénekkel szembeni immunválaszt az egészséges kontroll csoportban mért gyakorisághoz képest, de ez nem volt szignifikáns eltérés. Az IBS-ben fokozott pozitivitást mutató ételallergének gyakorisági sorrendben a következők: tejfehérje, szója, paradicsom, mogyoró, tojásfehérje. Következtetések: Mivel az IBS betegcsoportban a kontrollhoz képest szignifikánsan gyakoribb az ételallergének előfordulása, joggal vethető fel a táplálékallergia szerepe az IBS tüneteinek kialakításában. A táplálékallergia gyakoribb előfordulása az irritábilis bél szindróma miatt gondozott betegek körében és a két betegség tüneteinek hasonlósága alapján kézenfekvő lehetőség a táplálékallergiában alkalmazott eliminációs diéta (a gyakori ételantigénekre vonatkozóan), illetve antihisztaminok vagy dinátrium-kromoglikát bevezetése IBS-ben is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
IgE
ételallergia
IBD
IBS
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 146 : 17 (2005), p. 797-802. -
További szerzők:Barta Zsolt (1964-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Ress Zsuzsa (1976-) (belgyógyász) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM069616
035-os BibID:(scopus)85021130606 (wos)000404399800004
Első szerző:Nagy János (matematikus)
Cím:A gastrointestinalis daganatok és szív-ér rendszeri betegségek standardizált halálozási arányszámai Magyarország négy borvidékén és egy nem borvidéken 2000-2010 között / Nagy János, Sipka Sándor, Kocsis Judit, Horváth Zsolt
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : 25 (2017), p. 992-998. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Kocsis Judit (1967-) (onkológus) Horváth Zsolt (1964-) (onkológus, belgyógyász, klinikai farmakológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM030480
Első szerző:Novák János
Cím:Helicobacter pylori-ellenes antitestszint-emelkedés Schönlem-Henoch-puipurában / Novák János, Csiki Zoltán, Sebesi Judit, Takáts Alajos, Demeter Pál, Sipka Sándor
Dátum:2003
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 144 : 6 (2003), p. 263-267. -
További szerzők:Csiki Zoltán (1962-) (belgyógyász, allergológus, klinikai immunológus, reumatológus) Sebesi Judit Takáts Alajos (1955-) Demeter Pál Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM040504
Első szerző:Polgár Katalin
Cím:A magzatvíz fagocita tulajdonságú sejtjeinek gyors kimutatása mmagzati velőcsőzáródási rendellenességekben / Polgár Katalin, Sipka Sándor, Ábel György, Papp Zoltán
Dátum:1984
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 125 : 1 (1984), p. 9-11. -
További szerzők:Ábel György Papp Zoltán (1942-) (szülész-nőgyógyász, genetikus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM040544
Első szerző:Pozsonyi Teréz
Cím:Az antifoszfolipid autoantitestek klinikai jelentősége szisztémás lupus erythematosusban / Pozsonyi Teréz, Lakos Gabriella, Jakab Lajos, Baraczka Krisztina, Jánoskuti Lívia, Kleiber Mónika, Sipka Sándor, Pajor Attila, Szegedi Gyula
Dátum:1998
Megjegyzések:Free eicosapentaenoic acid (EPA) was found to inhibit dose dependently the chemiluminescence of human neutrophil granulocytes phagocytosing zymosan and their chemotaxis induced by C5a-containing zymosan-activated serum (ZAS) and platelet-activating factor. Rigidification of plasma membranes in the ZAS-treated cells could be observed by measuring the fluorescence anisotropy. The cells were labeled by 3-[p-(6-phenyl-1,3,5-hexatrienoil) phenyl] propionic acid, reporting plasma membrane for determination of membrane fluidity. In resting, nonstimulated neutrophils, EPA dose dependently increased the fluidity of plasma membrane. In zymosan-activated cells, however, after a short fluidization, the basic effect of EPA was a rigidification compared to very low fluorescence anisotropy values of activated control cells. This diminished fluidity, increased membrane stability of plasma membranes can be one of the reasons for the decreased functions (phagocytosis and chemotaxis) of human EPA-treated neutrophils.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 139 : 40 (1998), p. 2363-2368. -
További szerzők:Lakos Gabriella (1963-) (laboratóriumi szakorvos, transzfúziológus, immunológus) Jakab Lajos (Budapest) Baraczka Krisztina (Budapest) Jánoskuti Lívia Kleiber Mónika Pajor Attila Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM106531
035-os BibID:(scopus)85095801238 (wos)000600668600002
Első szerző:Sipka Sándor (laboratóriumi szakorvos)
Cím:Egyes, antioxidáns mellékhatású "vérnyomás"gyógyszerek hatása magas vérnyomásban szenvedő és egészséges személyek vérsejtjeinek fagocitakemilumineszcenciájára in vitro / Sipka Sándor, Nagy Andrea, Szentmiklósi József, Kemény Ágnes, Kovács Judit
Dátum:2020
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Az atorvasztatin (koleszterincsökkentő), nifedipin (Ca2+-antagonista), kaptopril (angiotenzinkonvertáz-gátló) vegyületek a magas vérnyomás komplex kezelésének ?alap"gyógyszerei. Mindhárom antioxidáns is. Célkitűzés: A tanulmány célja annak megválaszolása volt, hogy e molekulák gátolhatják-e a vérsejtek fagocitaműködését. Betegek és módszer: Magas vérnyomásos betegek: 15 fő, 39?80 éves, nő: 6, férfi: 9. Egészséges kontroll: 7 fő, 30?75 éves, nő: 3, férfi: 4. A vizsgálat a téli hónapokban zajlott. A zimozán- (Saccharomyces cerevisiae) részecskék fagocitózisa során képződő kemilumineszcencia mérése perifériás vérben a gyógyszerek jelenlétében történt luminométerrel. A gátlást a stimulációs index értékének csökkenésével jellemeztük. Eredmények: Mindhárom vegyület gátolta a kemilumineszcenciát (oxigénszabadgyök-képzést) a 65 év feletti, magas vérnyomásos betegek többségében: 11/13 főnél. Főleg magasabb életkorban és cukorbetegségben, de más társbetegségekben nőtt a gátlás. Következtetés: Az idős, magas vérnyomásos betegek fokozott orvosi figyelmet igényelnek a téli időszakokban, mivel antioxidáns hatással is rendelkező ?alap"gyógyszereiknek, egyéntől függően, lehetnek gátló hatásaik a fagociták mikrobaölő, oxigénszabadgyök-termelő képességére
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
atorvasztatin
kaptopril
nifedipin
magas vérnyomás
kemilumineszcencia
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 161 : 45 (2020), p. 1908-1913. -
További szerzők:Nagy Andrea (1958-) (csecsemő és gyermekgyógyász, neonatológus) Szentmiklósi József András (1948-) (farmakológus, klinikai laboratóriumi szakorvos) Kemény Ágnes Kovács Judit (1967-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM099942
035-os BibID:(scopus)85098275576 (wos)000601213400001
Első szerző:Sipka Sándor (laboratóriumi szakorvos)
Cím:A felületaktivált XII-es véralvadási faktor életkortól függő lehetséges szerepe a "bradikininvihar" kialakításában COVID-19-betegekben / Sipka Sándor, Tóth Attila, Sipka Sándor jr.
Dátum:2020
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
bradikinin
bradikininreceptor-antagonista
COVID-19
C1-észteráz-inhibitor
XII-es véralvadási faktor
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 161 : 50 (2020), p. 2099-2103. -
További szerzők:Tóth Attila (1971-) (biológus) Sipka Sándor ifj. (1980-) (orvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2