CCL

Összesen 27 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM040564
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Az intracitoplazmatikus citokinek meghatározásának klinikai jelentősége dermatomyositisben / Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Antal-Szalmás Péter, Sipka Sándor, Dankó Katalin
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Magyar Immunológia 3 : 1 (2004), p. 40-44. -
További szerzők:Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM017932
Első szerző:Aleksza Magdolna
Cím:Altered cytokine expression of peripheral blood lymphocytes in polymyositis and dermatomyositis / Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Antal-Szalmás Péter, Irinyi Beatrix, Gergely Lajos, Ponyi Andrea, Hunyadi János, Sipka Sándor, Zeher Margit, Szegedi Gyula, Dankó Katalin
Dátum:2005
Megjegyzések:Objective: To investigate the intracellular and soluble cytokine levels and T cell subsets in peripheral blood of patients with active and inactive polymyositis and dermatomyositis. Methods: The frequencies of T and B lymphocytes, T helper (Th), and T cytotoxic (Tc) cells and of interferon c (IFNc), interleukin (IL)4, and IL10 expression of CD4+ or CD8+ cells were determined by flow cytometry. The concentrations of soluble cytokines were measured with commercial enzyme linked immunosorbent assays. Results: In active dermatomyositis there was a decreased percentage of T (CD3+) lymphocytes and Tc (CD8+) lymphocytes, decreased IFNc expression of CD4+ and CD8+ cells, but an increase in B and IL4 producing CD4+ lymphocyte frequencies. These prominent changes disappeared in the inactive stage of the disease. In polymyositis no significant change in these lymphocyte subsets or in intracellular cytokine expression could be detected in either the active or the inactive form. The frequency of IL4+/IFNc+ Th cells was calculated and a significantly increased Th2/Th1 frequency was found in active dermatomyositis, and a decreased frequency in inactive dermatomyositis, compared with the control population. Conclusions: There appears to be a difference between polymyositis and dermatomyositis in the level of peripheral blood lymphocytes and their intracellular cytokine content. These findings provide further evidence for a difference in the pathogenesis of polymyositis and dermatomyositis.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Annals of the Rheumatic Diseases. - 64 : 10 (2005), p. 1485-1489. -
További szerzők:Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus) Gergely Lajos (1965-) (belgyógyász, haematológus) Ponyi Andrea Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM001957
Első szerző:Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban / Antal-Szalmás P., Aleksza M., Gonda A., Herédi E., Sipka S., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:2007
Megjegyzések:A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-gamma-(IFN-gamma-) és interleukin-4-(IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat az IFN-gamma+, IL-4+, IL- 10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát határoztuk meg psoriasisos betegek perifériás vérében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Intracelluláris citokinjelölés és áramlási citometria segítségével vizsgáltuk a sejtasszociált citokinexpressziót, a szérumcitokinszinteket pedig ELISA módszerrel határoztuk meg 35 psoriasisos beteg és 15 kontrollszemély mintáiban. EREDMÉNYEK: A CD4+/IFN-gamma+ sejtek esetében szignifikánsan magasabb sejtarányt (p<0,008) és abszolút sejtszámot (p<0,009) figyeltünk meg betegeinknél (28,3±8,8% és 237 216±134 154 sejt/ml) az egészséges kontrollokhoz viszonyítva (21,0±6,8% és 135 772±50 212 sejt/ml). Ezzel szemben a CD4+/IL-4+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma szignifikánsan kisebb volt a psoriasisos betegeknél (0,45±0,67% vs. 1,01±0,48%, p<0,0001; 3229±3724 vs. 5117±4171 sejt/ml, p<0,05). A CD8+ Tsejtek esetében csak a CD8+/IL-10+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma volt szignifikánsan magasabb a betegekben a kontrollokéhoz viszonyítva (5,49±5,42% vs. 1,59±0,78%, p<0,003 és 19 799±17412 vs. 5564±2794 sejt/ml, p<0,03). Habár nagyobb IFN-gamma-, illetve kisebb IL-4- és IL-10-szérumkoncentrációt mértünk psoriasisos betegeinknél, ezek a különbségek nem bizonyultak szignifikánsnak. A különböző citokinparamétereket összevetve, a szérum citokinszintek csupán a citokinpozitív sejtek abszolút számával mutattak bizonyos összefüggést, míg ezen sejtek százalékos arányával nem. KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak a citokinszabályozás Th1 irányú eltolódásáról psoriasisban, továbbá felvetik azt, hogy a citokinpozitív helper és citotoxikus T-sejtek abszolút számának meghatározása segítheti a Th1/Th2 eltérések jellemzését különböző betegségekben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
abszolút sejtszám
áramlási citometria
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 22-30. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM025133
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:Elevation in the number of regulatory T cells in the peripheral blood of patients with atopis dermatitis / Baráth S., Sipka S., Gál M., Nagy G., Hunyadi J., Szegedi Gy., Szegedi A.
Dátum:2006
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
T cells
atopic dermatitis
Megjelenés:The Journal of Investigative Dermatology. - 126 (2006), p. S68. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Gál M. Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM022130
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:Regulatórikus T sejtek kevert kötőszöveti betegségben / Baráth Sándor, Aleksza Magdolna, Szegedi Andrea, Sipka Sándor, Szegedi Gyula, Bodolay Edit
Dátum:2005
Megjegyzések:A szerzôk kevert kötôszöveti betegségben (MCTD) szenvedô beteg perifériás vérében vizsgálták a szabályozó funkciójú CD4+ T-sejtek, a CD4+/CD25+erôs Treg-sejtek és az IL-10-et termelô Treg-sejtek (IL-10-Treg) megoszlását. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálatba 48 beteget vontak be. Közülük a vizsgálatkor 17 beteg a kevert kötôszöveti betegség aktív szakában, 31 beteg pedig nyugalmi szakban volt. Kontrollként 22 egészséges személy értékeit használták. A vizsgálatokat áramlási citometriával végezték. EREDMÉNYEK - A CD4+/CD25+erôs T-sejtek százaléka és abszolút száma kevert kötôszöveti betegségben alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban. A 17 aktív szakban lévô betegben a CD4+/CD25+erôs. Treg-sejtek relatív és abszolút száma kisebbnek bizonyult, mint az inaktív szakban lévô betegek esetében. A kevert kötôszöveti betegségben szenvedô betegekben a CD4+/IL-10+ Treg-sejtek százalékos aránya szignifikánsan nôtt az egészséges kontrollokhoz viszonyítva, és abszolút számuk is magasabb volt kevert kötôszöveti betegségben szenvedôkön, mint a kontrollok körében. A kortikoszteroid- és immunszuppresszív kezelésre a CD4+/CD25+erôs Tregsejtek és az IL-10-Treg-sejtek száma az egészséges kontrollokéhoz hasonló lett. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeik szerint a CD4+/ CD25+erôs Treg-sejtszám csökkenése jelentôs tényezô a kevert kötôszöveti betegségben észlelt immunregulációs zavarban. Lehetséges, hogy az IL- 10-Treg-szám emelkedése a proinflammatorikus és antiinflammatorikus citokinek egyensúlyát igyekszik biztosítani.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Immunológia. - 4 : 3-4 (2005), p. 25-32. -
További szerzők:Aleksza Magdolna Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM022142
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:Regulatory T cells in peripheral blood of patients with mixed connective tissue disease / Baráth Sándor, Sipka Sándor, Szodoray Péter, Szegedi Andrea, Aleksza Magdolna, Végh Judit, Szegedi Gyula, Bodolay Edit
Dátum:2006
Megjegyzések:To determine the percentage and absolute number of CD4+ regulatory T-cells (Treg) in 48 patients with mixed connective tissue disease (MCTD). METHODS: Data were classified on the basis of the stage of the disease: 17 patients were in the active stage and 31 in the inactive stage. The absolute number of CD4+/intracellular interleukin-10+ (IL-10+) and CD4+CD25+high Treg cells was determined by flow cytometry. The percentage of CD4+CD25+high suppressor T-cells was determined on the basis of Foxp3 expression. RESULTS: The percentage and the absolute number of CD4+CD25+high Treg cells were lower in patients than in healthy controls (p<0.04), and were further decreased in patients with active MCTD and were lower than in the inactive stage (p<0.01). There was an increase in the percentage and absolute number of CD4+IL-10+ Treg cells in patients with MCTD compared to the healthy controls (p<0.02). The percentage of CD4+IL-10+ Treg cells was higher in the active stage of MCTD than in the inactive stage of the disease (p<0.005). However, we did not find any significant difference in the absolute number of CD4+IL-10+ Treg cells between the patients in the active and inactive stages of MCTD. CONCLUSION: Our results suggest that the decrease in the number of CD4+CD25+high Treg cells in an important factor in the immunoregulatory disturbance in patients with MCTD. We suggest that the increase in the number of CD4+IL-10+ Treg cells is a compensatory mechanism aiming to restore the balance between type 1 and type 2 cytokines in MCTD.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Scandinavian Journal of Rheumatology. - 35 : 4 (2006), p. 300-304. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Aleksza Magdolna Végh Judit (1968-) (belgyógyász, kardiológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM022155
Első szerző:Baráth Sándor (biológus)
Cím:A CD3+Foxp3+ regulációs T-lymphocyták vizsgálata immunológiai és immunhematológiai kórképekben / Baráth Sándor, Tarr Tünde, Bodolay Edit, Papp Gábor, Illés Árpád, Soltész Pál, Szegedi Andrea, Zeher Margit, Sipka Sándor
Dátum:2011
Megjegyzések:A szerzők bemutatják a CD4+CD25+FoxP3+ szuppresszor funkciójú perifériás regulációs T- (Treg) sejtek vizsgálatával kapott eredményeiket szisztémás lupus erythematosus (SLE), nem differenciált collagenosis (NDC), kevert kötőszöveti betegség (MCTD), Sjögren-szindróma (Ss), szisztémás sclerosis (SS), atopiás dermatitis és Hodgkin-kór betegségekben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Belorvosi Archívum. - 64 : 2 (2011), p. 99-103. -
További szerzők:Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Papp Gábor (1984-) (belgyógyász) Illés Árpád (1959-) (belgyógyász, haematológus, onkológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM058765
Első szerző:Gáspár Krisztián (bőrgyógyász)
Cím:Szérum IL-16 szint és a szenzitizáció közti összefüggés vizsgálata atópiás dermatitiszben szenvedő betegekben / Gáspár Krisztián, Nagy Georgina, Irinyi Beatrix, Tumpek Judit, Sipka Sándor, Remenyik Éva, Szodoray Péter, Szegedi Andrea
Dátum:2009
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - 85 : 6 (2009), p. 268. -
További szerzők:Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM013668
035-os BibID:(cikkazonosító)239
Első szerző:Gáspár Krisztián (bőrgyógyász)
Cím:Frequency and function of CD4+CD25+FOXP3+ regulatory T cells in atopic dermatitis / Krisztián Gáspár, Sándor Baráth, Georgina Nagy, Edit Gyimesi, Sándor Sipka, Margit Zeher, Éva Remenyik, Andrea Szegedi
Dátum:2010
ISSN:0022-202X 1523-1747
Megjegyzések:Atopic dermatitis (AD) is a chronic infl ammatory skin disease resulted partly of type I andtype IV hypersensitivity reactions triggered by T helper 2 (Th2) cells. The explanations behindthe Th2 dominance in the disease are still controversial. We addressed the question whetherthe Th2 cell domination is associated with a reduction and/or functional impairment ofCD4+CD25+FOXP3+ regulatory T cells (Treg) essential for the maintenance of Th1- Th2balance. Peripheral blood of AD patients with severe clinical symptoms and extremely highserum IgE levels (>2000 U/ml) were investigated. Flow cytometry was utilised to determinethe percentage of CD4+CD25brightFOXP3+ Tregs and CLA+CD4+CD25brightFOXP3+ Tregs in thesamples of AD patients and healthy controls. For detection of suppressor activity of CD4+CD25+Tregs, they were cocultured with CD4+CD25- effector T cells, and for T cell stimulation,anti-CD3/CD28 microbeads were applied alone or with Staphylococcus Enterotoxin B(SEB). The proliferation of the cells was measured by EZ4U colorimetric cell proliferationassay. Signifi cantly increased number of CD4+CD25brightFOXP3+ Tregs and also of CLA+CD4+CD25brightFOXP3+ Tregs were found in the peripheral blood of AD patients compared tohealthy individuals. The degree of suppressor activity of CD4+CD25+ regulatory T cells weredecreased in both anti-CD3/CD28 and SEB stimulated subgroups compared to control. Ourdata suggest coincidently with the literature that the pathogenesis of AD cannot be explainedwith the absence of CD4+CD25+FOXP3+ Treg cells, moreover the number of these cells isincreased in the peripheral blood. At the same time the function of Tregs may be impaired.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Atopic dermatitis
CD4+CD25+FOXP3+
Megjelenés:The Journal of Investigative Dermatology. - 130 : Suppl. 2 (2010), p. S40. -
További szerzők:Baráth Sándor (1977-) (biológus) Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM011502
035-os BibID:(cikkazonosító)109
Első szerző:Gáspár Krisztián (bőrgyógyász)
Cím:Association between serum IL-16 level and the degree of sensitization in patients with atopic dermatitis / Gáspár K., Nagy G., Irinyi B., Tumpek J., Sipka S., Remenyik É., Szodoray P., Szegedi A.
Dátum:2009
ISSN:0022-202X 1523-1747
Megjegyzések:At the site of infl ammation infi ltrating CD4+ helper T cells play a pivotal role in the pathogenesis of atopic dermatitis (AD). IL-16 has been previously characterized as an immunomodulatory cytokine. Besides its chemotactic properties, IL-16 is able to trigger IL-2 receptor alpha chain expression and to activate CD4+ T cells, in synergy with IL-2 or IL-15. In addition, IL-16 amplifi es the infl ammatory processes by stimulating cytokine production in monocytes and contributes to T cell activation. Our aim was to investigate the association between serum IL-16 level and sensitisation in patients with AD. Overall 85 patients with AD were studied. Serum level of IL-16 was measured by immunoenzymatic assay in patients with AD and serum IgE, and specifi c IgE levels were also assessed. Based on specifi c IgE levels and Prick-test results, we divided AD patients into subgroups, and examined serum IL-16 and total IgE levels. Thirty-six healthy, aged-matched volunteers and 20 psoriasis patients served as controls.Compared to healthy individuals and patients with psoriasis, we found signifi cantly higher levels of IL-16 in sera of patients with AD. A signifi cant correlation was apparent between serum levels of IL-16 and the serum levels of IgE (r= 0.408; P=0.004). IL-16 levels were signifi cantly elevated in those subgroups, where specifi c IgE were detected against 1-5 or more than 5 antigens. Although the levels of IL-16 were also elevated in the Prick-test positive group, compared to Prick-test negative subjects, the difference was not signifi cant. IL-16 correlates with the degree of sensitization, but the association is not as strong as in the case of serum IgE. We assume that the role of IL-16 is complex in the pathogenesis of AD, both in the initiation and the perpetuation of the disease.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
serum IL-16
atopic dermatitis
Megjelenés:The Journal of Investigative Dermatology. - 129 : Suppl. 2 (2009), p. S19. -
További szerzők:Nagy Georgina (1980-) (orvosbiológus) Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM058767
Első szerző:Gyimesi Edit (klinikai biokémikus, vegyész)
Cím:Invariáns NKT sejtek vizsgálata atópiás dermatitisben / Gyimesi Edit, Sipka Sándor, Zeher Margit, Gáspár Krisztián, Remenyik Éva, Szegedi Andrea
Dátum:2009
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - 85 : 6 (2009), p. 269. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Gáspár Krisztián (1974-) (bőrgyógyász) Remenyik Éva (1956-) (bőrgyógyász) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM038687
Első szerző:Gyimesi Edit (klinikai biokémikus, vegyész)
Cím:Basophil CD63 expression assay on highly sensitized atopic donor leucocytes-a useful method in chronic autoimmune urticaria / E. Gyimesi, S. Sipka, K. Dankó, E. Kiss, B. Hídvégi, M. Gál, J. Hunyadi, B. Irinyi, A. Szegedi
Dátum:2004
ISSN:0007-0963
Megjegyzések:AbstractBACKGROUND: The autoimmune subclass of chronic idiopathic urticaria (CU) has been characterized by the occurrence of biologically relevant IgG antibodies against the IgE molecule or the alpha chain of the high-affinity Fcepsilon receptor (FcepsilonRIalpha) on basophils and mast cells. These antibodies are usually detected by autologous serum skin testing and confirmed by histamine release studies, immunoblotting, or enzyme-linked immunosorbent assay, but not always.OBJECTIVES: To detect autoantibodies to the FcepsilonRIalpha in sera of CU patients by a modified serum-induced basophil activation test measured by flow cytometry (FCM) and to evaluate the relationship between the in vitro functional test, the autologous serum skin test (ASST), and the serum levels of IgE, eosinophil cationic protein (ECP) and antithyroid antibodies.METHODS: Sera of 30 patients with CU and 26 patients with systemic autoimmune diseases (systemic lupus erythematosus, dermatomyositis) were tested for CD63 activation marker expression on basophils by FCM. Leucocytes from two highly sensitized atopic donors (D(A1,) D(A2)) and one non-atopic donor (D(NA)) were incubated with patients' sera and double-labelled with anti-IgE and anti-CD63 antibodies. Subsequently, the percentage of CD63-expressing basophils was determined by using FCM. In all CU patients an ASST was carried out and the serum IgE, and ECP levels and antithyroid antibodies were evaluated.RESULTS: Twelve patients had a positive ASST and 14 patients a positive CD63 expression assay. There was a strong correlation between the ASST and CD63 assay. Sera from patients with systemic autoimmune diseases did not raise positive CD63 expression on basophils. There was a moderate negative correlation between the occurrence of atopic serum markers (IgE, ECP) and the ability of sera to induce CD63 expression on basophil cells of D(A2) (P < 0.05). The female sex was preponderant and antithyroid antibodies were more frequent.CONCLUSIONS: Our new technical observation demonstrates that basophils of highly sensitized atopic donors can be successfully used without priming with IL-3 for the in-vitro flow cytofluorimetric diagnosis of CU. With this investigation the characterization of the autoimmune origin of CU is based on an objective in vitro technique.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
autoimmune urticaria
CD63 assay
basophil
diagnosis
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:British Journal of Dermatology. - 151 : 2 (2004), p. 388-396. -
További szerzők:Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Kiss Emese (1960-) (belgyógyász, immunológus) Hidvégi Bernadett Gál Mónika Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Irinyi Beatrix (1972-) (bőrgyógyász, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3