Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM002041
Első szerző:	Henzsel István (agrármérnök)
Cím:	A rozstermés vizsgálata eltérő évjáratokban a Westsik vetésforgó kísérletben / Henzsel István, Györgyi Gyuláné
Dátum:	2007
Megjegyzések:	A dolgozatban vizsgáltuk, hogy különböző szervestrágyázású vetésforgókban hogyan alakul a rozs termése, továbbá, hogy a rozs terméselemeit a hőmérséklet és a különböző mennyiségű és eloszlású csapadék hogyan befolyásolja. A rozs számára a legkedvezőtlenebbnek a 2002 év bizonyult. Ekkor nem kedvezett az időjárás a bokrosodásnak, ennek következtében kevés lett a négyzetméterenkénti kalászszám. A rozs számára kritikus időszakok közül 2002-ben a virágzás idején lehullott a szükséges csapadék, de a szemképződés idején már kevesebb hullott, mint amit a rozs igényel, és ezen kívül mindkét időszakban melegebb volt az átlagosnál. 2002-ben az átlagostól rövidebbek voltak a kalászok, és az átlagostól kisebb volt az ezerszemtömeg is. Ezek összességében azt eredményezték, hogy a legkisebb lett a rozstermés. A rozs számára kedvezőtlen az is, ha virágzáskor és a szemképződés idején túlságosan sok a csapadék, mint pl. 2006-ban. Egy átlagos kalászszám, kalász hossz és ezerszemtömeg esetén is ilyen időjárás esetén inkább gyengébb termésre számíthatunk. Ha száraz az időjárás, mint 2003-ban, de a bokrosodás számára kedvezőek a körülmények, és az átlagostól több kalász található területegységre vetítve, akkor még a rövidebb kalászok és a kisebb ezerszemtömeg ellenére is várható egy közepes termés. A legnagyobb rozstermésre akkor számíthatunk, ha kedvező az időjárás a bokrosodás számára. Ekkor az átlagostól nagyobb négyzetméterenkénti kalászszám várható. Kedvező, ha a tavasz és a nyár eleje csapadékos, valamint ha virágzáskor és a virágzást követően, a szemképződés idején hűvös az időjárás. Ekkor hosszabbak lesznek a kalászok, melyekbe több szem tud elhelyezkedni, nagyobb lesz az ezerszemtömeg, így kiemelkedő lesz a rozstermés. A vetésforgókat összehasonlítva az állapítható meg, hogy évjárattól függetlenül mindegyik trágyázási eljárással nagyobb rozstermést tudunk elérni, mintha csak pihentetnénk a talajt. Istállótrágyázással többnyire nagyobb termést tudunk betakarítani, mint szalmatrágyázással vagy zöldtrágyázással.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban rozs évjárat vetésforgó tartamkísérlet
Megjelenés:	Tessedik Sámuel Főiskola Tudományos Közlemények. - 7 : 1/3 (2007), p. 583-588. -
További szerzők:	Györgyi Gyuláné (1969-) (kertészmérnök)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: