Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM124659
Első szerző:	Szarvas Pál (molekuláris biológus)
Cím:	A hiperhidratáció jelensége / Szarvas Pál
Dátum:	2024
Megjegyzések:	A növényi szövetek és sejtek laboratóriumban, szövettenyészet formájában történő tenyésztése, szaporítása bizonyos esetekben elengedhetetlen, mint például magról nem, vagy nehezen szaporítható növények, veszélyeztetett növényfajok, vagy különleges tulajdonságokkal rendelkező fajták, mutánsok fenntartásában, illetve napjaink gyorsan változó környezeti körülményeihez jobban, hamarabb alkalmazkodó fajták nemesítésében. A szövettenyésztés egy jó lehetőség, ugyanakkor problémákkal is jár, kihívás a növényanyag számára a megfelelő körülmények biztosítása mesterséges körülmények között. A szövettenyészet mesterséges "talaja" és légtere is merőbben eltér a növények által megszokott, normális körülményektől. A tenyészet légterében jóval magasabb a páratartalom, magasabb a széndioxid tartalom, illetve légnemű anyagcsere termékek is felhalmozódhatnak, melyek károsan hatnak a növényi anyag fejlődésére. A mesterséges "talajt" magas víztartalom jellemzi, illetve az állaga teljesen eltér a természetes talajtól, bizonyos növényfajok számára ez is problémát jelent. A szövettenyészet légterének magas páratartalma, illetve a táptalaj magas víztartalma egy nagy fontos problémát vet fel, a növényi anyag szöveteinek, sejtjeinek vízzel való túltelítődését, vizesedését (hiperhidratáció). az ilyen állapot szöveti torzulást okoz a növényi anyagban, melyeket bizonyos mértékig a növény még tolerál, de nagymértékű torzulás esetén a növényi szövet sejtjei képtelenek ellátni eredeti funkciójukat, szaporodásuk rendszerint leáll és elpusztulnak. A hiperhidratációval szemben szükséges védekezni, tüneteit lehet csökkenteni. Egyik ilyen lehetőség, hogy bizonyos mértékű szellőzést, gázcserét biztosítunk a tenyészet számára, így a páratartalom némileg csökkenthető a légtérben, illetve távozhatnak a növényi szövetek, sejtek fejlődése számára káros, gáz halmazállapotú anyagcsere termékek is. Fontos a táptalaj ozmotikus potenciáljának beállítása is az adott növényi anyag, növényfaj igényei szerint. A táptalajt alkotó szervetlen és szerves vegyületek befolyásolják a növényi anyag sejtjeinek víztelítettségét így befolyásolják a hiperhidratáció mértékét is. A növényi szövettenyészetek táptalaja rendszerint tartalmaz különféle cukrot, melyet fokozhatják a szöveti hiperhidratáció mértékét, de egyes növényi növekedésszabályozók (hormonok) alkalmazása is hajlamosíthat rá. Folyékony táptalajtalajon való szövettenyésztés esetében fokozott a hiperhidratáció veszélye, melyet a tenyészet rázatásával, vagy időszakos táptalaj borítottságával lehet csökkenteni, (bioreaktor technika). Szilárd táptalaj esetén a szilárdító anyag mennyiségének növelésével a mértéke csökkenthető. Továbbá a szilárd és folyékony táptalajban egyaránt felhalmozódhatnak anyagcsere termékek, melyek szintén hatással vannak a szöveti hiperhidratációra. A növényi táptalajok összetételét és a tenyésztőedény típusát, a zárás mértékét úgy kell megválasztani, hogy az a benne tenyésztett növényi anyag szempontjából a legmegfelelőbb legyen.
ISBN:	978-963-490-656-8
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat könyvrészlet szövettenyésztés hiperhidratáció
Megjelenés:	XX. Tiszántúli Agrártudományi Napok : Absztraktkötet / (szerk.) Veres Szilvia, Stündl László. - p. 91. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: