Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM124882
Első szerző:	Fehér Zsolt Zoltán (geoinformatika)
Cím:	Felszínközeli talajmintákon alapuló környezeti monitoring optimalizálás és kockázatértékelés / Fehér Zsolt, Tóth Florence Alexandra, Nagy Péter Tamás, Magyar Tamás
Dátum:	2024
Megjegyzések:	Debrecen napjainkban felfokozott iparosításon megy keresztül, következésképpen a környezeti terhelés növekedése prognosztizálható. A mindennapi környezeti terhelések egyik legkönnyebb mérhető módja a leülepedett porok toxikusanyag-tartalmának szinkronizált helyszíni és laboratóriumi vizsgálata. A heterogén városi környezet állapotának tér-időbeli figyelemmel követése nagyban automatizált munkafolyamattal érhető el, azaz a folyton frissülő terepi és laboratóriumi eredmények, valamint az azokból levonható következtetések egységes, felhő- alapú térinformatikai rendszert igényelnek. A rendszer legfontosabb komponense a nagy entrópiájú területek valós idejű kijelölése, az információ-redundancia csökkentése, a kulcsfontosságú mintavételi helyek hatékony, valós idejű kijelölése és végső soron a költségek optimalizálása. Első iterációban, 2023 őszétől közel 500 debreceni felszíni illetve sekély talajrétegű minta begyűjtését, analízisét és kiértékelését végeztük el Debrecen keleti és középső területein. Random rétegzett mintázással külterületen ? háttérszennyezési indikátor gyanánt ? 23 mintát, belterületen a beépítettséget figyelembe véve 478 mintát gyűjtöttünk. Röntgen fluoreszcencia spektrometriával 14 elem koncentrációját vizsgáltuk (As, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, K, Mn, Mo, Ni, Pb, Ti, Zn), melyek közül a nehézfémekre helyeztük a hangsúlyt. Az adatok terepi rögzítése ArcGIS Field Maps környezetre fejlesztett mobil applikációban, a laboratóriumi mérések feltöltése ArcGIS Pro környezetben, egy felhőben tárolt közös geoadatbázisba történt. Az adatok feltáró vizsgálatát ArcPy környezetben automatizáltuk. A területileg eltérő mintasűrűségből adódó statisztikai elfogultságot térben becsült adatok többváltozós elemzésével korrigáltuk. A nagy mintaszám lehetővé tette, hogy az adatok térbeli becslésére lokális anizotrópia alapú szekvenciális Gaussi szimulációt használjunk. A feltáró variográfia és a lokális anizotrópia modellezése és szimulációja GSLIB környezetben történt. Minden egyes vizsgált elemre 500 sztochasztikus realizációt állítottunk elő, mely alapján meghatároztuk, hogy az egyes toxikus elemek milyen valószínűséggel haladják meg a talajokra törvényileg megszabott határértékeket. A különféle elemekre becsült térképekből meghatározott összesítő indexek (PGI, HMEI, HMPLI) alapján környezeti kockázati térképeket készítettünk. Végül Bayes tétel alapján vizsgáltuk a megkutatottság mértékét csökkenő mintaelemszám esetén. A mintaelemszám csökkentését a HMPLI index alapján, a jackknife módszerrel meghatározott 10 legkisebb hibát mutató mérési pont közül történő történő rekurzív random eliminációja alapján végeztük.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet sztochasztikus szimulációk városi talajok nehézfém-szennyezés kockázatértékelés optimalizálás
Megjelenés:	Talajtani Vándorgyűlés : programfüzet: 2024 szeptember 18-20. Gödöllő. - p. 32.
További szerzők:	Tóth Florence Alexandra (1973-) (biológus, molekuláris- és sejtbiológia) Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Magyar Tamás (1987-) (környezetmérnök)
Pályázati támogatás:	RRF-2.3.1-21-2022-00008 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: