Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM125759
Első szerző:	Németh Gergő
Cím:	Szőlők a városban: szőlőterületek változásai Eger és Pécs város területén 1783-2018 között = Vineyards in the town: changes of vineyard plantations in the urban area of Eger and Pécs between 1783 and 2018 / Németh Gergő, Balogh Szabolcs, Rózsa Péter, Sütő László, Novák Tibor József
Dátum:	2024
ISSN:	0015-5411
Megjegyzések:	Mint láthatjuk a termőhelyeket, történelmi léptékben nézve a két város szőlőkataszteri területei hasonló adottságokkal bírnak, jelentős potenciális betelepítési lehetőséget hordoznak. Mindkét helyen 200-250 méter tszf-i magasságú, többségében 5-12%-os lejtők hordozzák a szőlőültetvények többségét. Azonban, amíg Egerben a szőlőtermesztés alacsonyabb térszíneken kezdődött, addig napjainkra a magasabban fekvő dűlők részaránya felé tolódott el. További eltérés, hogy a rendszerváltás környékén Pécsett a beépítés miatt 350 m magasság felett eltűntek a szőlők. Egerben a veszteség főként az alacsonyabb völgyoldalakat érintette, 350 m fölött még ma is 9,2%-ot ér el a területük. Jelentősebb különbséget a lejtőkitettség hordoz. Míg napjainkban Pécsett a szőlők 89%-a a déli és délkeleti lejtőket foglalja el, addig Egerben az égtáji eloszlás teljesen egyenletes. A pécsi szőlők területének 17%-a foglalja el a legjobb (17% fölötti) lejtőmeredekségű területeket. Egerben ez csak 13,7%, de összterületét tekintve több, mint 12-szerese a Pécsett megmaradt szőlőterületeknek. Úgy tűnik, hogy az utóbbi években a borászatok elsősorban nem a mennyiség növelését, hanem a minőség javítást tartják fontosnak, a borversenyek tanúságai szerint egyre sikeresebben. A szőlőbirtokok összeterületét nézve Eger Pécshez képest egyértelműen domináns, monokultúrás területhasználattal rendelkezett a filoxéra megjelenéséig. A szocialista nehézipar megjelenése, majd a későbbi beépítések miatt azonban Pécs gyakorlatilag elveszítette szőlőültetvényeit, amelyek az 1941-es legnagyobb kiterjedésnek kevesebb mint 5%-ára estek vissza. Bár a csökkenés Egerben nem volt ekkora mértékű (41,4%-ra zsugorodott), de így is jelentős területi veszteséget szenvedett el. Legnagyobb kiterjedését az utóbbi város területén hamarabb érte el (1883), de 1984-re már túl volt a krízisen, így 2018-ra lassú minőségi javulásnak és mennyiségi növekedésnek lehetünk tanúi. Egerben tehát a szőlő- és borvidék jelleg napjainkban is a város arculatának meghatározó és egyre erősödő vonása maradt, míg Pécs esetében ez a funkció egyre inkább háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk szőlőterületek funkcióváltás urbanizáció felszínborítás-változás
Megjelenés:	Földrajzi Közlemények. - 148 : 2 (2024), p. 156-167. -
További szerzők:	Balogh Szabolcs (1992-) (geográfus) Rózsa Péter (1956-) (petrográfus) Sütő László (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: