Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM059599
Első szerző:	Aranyos Tibor (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	Szennyvíziszap komposzttal kezelt nyírségi homoktalaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata / Aranyos Tibor, Makádi Marianna, Tomócsik Attila, Blaskó Lajos
Dátum:	2013
ISSN:	1216-9560
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Talajvédelem. - Különszám (2013), p. 17-25. -
További szerzők:	Makádi Marianna (1968-) (biológus) Tomócsik Attila (1978-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM100911
Első szerző:	Fekete István
Cím:	Magyarországi zonális tölgyerdők talajainak szén tartalma eltérő éves csapadék értékek mellett / Fekete István, Berki Imre, Béni Áron, Balláné Kovács Andrea, Madarász Balázs, Várbíró Gábor, Makádi Mariann, Demeter Ibolya, Juhos Katalin
Dátum:	2020
ISSN:	1216-9560
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok konferenciacikk folyóiratcikk
Megjelenés:	Talajvédelem. - Különszám (2020), p. 176-186. -
További szerzők:	Berki Imre Béni Áron (1978-) (vegyész) Balláné Kovács Andrea (1967-) (vegyész) Madarász Balázs Várbíró Gábor (biológus) Makádi Marianna (1968-) (biológus) Demeter Ibolya (1985-) (anyagmérnök) Juhos Katalin
Pályázati támogatás:	125688 OTKA 126478 OTKA
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM005564
Első szerző:	Kátai János (biológus, hidrobiológus)
Cím:	A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Kátai János, Vágó Imre, Tállai Magdolna, Makádi Marianna
Dátum:	2008
Megjegyzések:	Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29. Szabadföldi kísérlet keretében vizsgáltuk a biogázüzemi fermentlé hatását savanyú homok textúrájú talajon. A kísérlet beállítására Nyírbátor területén 2007-ben került sor. Jelzőnövényként a szóját (Glycine max L.) alkalmaztuk. A fermentlé alkalmazott mennyiségét összes-N tartalma alapján számoltuk ki (2x5 dm3 m-2; 2x10 dm3 m-2). A laboratóriumi vizsgálatokat a DE AMTC MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék talajkémiai és talajmikrobiológiai laboratóriumaiban végeztük el. A kapott eredmények statisztikai megbízhatóságát varianciaanalízissel ellenőríztük. Eredményeink alapján elmondható, hogy a biogáz üzemi fermentlé kedvezően befolyásolta a homok textúrájú talaj mikrobiológiai aktivitását. Az összes-gombaszám, a cellulózbontó baktériumok mennyiségi előfordulása, a talaj CO2-termelése és a szacharáz enzim aktivitása szempontjából az alkalmazott kis dózis bizonyult serkentő hatásúnak. A nagyobb dózis kedvezett az összes-csíraszám alakulásának, viszont gátolta a talaj CO2-termelését, valamint a szacharáz enzim aktivitását. A biomassza-C tartalom a kezelések hatására szignifikánsan csökkent. A korreláció számítás során néhány közepes erősségű kapcsolatot állapítottunk meg a vizsgált talajmikrobiológiai paraméterek között.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok ismeretterjesztő, népszerűsítő cikk biogáz mirobiológia talaj
Megjelenés:	Talajvédelem. - Különszám (2008), p. 417-422. -
További szerzők:	Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Makádi Marianna (1968-) (biológus)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: