CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM089705
Első szerző:Arnóczkyné Jakab Dóra (természetvédelmi mérnök)
Cím:Az olasz sáska (Caelifera: Calliptamus italicus Linnaeus, 1758) - Újra célkeresztben? / Arnóczkyné Jakab Dóra, Szanyi Szabolcs, Nagy Antal
Dátum:2020
ISSN:0133-0829
Megjegyzések:A szárazabb területeket kedvelő, elsősorban kétszikűekkel táplálkozó olasz sáska (Calliptamus italicus) az 1880-as évektől szerepelt a hazai sáskajárások fő fajai közt, azonban a mezőgazdasági művelés intenzívebbé és a növényvédelem hatékonyabbá válásával Magyarországon növényvédelmi jelentőségét csaknem teljesen elvesztette. Az utóbbi két évben végzett mintavételeink során azonban több agrár élőhelyen is nagy tömegben találtuk meg a faj egyedeit. A vizsgált kultúrák közül leginkább lucernában, de esetenként napraforgóban is jelentős tömegben volt jelen. Ezen túl az agrárterületeken útszegélyek, földutak, valamint tarlók jelentették fő lelőhelyeit. Napjainkban a változó klimatikus viszonyok és például a forgatás nélküli termesztéstechnológia térhódítása, valamint az esetenként helytelen agrotechnikai gyakorlat újra felveti a nagyobb gradációk okozta pusztítás lehetőségét. Ezért érdemes újra nyomon követni e gradációra hajlamos sáska faj állományának változásait, különösen az általuk kedvelt kultúrákban és a potenciálisan veszélyeztetett területeken. A megelőzést előnyben részesítve ezeken a területeken szükséges elvégezni a megfelelő növényvédelmi ?, illetve elsősorban talajművelési ? munkákat.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
olasz sáska
calliptamus italicus
gradáció
sáskajárás
éghajlatváltozás
agrotechnika
Megjelenés:Növényvédelem. - 56 : 9 (2020), p. 405-411. -
További szerzők:Szanyi Szabolcs (1988-) (biológus, ökológus) Nagy Antal (1976-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM120902
Első szerző:Csótó András (növényorvos)
Cím:Szőlőfajták és fajhibridek ellenállósága a fertőző tőkepusztulással szemben / Csótó András, Laurinyecz Nóra, Nagy Antal, Rakonczás Nándor, Németh Erzsébet Krisztina, Németh Csaba, Nagy Zóra Annamária, Csikászné Krizsics Anna, Sándor Erzsébet
Dátum:2024
ISSN:0133-0829
Megjegyzések:Tolerance of grape cultivars and interspecific species hybrids against grapevine trunk diseases
A fertőző tőkepusztulás a szőlő egyik legnehezebben kezelhető növényvédelmi problémája nemzetközi szinten. Hatékony kuratív kémiai kezelést nem ismerünk és a megelőzés lehetőségei is igen korlátozottak. A valóban költséghatékony védelmet ellenálló fajták nemesítése jelentheti. Immunis fajtát nem ismerünk, a fajták fogékonysága és a betegségekre adott válaszreakció súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Kutatásunkban 305 fajta bevonásával végeztünk felmérést hazai fajtagyűjteményekben, hogy képet alkothassunk a hazai és a nemzetközi fajták és fajhibridek ellenállóságáról és leszármazásuk erre gyakorolt hatásáról.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
GTD
Vitis amurensis
szőlő
fogékonyság
mortalitás
Megjelenés:Növényvédelem. - 85 : 4 (2024), p. 167-178. -
További szerzők:Laurinyecz Nóra Nagy Antal (1976-) (biológus) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök) Németh Erzsébet Krisztina Németh Csaba Nagy Zóra Csikászné Krizsics Anna Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM089265
Első szerző:Kövics György (agrármérnök)
Cím:A szója integrált védelme / Kövics György, Tarcali Gábor, Csüllög Kitti, Rácz Dalma Emese, Biró Györgyi, Csótó András, Szarukán István, Nagy Antal, Szanyi Szabolcs, Szilágyi Arnold, Kovács Gabriella, Radócz László
Dátum:2020
ISBN:0133-0829
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növényvédelem. - 81 : 6 (2020), p. 251-275. -
További szerzők:Tarcali Gábor (1965-) (agrármérnök) Csüllög Kitti (1995-) (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök) Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Csótó András (1992-) (növényorvos) Szarukán István (1935-) (agrozoológus) Nagy Antal (1976-) (biológus) Szanyi Szabolcs (1988-) (biológus, ökológus) Szilágyi Arnold (1983-) (okleveles agrármérnök) Kovács Gabriella Enikő (1984-) (agrármérnök) Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM092860
Első szerző:Nagy Antal (biológus)
Cím:Egy mellékhatás haszna: földibagoly fajok (Noctuidae: Euxoa tritici L. és E. segnilis Dup.) is csapdázhatók a barackmoly (Anarsia lineatella Zeller) feromoncsapdával / Nagy Antal, Szarukán István, Tóth Miklós
Dátum:2020
ISSN:0133-0829
Megjegyzések:A barackmoly feromoncsapdás rajzáskövetésére irányuló vizsgálatainkban a ragacsos sátorcsapdák fogásában rendszeresen találtunk búza- (Euxoa tritici L.) és homoki fésűsbagoly (E. segnilis Duponchel) egyedeket. A 2012?2019. közti évek adatai jól mutatják mindkét faj rajzásának lefutását. A legtöbb búza-fésűsbaglyot 2016-ban fogtuk (239 példány). A csapdák a homoki fésűsbagolyból is jelentős mennyiséget fogtak, ennek rajzásideje ? az irodalmi adatoknak megfelelően ? szezonálisan elkülönült a búza-fésűsbagoly rajzásától. Mindkét faj évről évre trendszerűen növekvő tömegben jelent meg a csapdákban. Következtetésünk, hogy a barackmoly szintetikus feromoncsalétkével ellátott, a ragacsosoknál nagyobb kapacitású varsás csapdák jól alkalmazhatóak lehetnek a búza- és a homoki fésűsbagoly előrejelzésére és, hogy a két, eddig kisebb jelentőségűnek tartott faj egyre tömegesebb jelenlétével számolhatunk a jövőben. Nem gyakori jelenség, hogy egy feromoncsapda a célkártevőn kívül más fajt is befog. Jelen esetben nyilvánvalóan mellékhatásról van szó, amelyet valószínűleg a szintetikus csalétekben kis mennyiségben jelen lévő szennyezés eredményez. A jelenség feltárására további vizsgálatok folyamatban vannak.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
barackmoly feromoncsapda
búza-fésűsbagoly
homoki fésűsbagoly
rajzáskövetés
csapdázás
Megjelenés:Növényvédelem. - 81 : 8 (2020), p. 345-350. -
További szerzők:Szarukán István (1935-) (agrozoológus) Tóth Miklós
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM090077
Első szerző:Nagy Antal (biológus)
Cím:Kukoricamoly biszex csapda: hogyan növeljük a csapda szelektivitását? / Nagy Antal, Szarukán István, Papp Szabolcs, Vámos Péter, Vitéz Péter, Tóth Miklós
Dátum:2019
ISSN:0133-0829
Tárgyszavak:Műszaki tudományok Bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növényvédelem. - 30 : 5 (2019), p. 56-59. -
További szerzők:Szarukán István (1935-) (agrozoológus) Papp Szabolcs Vámos Péter Vitéz Péter Tóth Miklós (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM088225
Első szerző:Nagy Antal (biológus)
Cím:A csapda elhelyezése befolyásolja a kukoricamoly (Ostirinia nubilalis Hbn.) "biszex" csapda szelektivitását / Nagy Antal, Szarukán István, Papp Szabolcs, Vitéz Péter, Karasz Anikó, Vámos Péter, Tóth Miklós
Dátum:2019
ISSN:0133-0829
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növényvédelem. - 80 : 5 (2019), p. 193-201. -
További szerzők:Szarukán István (1935-) (agrozoológus) Papp Szabolcs Vitéz Péter Karasz Anikó Vámos Péter Tóth Miklós
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM088227
Első szerző:Olajos Sánor
Cím:Széles hatásspektrumú bagolylepke illatanyag és saláta-bagolylepke (Mamestra brassicae L.) szexferomon csalétek hatékonyságának és egymásra hatásának értékelése / Olajos Sánor, Tóth Miklós, Szarukán István, Jósvai Júlia Katalin, Nagy Antal
Dátum:2019
ISSN:0133-0829
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növényvédelem. - 80 : 12 (2019), p. 517-522. -
További szerzők:Tóth Miklós Szarukán István (1935-) (agrozoológus) Jósvai Júlia Katalin Nagy Antal (1976-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM099345
Első szerző:Tóth Miklós
Cím:A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) (Diptera: Tephritidae) szintetikus feromoncsalétkének szabadföldi vizsgálata három Rhagoletis fajon / Tóth Miklós, Nagy Antal, Szanyi Szabolcs, Kiss Orsolya Márta, Voigt Erzsébet
Dátum:2021
ISSN:0133-0829
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növényvédelem. - 82 (2021), p. 201-207. -
További szerzők:Nagy Antal (1976-) (biológus) Szanyi Szabolcs (1988-) (biológus, ökológus) Kiss Orsolya Voigt Erzsébet
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM118021
Első szerző:Vuts József
Cím:Virágillatanyagos babzsizsik-csalétek előzetes szabadföldi vizsgálata / Vuts József, Szanyi Szabolcs, Szanyi Kálmán, Lisa König, Nagy Antal, Imrei Zoltán, Michael A. Birkett, Tóth Miklós
Dátum:2021
ISSN:0133-0829
Megjegyzések:A babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) a gazdaságilag fontos hüvelyesek világszerte elterjedt kártevője. Elsődleges tápnövénye a közönséges bab (Phaseolus vulgaris). A szemek belsejében élő lárvák elpusztítása életmódjuk miatt mind betakarítás előtt, mind utána (a magtárakban) nehéz, és jelenleg a fertőzöttségi szint felmérésére sincs hatékony eszköz, ami a szükséges beavatkozások időzítését segítené. Mivel a szabadföldön élő babzsizsikek előszeretettel látogatnak különféle virágokat, feltételeztük, hogy az ezekből származó egyes illatanyagok csalogatják a még nem párosodott bogarakat. A látogatott virágfajok sokféleségének fiyelembevételével huszonhét általánosan előforduló virágillatanyag sorozatával végeztünk elektrofiiológiai (EAG) vizsgálatokat szűz babzsizsik nőstények csápjain, hogy kiszűrjük a legnagyobb EAG-aktivitást kiváltókat. Ezekről úgy gondoltuk, erős csalogató hatással bírnak majd laboratóriumi és terepi viselkedési vizsgálatok során. Az EAG szűrésen átesett vegyületek közül a metil-antranilát, metil-eugenol, benzil-alkohol, (RS)-lavandulol és 2-feniletanol erősebb csápválaszokat váltott ki, mint a standardként használt (RS)-1-feniletanol. Olfaktométeres vizsgálatokban szűz nőstény babzsizsikek előnyben részesítették az olfaktométer azon karját, mely metil-antranilát vagy benzil-alkohol illatát tartalmazta az oldószerhez képest. Előzetes szabadföldi kísérletekben a két vegyület keverékével ellátott csapdák legalább ötször annyi babzsizsiket fogtak, mint a csalétek nélküli csapdák, és úgy tűnik, a csalogató hatásért elsősorban a benzil-alkohol a felelős. Tudomásunk szerint ez az első sikeres szabadföldi csapdákkal végzett kísérlet a babzsizsik csalogatására növényi illatanyagok segítségével.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
zsizsik
Chrysomelidae
EAG
csapdázás
virágillatanyag
Megjelenés:Növényvédelem. - 82 : 11 (2021), p. 463-474. -
További szerzők:Szanyi Szabolcs (1988-) (biológus, ökológus) Szanyi Kálmán (1997-) (biológia, hidrobiológia, entomológia) Lisa König Nagy Antal (1976-) (biológus) Imrei Zoltán Michael A. Birkett Tóth Miklós
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.1.21-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.