Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM087587
Első szerző:	Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:	A primer biliaris cholangitis (PBC) diagnosztikája és kezelése : az Európai Májkutató Társaság Klinikai Gyakorlati Útmutatója nyomán / Balogh Boglárka, Pályu Eszter, Villám Bence, Sipeki Nóra, Vitális Zsuzsanna, Kovács György, Tornai István, Papp Mária
Dátum:	2020
Megjegyzések:	A primer biliaris cholangitis (PBC) egy krónikus gyulladással járó ismeretlen eredetű autoimmun cholestaticus májbetegség, amely kezeletlen esetben végstádiumú biliaris cirrózis kialakulásához vezet. A diagnózis a cholestaticus májenzimek emelkedett szintjén és ezzel egyidejűleg a szérumban kimutatható anti-mitokondriális (AMA) és/ vagy PBC specifikus antinukleáris antitestek (ANA) jelenlétén alapszik. A májbiopszia elvégzése a diagnózis felállításához ritka esetektől eltekintve nem szükséges. Az AMA-pozitivitás önmagában normál májenzimértékek esetén nem elégséges a PBC diagnózisának felállításához. A PBC a betegekre mind a májbetegség progressziója (májcirrózis kialakulása), mind pedig tünetei révén (cholestaticus viszketés, sicca komplex, fáradtság) hatással van. A betegség klinikai megjelenése és lefolyása különböző lehet, ezért a betegek személyre szabott kezelésének és gondozásának biztosítása fontos élethosszig tartóan. A kezelés és a gondozás célja a végstádiumú májbetegség kialakulásának megelőzése és az ezzel összefüggő tünetek enyhítése. Az elsővonalbeli kezelésre az urzodeoxikólsav (UDCA) javasolt. Az orális obetikólsav- (OCA) kezelést feltételesen jóváhagyták PBC-betegek kezelésére, UDCA-val kombinációban azon esetekre, akik nem megfelelően reagálnak az UDCA-ra, vagy monoterápiaként azon betegekben, akiknél UDCA-intolerancia észlelhető. Magyarországon társadalombiztosítási keretek között nem elérhető. A betegek májtranszplantációs előkészítése szükséges, ha a májcirrózis szövődményei alakulnak ki, vagy ha a betegség progrediál, mint pl. folyamatosan emelkedett bilirubinérték vagy MELD-pontszám >15, vagy súlyos, kezelésre nem reagáló viszketés jelentkezik. Minden PBC-s betegnél figyelembe kell venni, hogy fokozott osteoporosis kockázat állhat fenn, ezért ennek szűrése és kezelése szükséges. Jelen összefoglaló az EASL klinikai gyakorlati útmutatója nyomán ismerteti a PBC-s betegek ellátásának strukturált, élethosszig tartó és egyéni megközelítését, amely keretet nyújt az ellátó hepatológusnak a diagnózis felállításához, a hatékony kezeléséhez és gondozásához.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 2 (2020), p. 124-146. -
További szerzők:	Pályu Eszter (1983-) Villám Bence Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kovács György (1982-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP EFOP-3.6.2-16-2017-00006 EFOP GINOP-2.3.2-15-2016-00048 GINOP ÚNKP-19-4 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM088131
Első szerző:	Vitális Zsuzsanna (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:	A tápláltsági állapot szűrésének és értékelésének gyakorlati megközelítése májcirrhosisos betegekben / Vitális Zsuzsanna, Balogh Boglárka, Villám Bence, Papp Mária
Dátum:	2020
Megjegyzések:	Összefoglalás Májcirrhosisban az alultápláltság és az izomvesztés (sarcopenia) gyakori, amely a betegek 20-50%-ában fordul elő, és a gyakoriság a betegség súlyosságának fokozódásával párhuzamosan nő. A malnutritio jelenléte mindamellett, hogy a májcirrhosis szövődménye, visszahat az alapbetegségre is és rontja annak prognózisát: gyakoribbak a betegségspecifikus szövődmények és rosszabb a túlélés. Mivel a tápláltság egy potenciálisan változtatható állapot, kiemelt jelentősége van annak, hogy megtaláljuk azokat a betegeket, akiknél aktív beavatkozás, azaz táplálásterápia szükséges. Minden májcirrhosisos betegnél célszerű egy gyors tápláltsági állapotfelmérést végezni. Azokban, pedig akik a malnutritio fennállása szempontjából nagy kockázatúak, részletes tápláltsági értékelés során kell megerősíteni a malnutritio fennállását és annak súlyosságát. A részletes tápláltsági állapotfelmérés összetett feladat, legalább 4 különböző összetevőből áll. Értékelni kell a (1) gyulladásos válasz jelenlétét és annak mértékét. Részletesen kell tájékozódni a (2) táplálékfelvételről és esetlegesen az azt akadályozó tényezőkről, valamint (3) a testsúlyvesztés mértékéről és üteméről. Májcirrhosisban amennyiben ascites és/vagy oedema van jelen, mindenképpen a száraztestsúlyra kiigazított BMI az irányadó. El kell végezni az (4) antropometriai méréseket az izom-egészség meghatározására. A kar közép szakaszának körfogatmérése (MAC) és a triceps bőrredő (TSF) meghatározása, valamint az ezekből származtatott mutatók, az izomtömegről tájékoztatnak, míg a kéz szorítóerő mérése az izomerőről. Az esendőség (?frailty") szindróma felmérése még nem része a mindennapi gyakorlatnak, de felismerésének fontossága egyre nagyobb hangsúlyt kap a májbetegek körében is. Amennyiben a BMI >30 kg/m2, akkor fel kell, hogy merüljön a sarcopeniás obesitas fennállásának lehetősége, amikor is az izomtömeg a szükségesnél alacsonyabb, a beteget ezirányban tovább kell vizsgálni és speciális táplálási tanácsadásban részesíteni.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Magyar Belorvosi Archívum. - 73 (2020), p. 277-293. -
További szerzők:	Balogh Boglárka (1993-) (belgyógyász) Villám Bence Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: