Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM095766
Első szerző:
Racskó József (agrármérnök)
Cím:
Régi magyar alma tájfajták gyümölcsmorfológiai és beltartalmi sajátosságai / Racskó J., Szabó T., Soltész Miklós, Szabó Zoltán, Nyéki József
Dátum:
2005
Megjegyzések:
A szerzők jelen tanulmányban a nagyrészt már elfeledett, azonban mégis jelentős genetikai tartalékot képező régi magyar alma tájfajták gyümölcsminőségi (gyümölcsmorfológiai és beltartalmi) tulajdonságait vizsgálták. A kísérleti minták az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. alma génbankjából származtak. 1988-2003. között 7 tájfajta ('Budai Domokos', 'Entz rozmaring', 'Húsvéti rozmaring', 'Mosolygós batul', 'Ponyik alma', 'Sikulai alma', 'Simonffy piros') következő gyümölcstulajdonságainak a vizsgálata történt meg: gyümölcshosszúság (mm), gyümölcsátmérő (mm), alakindex, fedőszín-borítottság (%), telt magvak száma (db/gyümölcs), szárazanyag (%), cukor (%), összes sav (%), C-vitamin (mg%), Ca (mg/kg sza.), K (mg/kg sza.), P (mg/kg sza.). Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált gyümölcsnagysági mutatók igen széles tartományban mozogtak. Előfordultak a jelenlegi átlagméretnél nagyobb ('Entz rozmaring'), vagy kisebb gyümölcsöt termő fajták ('Budai Domokos', 'Simonffy piros'). Ez utóbbiak esetében azonban a kisebb gyümölcsméretet rendszerint kompenzálta az attraktív küllem (lapított gyümölcsalak, enyhe bordázottság, közel 100% vérvörös fedőszín-borítottság) vagy éppen a különleges ízharmónia (kedvező cukor-sav arány). így e fajták mellett is megmaradhatott a fogyasztói preferencia. A gyümölcsönkénti telt magvak száma nem mutatott fajtaspecifikus reakciót, mindössze a 'Mosolygós batul' fajta értéke (4,2 db/gyümölcs) maradt jóval az átlag (7-9 db/gyümölcs) alatt. A gyümölcsíz és zamat kialakításáért felelős szárazanyag-, cukor- és savtartalom, valamint utóbbi két mutató aránya már fajtára jellemző módon alakult, kis szórásértékek mellett. Kiemelkedően magas cukortartalma miatt a 'Húsvéti rozmaring', magas savtartalmára tekintettel a 'Sikulai alma', valamint magas cukor-sav aránya és C-vitamin-tartalma miatt a 'Budai Domokos' említhető. A fajták ásványianyag-tartalom értékeit vizsgálva megállapítható, hogy sokszor igen nagyok a fajták közötti, de a fajtákon belüli szórások is. Az eddigi elemzések azt mutatják, hogy a fentiek ellenére az ásványi anyagok külön-külön is jellegzetes fajtafüggést mutatnak.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Kertgazdaság. - 37 : 3 (2005), p. 23-35. -
További szerzők:
Szabó Tibor (1945-) (kertészmérnök)
Soltész Miklós (1944-) (kertészmérnök)
Szabó Zoltán (1960-) (kertészmérnök)
Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM095746
Első szerző:
Racskó József (agrármérnök)
Cím:
Az N-fenil-ftalaminsav hatása az almafajták virágzásbiológiai sajátosságaira, terméskötődésére és a gyümölcshullásra / Racskó J., Szabó Z., Soltész M., Thurzó S., Drén G., Dani M., Nyéki J.
Dátum:
2005
Megjegyzések:
A szerzők az N-fenil-ftalaminsav hatását vizsgálták hét almafajta ('Gala Must', 'Granny Smith', 'ldared', 'Jonagold', 'Jonathan Csány 1', 'Mutsu ) virágzására, terméskötődésére és a fánkénti gyümölcsterhelésre, 2003-2004. években. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a hatóanyag alkalmazásakor a legtöbb esetben megnő a virágzás időtartama, a bibék aktív életképessége és a gyümölcskötődés. A virágzási időtartam növekedése csak a 'Jonagold' fajtánál nem figyelhető meg. A magasabb gyümölcskötődési arány következtében megnőtt a fánkénti gyümölcsmennyiség is. A legnagyobb fánkénti gyümölcsszámot a 'Jonathan Csány 1' fajta esetében tapasztaltuk, s ezt követte sorrendben az 'ldared' és a 'Gloster'.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Kertgazdaság. - 37 : 4 (2005), p. 30-36. -
További szerzők:
Szabó Zoltán (1960-) (kertészmérnök)
Soltész Miklós (1944-) (kertészmérnök)
Thurzó Sándor (agrár)
Drén Gábor (1981-) (agrármérnök)
Dani M. (agrár)
Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM095745
Első szerző:
Thurzó Sándor (agrár)
Cím:
Cseresznyefajták fagytűrőképessége / Thurzó S, Hermán R., Drén G., Szabó Z., Racskó J., Dani M., Soltész M., Király K., Nyéki J.
Dátum:
2005
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
cseresznye
fagytűrés
fajtaértékelés
virágügy
Megjelenés:
Kertgazdaság. - 37 : 4 (2005), p. 23-29. -
További szerzők:
Hermán Rita
Drén Gábor (1981-) (agrármérnök)
Szabó Zoltán
Racskó József (1979-) (agrármérnök)
Dani M. (agrár)
Soltész Miklós (1944-) (kertészmérnök)
Király Katalin (1970-) (kertészmérnök)
Nyéki József (1944-2022) (kertészmérnök)
Pályázati támogatás:
OM-00063/2004
Egyéb
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.