Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM121139
035-os BibID:	(Scopus)85194034629 (WoS)001232648800001
Első szerző:	Barabás Ágota (védőnő)
Cím:	Comparative Health Behaviour of Young People with Disabilities in Hungary : a Cross-Sectional Study / Agota Barabas, Attila C. Nagy, Viktoria Pazmany, Anita K. Grestyak Molnarne, Agnes Nemeth, György Jona, Agnes Santha, Peter Takacs, Emil Toldy-Schedel, Renata Javorne Erdei
Dátum:	2024
ISSN:	2227-9067
Megjegyzések:	The health status of Hungary's population is unfavorable, with significant differences in health indicators not only compared to the EU15 but also to the Visegrad countries. Unfavorable health indicators can be disproportionate and particularly affect vulnerable groups, such as people with disabilities. In this study, we set out to compare the health behavior of disabled youth and youth with typical development in Hungary. We also aimed to compare the health behavior of adolescents in the Visegrad countries. The eating habits of both groups of young people we examined are unfavorable. Adolescents with disabilities experience a significantly higher rate of school stress than children with typical development in Hungary. The prevalence of somatic complaints and parameters of poor mental well-being are significantly higher in Hungary than in the other Visegrad countries. The results indicate that additional interventions are needed in Hungary and that differentiated, professional health promotion is needed for young people with disabilities. The researchers recommend extending the study to disabled adolescents living in Visegrad countries, on the basis of which an injury-specific health promotion methodology could be developed with international interprofessional cooperation.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk health health behavior disability Visegrad group
Megjelenés:	Children. - 11 (2024), p. 1-19. -
További szerzők:	Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Pázmány Viktória (1976-) (gyógypedagógus) Molnárné Grestyák Anita Katalin (1992-) (szülésznő) Németh Ágnes Jóna György (1976-) (szociológus) Sántha Ágnes Rózsa Takács Péter (1966-) (informatikus) Toldy-Schedel Emil Jávorné Erdei Renáta (1975-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM125432
Első szerző:	Jóna György (szociológus)
Cím:	Biopsychosocial impacts of online stress management : a retrospective analysis / Jóna György, Barabás Ágota, Rusinné Fedor Anita
Dátum:	2024
ISBN:	978-963-490-663-6
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Szociológiai tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	Magyar Tudomány Ünnepe 2024. : Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában : Tudományos eredmények - a sikeres szolgáltatásfejlesztés alapjai : Program és Absztraktkötet / kiad a DE ETK. - p. 13. -
További szerzők:	Barabás Ágota (1986-) (védőnő) Rusinné Fedor Anita (1975-) (szociológus, szociálpolitkus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM130522
Első szerző:	Molnárné Grestyák Anita Katalin (szülésznő)
Cím:	Várandósok egészségműveltsége a vélt egészségi állapot és egészségmagatartás tükrében / Molnárné Grestyák Anita Katalin, Barabás Ágota, Pocsainé Kiss Orsolya, Jóna György, Takács Péter, Jávorné Erdei Renáta
Dátum:	2025
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	Bevezetés: Az egészségműveltség és az egészségi állapot közötti kapcsolat vizsgálata az utóbbi években hazánkban is a kutatások fókuszába került. Kevéssé kutatott terület azonban a várandósok egészségműveltsége. A várandós nők egészségmagatartásának pozitív irányú befolyásolása kiemelten fontos a saját, a fejlődő magzat, majd a megszületett gyermek egészségi állapotának szempontjából. Az egészségműveltség szintjének, az azt befolyásoló tényezőknek az ismerete jelentős kiindulópont az egészségfejlesztés tervezése, a hatékony módszerek kiválasztása szempont-jából. Kutatásunk célja volt vizsgálni a Magyarországon élő várandósok életmódját, egészségmű-veltségét, a vélt egészségi állapot és egészségmagatartás tükrében, feltárni az egészségműveltséget befolyásoló tényezőket, a szociodemográfiai változók és az egészségműveltség kapcsolatát.Módszertan: Keresztmetszeti vizsgálat során, a Magyarországon élő várandósok egészségmű-veltségét mértük fel a Newest Vital Sign (NVS) és a Chew validált mérőeszközök segítségével, a vélt egészségi állapotukat és egészségmagatartásukat a 2019-es Európai Lakossági Egészségfel-mérés egyes kérdéseivel vizsgáltuk. Összesen 2000 kérdőívet osztottunk ki 2023 májusától 2023 decemberéig, melyből 1655 értékelhető érkezett vissza (82,8%). Az adatok területi alapon (várme-gyei születésszámok) történő súlyozása után két- és többváltozós matematikai-statisztikai módsze-rekkel vizsgáltuk a mélyebb összefüggéseket, a számítások során 5%-os hibahatárral dolgoztunk.Eredmények: Vizsgálatunk eredményei alapján elmondható, hogy mindkét egészségműveltséget mérő kérdőív belső konzisztenciája megbízhatónak bizonyult, továbbá a két kérdőív között szig-nifikáns korrelációs kapcsolatot tártunk fel. A Chew-mérőeszköz esetében az átlagos pontérték 3,19 volt (95%-os megbízhatósági tartomány, MT [3,09?3,32]; szórás, SD: 2,38). Átlag alatti ered-ményt 641 fő (39,0%), átlag felettit 1004 fő (61,0%) ért el. Az NVS eredményei alapján a váran-dósok 22,3%-a nagy valószínűséggel elégtelen, 18,6%-a valószínűleg korlátozott és 59,0%-a nagy valószínűséggel megfelelő funkcionális egészségműveltséggel rendelkezik. A szociodemográfiai tényezők ? az életkor (p < 0,001); az iskolai végzettség (p < 0,001); a lakóhely (p < 0,001), és a vélt anyagi helyzet (p < 0,001) ? szignifikáns összefüggést mutattak az egészségműveltség szint-jével. A mélyebb elemzések során kiderült, hogy a 18 év alatti, és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező gravidák egészségműveltsége kifogásolható a leginkább. A vélt egészségi állapot, az egészségért érzett felelősség szintén összefüggést mutat a várandósok egészségműveltségével.Következtetések: A vizsgálatban használt két, egészségműveltséget mérő kérdőív jól kombinál-ható egymással, kiegészítik egymást. A szociodemográfiai tényezők, különösen az életkor és az iskolai végzettség nagymértékben befolyásolják a várandósok egészségműveltségét. Az egész-ségjavító intervenciók sikerességének, hatékonyságának alapvető feltétele az érintett célpopu-láció közreműködése, melynek egyik elengedhetetlen feltétele az egyén egészségműveltségének fejlesztése. A várandósok egészségfejlesztése, ismereteinek bővítése kiemelt feladat, mivel ez által tudjuk optimalizálni az anyai és perinatális kimeneteleket mind rövid, mind hosszú távon.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk egészségműveltség egészségi állapot várandósok
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 66 : 1 (2025), p. 59-73. -
További szerzők:	Barabás Ágota (1986-) (védőnő) Pocsainé Kiss Orsolya Jóna György (1976-) (szociológus) Takács Péter (1966-) (informatikus) Jávorné Erdei Renáta (1975-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: