Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM068108
Első szerző:	Csomós György (geográfus)
Cím:	A vállalati tudományos publikálás okai, avagy nem mindig az innováció szabadalmaztatása a cél / Csomós György
Dátum:	2017
ISSN:	0025-0325
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban tudományos publikálás szellemi tulajdonjogi stratégia védekező publikálás cégek
Megjelenés:	Magyar tudomány 178 : 1 (2017), p. 92-99. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM062150
Első szerző:	Csomós György (geográfus)
Cím:	A magyarországi tudományos publikálás néhány sajátossága : következtetések egy indexelő adatbázis alapján / Csomós György
Dátum:	2016
ISSN:	0025-0325
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban tudományos publikálás indexelő adatbázis tudománymetria tudományterület földrajzi eloszlás
Megjelenés:	Magyar tudomány. - 177 (2016), p. 226-235. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM055186
Első szerző:	Csomós György (geográfus)
Cím:	Világvárosok a világgazdaság arénájában / Csomós György
Dátum:	2014
ISSN:	0025-0325
Megjegyzések:	Az 1960-as évek közepétől a geográfiai egy speciális irányzata bontakozott ki, amely azt vizsgálta, hogy a városok milyen szerepet töltenek be a világgazdasági rendszerben, illetve kimutathatók-e olyan csomópontok, amelyekben a globális gazdaság irányításával kapcsolatos funkciók összesűrűsödnek. A kezdeti kutatásokban - bár számos kritériumot támasztottak a városokkal szemben - elsősorban az aktuális gazdasági globalizációt leginkább megtestesítő multinacionális vállalatok koncentrációjára és a termelés volumenére helyezték a hangsúlyt. A kutatók által felállított kritériumrendszernek leginkább megfelelő ún. világvárosokat az uralkodónak tekintett tripoláris világrend centrum területeire pozicionálták, míg a félperifériának számító fejlődő országok hatalmas metropoliszainak meglehetősen elenyésző szerepet tulajdonítottak. Az 1980-as éveket radikális gazdaságpolitikai paradigmaváltás kísérte, amely az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a neoliberális eszmék megszilárdulásához vezetett. Az újonnan formálódó posztindusztriális gazdaságban mind tágabb teret kapott a pénzügyi szektor és a bankszféra. Ennek következményeként a világvárosok viszonylag széles csoportjából kiemelkedtek az ún. globális városok, amelyek a posztindusztriális világgazdaság élén álltak: New York, London, Tokió, Párizs és Frankfurt. Az 1990-es években viszont olyan radikális politikai és gazdasági változások történtek, amelyek a korábbi hierarchiát alapjaiban forgatták fel. Többek között a szocialista világrendszer felbomlásának, a félperiféria fejlődő országainak látványos gazdasági felemelkedésének és a fejlett világot sújtó pénzügyi és gazdasági válságoknak köszönhetően új városok jelentek meg a nemzetközi gazdaság vérkeringésében. A posztindusztriális gazdaság sebezhetősége és a pénzpiacok válsága újra felhívta a kutatók figyelmét multinacionális vállalatok által képviselt hagyományos gazdaságirányítás jelentőségére. Éppen ezért a 21. század elején ismét a kutatások fókuszába kerültek azok a városok, amelyek globális irányítás és ellenőrzés funkciókkal rendelkeznek, leginkább azért mert ? ellentétben a globális városok konstans csoportjával - a funkciók dinamikus mennyiségi és minőségi változása világosan reflektál az aktuális világgazdasági folyamatokra. A jelen tanulmányban egy komplex mutatón, a multinacionális vállalatok négy jellemző pénzügyi paraméterének integrálásával képzett irányítás és ellenőrzés indexen keresztül mutattam be a gazdaságirányítás nemzetközi központjainak globális pozícióváltozását. Az elemzés eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy míg 2006-ban a rangsor élén a fejlett világ nagyvárosai álltak, addig 2013-ra a fejlődő világ metropoliszai is előkelő pozícióba kerültek. Mindez azt is mutatja, hogy nemcsak a termelés mozdult el a fejlődő világ felé, hanem az irányítás, a gazdasági kontroll is. Külön ki kell emelni Pekinget, a kínai főváros ugyanis nem egyszerűen megközelítette a vezető gazdaságirányító központokat, hanem többet meg is előzött. Az elemzés egyértelműen tükrözi Észak-Amerika, Európa és Japán gyengülését, szemben Kelet-Ázsia ? különösen Kína ? rohamos erősödésével.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban világváros globális város irányítás és ellenőrzés neoliberalizmus posztindusztriális gazdaság
Megjelenés:	Magyar Tudomány. - 175 : 10 (2014), p. 1211-1223. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: