Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 5 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM110767
Első szerző:
Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
Fogkefe eltávolítása nyelőcsőből polypectomiás hurokkal / Bubán Tamás, Bodnár Zoltán
Dátum:
2001
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
Nagyméretű idegentest endoszkópos eltávolítására ritkán van szükség. A szerzők egy 32 éves fiatalem ber esetét ismertetik, aki véletlenül lenyelt egy fogkefét. A fogkefe a nyelőcső alsó harm adában akadt el, egy része a gyomorba is átnyúlt. Az idegen testet polypectomiás hurok segítéségével távolították el. A beavatkozás lokál anesztézia alkalmazása mellett szövődménymentes volt.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
esettanulmány
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 142 : 24 (2001), p. 1273-1274. -
További szerzők:
Bodnár Zoltán
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM098832
035-os BibID:
(scopus)85128382311 (wos)000793161100001
Első szerző:
Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
A vastagbél-diverticulosis veszélyei és kezelése : újdonságok a nemzetközi útmutatók tükrében / Bubán Tamás, Sipeki Nóra, Várvölgyi Csaba, Papp Mária
Dátum:
2022
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A vastagbél diverticulosis előfordulási gyakorisága világszerte növekszik, melynek hátterében elsősorban diétás és életmódbeli változások állnak. Az esetek jelentős hányadában a vastagbél diverticulosis semmiféle panaszt nem okoz, véletlenül kerül felfedezésre, így kezelést sem igényel. Tünetek az esetek mintegy 25%-ában jelentkeznek, ez az ún. diverticuláris betegség, melynek különböző súlyosságú és lefolyású formái ismertek. A 2000-es évek elejétől a diverticulosis kialakulásában szerepet játszó patofiziológiai folyamatok jobb megértése, úgymint a genetikai háttér, az alacsony fokú krónikus gyulladás és a bél dysbiosis jelenléte elősegítette a megelőzés, a diagnosztika és a kezelés eszközeinek fejlődését. Főbb megállapítások: A tüneteket okozó szövődménymentes diverticulosis elkülönítése az irritábilis bélszindrómától egyértelműen kihívást jelent. Az akut diverticulitis előfordulási gyakorisága alacsonyabb, mint azt korábban feltételezték. A képalkotók, különösen a hasi komputer tomográfia szerepe előtérbe került a gyors és megfelelő diagnózis felállításában és a betegség súlyosságának meghatározásában. A magas rosttartalmú étrend az egészséges táplálkozás fontos része, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy gyorsítaná az akut diverticulitis során a felgyógyulást vagy megelőzné annak kiújulását. Újabban vitatják azt a hagyományos álláspontot, miszerint a szövődménymentes akut diverticulitist mindenképpen antibiotikummal kell kezelni és kórházi felvételt igényel. Akut diverticulitis esetén nem ajánlott colonoscopia végzése perforációveszély miatt. Elektív colonoscopia 6 héttel később javasolt, amennyiben 3 éven belül nem volt a colorectális carcinoma kizárása céljából. Bizonyos esetekben a rutin colonoscopia azonban el is hagyható. A szövődményes akut diverticulitis kezelése során nem mindig szükséges sürgős sebészeti beavatkozás. A műtétre szoruló, hemodinamikailag stabil, immunkompetens betegekben diverticulum perforáció és diffúz peritonitis esetén pedig a resectio és primer anasztomózis készítés egyre inkább teret nyer a Hartmann műtéttel szemben. A szerzők a jelen összefoglalóval a diverticulosis korszerű, egyénre szabott ellátását kívánják elősegíteni a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 163 : 16 (2022), p. 614-623. -
További szerzők:
Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos)
Várvölgyi Csaba (1958-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM030854
Első szerző:
Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
Ki-67 : egy régi játékos új arcai / Bubán Tamás, Tóth László, Tanyi Miklós, Kappelmayer János, Antal-Szalmás Péter
Dátum:
2009
ISSN:
0030-6002
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Elméleti orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Molekuláris Medicina
Ki-67
sejtproliferáció
sejtciklus
onkogén
immunhisztokémia
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 150 : 23 (2009), p. 1059-1070. -
További szerzők:
Tóth László (1971-) (patológus)
Tanyi Miklós (1968-) (sebész)
Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos)
Pályázati támogatás:
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Sejtbiológia
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM105642
035-os BibID:
(scopus)85135376648 (wos)000836399800004
Első szerző:
Kóder Gergely (sebész)
Cím:
Előrehaladott végbéldaganatok neoadjuváns (preoperatív) kemoradioterápiája / Kóder Gergely, Olasz Judit, Tóth László, András Csilla, Bubán Tamás, Palatka Károly, Karányi Zsolt, Tóth Dezső, Damjanovich László, Tanyi Miklós
Dátum:
2022
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A végbéldaganatok kezelési protokolljában az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek, melyek nagymértékben csökkentették a helyi kiújulások és a távoli áttétek számát, ezzel növelve a teljes túlélést. Az egyik jelentős előrelépést a kombinált neoadjuváns kezelés bevezetése jelentette. Módszer: A Debreceni Egyetem Sebészeti Klinikáján 2010. január 1. és 2017. december 31. között lokális neoadju váns kemoradioterápiában részesített, majd műtéten átesett 362, rectumtumoros beteg adatainak retrospektív feldol gozását végeztük statisztikai elemzéssel. A lokális neoadjuváns kezelésre adott válasz mértékét és késői túlélési ered ményeinket összehasonlítottuk az időközben megjelent nagy nemzetközi tanulmányokban közölt teljes neoadjuváns kezeléssel elért eredményekkel.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 163 : 30 (2022), p. 1196-1205. -
További szerzők:
Olasz Judit
Tóth László (1971-) (patológus)
András Csilla (1961-) (onkológus szakorvos)
Bubán Tamás (1967-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Karányi Zsolt (1961-) (biostatisztikus, bioinformatikus)
Tóth Dezső (1972-) (sebész, onkológus)
Damjanovich László (1960-) (általános sebész)
Tanyi Miklós (1968-) (sebész)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM071803
035-os BibID:
(scopus)85026553908 (wos)000406358900004
Első szerző:
Kóder Gergely (sebész)
Cím:
A hereditaer nonpolyposus colorectalis carcinoma szindrómás betegek szűrésének és szoros utánkövetésének fontossága egy családfa bemutatása kapcsán / Kóder G., Olasz J., Tóth L., Urbancsek H., András Cs., Bubán T., Palatka K., Damjanovich L., Tanyi M.
Dátum:
2017
ISSN:
0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:
A hereditaer nonpolyposus colorectalis carcinomára jellemző mutációk (HNPCC) autoszomális domináns öröklődésmenetet mutatnak. Leginkább vastagbéldaganatok kialakulásáért felelősek. Célkitűzés: A HNPCC-szindrómás betegek szűrésének és követésének fontosságát szeretnénk hangsúlyozni egy igazolt MMR-gén-mutációt hordozó betegünk jelenlegi és 10 évvel korábbi családfájának összehasonlításával. Betegek és módszer: Hazánkban előforduló, HNPCC-re gyanús családok kiszűrése érdekében alapos családi anamnézist veszünk fel. Amennyiben az immunhisztokémiai és mikroszatellitainstabilitás-vizsgálatok HNPCC-szindrómára utalnak, elvégezzük az MMR-gének szekvenálását. Eredmények: Betegünknél egy, a hMSH2-gén 6. exon két bázispárt érintő deletiója (c.969?970delTC) igazolódott. Tízéves utánkövetés során betegünknél és rokonainál újabb, a HNPCC-re jellemző tumorok jelentek meg. Következtetés: A veszélyeztetett családtagok követése során a szekunder prevenció a jól együttműködő betegeknél hatékony volt.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
hereditaer
nonpolyposus
colorectalis
carcinoma
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 158 : 30 (2017), p. 1182-1187. -
További szerzők:
Olasz Judit
Tóth László (1971-) (patológus)
Urbancsek Hilda (1966-)
András Csilla (1961-) (onkológus szakorvos)
Bubán Tamás (1967-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Damjanovich László (1960-) (általános sebész)
Tanyi Miklós (1968-) (sebész)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.