CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM123497
035-os BibID:(Scopus)85056650754
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:A Meggyőzési tudatosság: A pszichológia mostohagyermeke / Balázs Katalin; Bakó Panna; Gerhát Réka
Dátum:2018
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Háttér és célkitűzés: Jelen szekunder adatelemzés célja az érzelmi válaszreakciók mérésére szolgáló eljárások empirikus alapú összehasonlítása Az érzelmi válaszok rögzítése különböző emocionális tartalmú, társadalmi célú reklámok (TCR) esetén történt. Módszer: A vizsgálatban 125 fő adatait vetettük össze, akiknek reakcióit kérdőíves formában, illetve 31 fő esetén az arckifejezésükről készült videó segítségével rögzítettük. A vizsgálatban alkalmazott érzelmek mérésére alkalmas módszerek: a (1) verbális és vizuális önbevalláson alapuló módszerek; (2) nyitott kérdések (érzelemmegnevezés rövid szöveges válasz formájában); valamint (3) viselkedéses válaszokat mérő eljárás (videofelvétel az érzelemmegnyilvánulásokról, majd azok kódolása). Eredmények: A rövid szöveges válaszok tartalomelemzése árnyaltabb képet adott a Likertskálás méréseknél, azonban kirajzolódtak az érzések és érzelmek közti különbségtételbeli nehézségek. Ugyanakkor az arckifejezés-vizsgálat alapján a befogadók több érzelmet éltek át egy reklámflm megtekintése alatt, mint amennyit utólagosan meg tudtak fogalmazni. Következtetések: Az érzelemmegnyilvánulásokat mérő videofelvételes eljárás diferenciáltabb képet mutat, mint a Likert-skálán explicit módon megválaszolható kérdések vagy vizuális önbevalláson alapuló módszerek esetén, illetve a nyitott kérdések alkalmazása. Viszont az arckifejezések vizsgálata sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint az önbevalláson alapuló mérések. Összességében a két önbevallásos módszert egyidejű alkalmazását javasoljuk.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 73 : 3 (2018), p. 391-410. -
További szerzők:Bakó Panna Gerhát Réka (1989-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM110679
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:"Dühítő ez a reklám!" : Érzelmi reakciók mérése társadalmi célú reklámok esetén / Balázs Katalin, Babinszki Emese, Gerhát Réka
Dátum:2019
Megjegyzések:Háttér és célkitűzés: Jelen szekunder adatelemzés célja az érzelmi válaszreakciók mérésére szolgáló eljárások empirikus alapú összehasonlítása Az érzelmi válaszok rögzítése különböző emocionális tartalmú, társadalmi célú reklámok (TCR) esetén történt. Módszer: A vizsgálatban 125 fő adatait vetettük össze, akiknek reakcióit kérdőíves formában, illetve 31 fő esetén az arckifejezésükről készült videó segítségével rögzítettük. A vizsgálatban alkalmazott érzelmek mérésére alkalmas módszerek: a (1) verbális és vizuális önbevalláson alapuló módszerek; (2) nyitott kérdések (érzelemmegnevezés rövid szöveges válasz formájában); valamint (3) viselkedéses válaszokat mérő eljárás (videofelvétel az érzelemmegnyilvánulásokról, majd azok kódolása). Eredmények: A rövid szöveges válaszok tartalomelemzése árnyaltabb képet adott a Likert- skálás méréseknél, azonban kirajzolódtak az érzések és érzelmek közti különbségtételbeli nehézségek. Ugyanakkor az arckifejezés-vizsgálat alapján a befogadók több érzelmet éltek át egy reklámfilm megtekintése alatt, mint amennyit utólagosan meg tudtak fogalmazni. Következtetések: Az érzelemmegnyilvánulásokat mérő videofelvételes eljárás differenciáltabb képet mutat, mint a Likert-skálán explicit módon megválaszolható kérdések vagy vizuális önbevalláson alapuló módszerek esetén, illetve a nyitott kérdések alkalmazása. Viszont az arckifejezések vizsgálata sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint az önbevalláson alapuló mérések. Összességében a két önbevallásos módszert egyidejű alkalmazását javasoljuk.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
érzelmek
mérés
érzelmi válaszreakciók
reklám
társadalmi célú reklám
félelemkeltés
humor
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 19 : 4 (2019), p. 7-34. -
További szerzők:Babinszki Emese (1992-) (pszichológus) Gerhát Réka (1989-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM123500
035-os BibID:(Scopus)85032642201
Első szerző:Gerhát Réka (pszichológus)
Cím:"Jobb későn, mint soha". A halogató magatartás vizsgálata egyetemisták körében / Gerhát Réka; Balázs Katalin; Szemán-Nagy Anita
Dátum:2018
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:Összefoglaló: Bevezetés: A vizsgálat célja a diszpozicionális halogatás és a halogatási típusok kutatása, valamint a halogató magatartás operatív mérése akadémiai környezetben. A halogatás gyakori és problematikus jelenség, ami indokolttá teszi ezen szokás minél átfogóbb, több aspektust lefedő tanulmányozását. A vizsgálat f©o iránya a halogatás elterjedtségének és azon belül típusainak vizsgálata, illetve a diszpozicionális halogatásra vonatkozó, valamint a halogató magatartás operatív méréséb©ol származó eredmények egybehangzóságának vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban 131 fő vett részt. A diszpozicionális halogatás vizsgálata a Lay-féle halogatás kérd©oívvel zajlott; a Típusok a halogatásban kérd©oívvel a különböz©o típusok elterjedtségének felmérése történt meg; továbbá operatív mérésre is sor került, melyet a papír alapú kérd©oívek leadási határidejének megszabása tett lehet©ové. A leadási határidő előtti estén, a határid©ot további három nappal meghosszabbító üzenetet kaptak a résztvevők. Eredmények: Az empirikus vizsgálat alapján a minta 63%-áról mondható el, hogy súlyosabb halogatók. A halogatási típusokat tekintve a perfekcionista és a kríziskelt©o halogatók voltak a leggyakoribbak. Pozitív összefüggés mutatkozott a diszpozicionális halogatás, valamint a halasztás operatív megnyilvánulása között. Következtetések: Az eredmények demonstrálják a halogatás gyakori előfordulását, valamint a diszpozicionális és az operatív megnyilvánulások közötti kapcsolatot. Ezen túl a perfekcionista és a kríziskelt©o halogatási típusokra hívják fel a figyelmet.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 32 : 2 (2018), p. 158-167. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár) Szemán-Nagy Anita (1979-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM123499
Első szerző:Gerhát Réka (pszichológus)
Cím:Érzelmi válaszreakciók mérése különböző emocionális tartalmú társadalmi célú reklámok esetén / Gerhát Réka; Balázs Katalin
Dátum:2018
Megjegyzések:Jelen kutatás célja az érzelmi válaszreakciók mérésére szolgáló eljárások empirikus alapú összehasonlító vizsgálata különböző emocionális tartalmú, társadalmi célú reklámok esetén. Egy komplex kérdőíves vizsgálatban az ingerkategóriák a következőek voltak: erősen félelemkeltő, gyengén félelemkeltő, humoros és semleges reklámfilmek. A vizsgálatban 125 fő vett részt, akiknek a reakcióit kérdőíves formában, illetve 31 fő esetén az arckifejezésükről készült videó segítségével rögzítettük. A vizsgálat három emocionális ingerek hatását mérő módszere: a (1) Likert-skálán explicit módon megválaszolható kérdések; (2) nyitott kérdés (érzelemmegnevezés rövid szöveges válasz formájában); valamint (3) viselkedéses válaszokat mérő eljárás (az érzelem-megnyilvánulásokról készült videofelvétel elemzése). A rövid szöveges válaszok tartalomelemzése árnyaltabb képet adott a Likert-skálás méréseknél, azonban kirajzolódtak az érzések és érzelmek közti különbségtételbeli nehézségek. Problémát jelentett továbbá az is, hogy a válaszadók sok esetben nem az érzelmi állapotukat, hanem kognitív szintű folyamatokat fogalmaztak meg. A videofelvételeken megjelenő arckifejezések független kódolók által kivitelezett elemzése alapján a befogadók több érzelmet éltek át egy-egy reklámfilm megtekintése alatt, mint amennyit utólagosan megfogalmaztak. Összességében az érzelem-megnyilvánulások vizsgálata differenciáltabb képet mutat az emocionális tartalom hatásosságáról, mint a Likertskálán explicit módon megválaszolható kérdések, illetve a nyitott kérdések alkalmazása. Ugyanakkor kivitelezése sokkal összetettebb, és sajátos módszertani kérdéseket vetett fel, mint például a kódolók kiválasztásának módját.
ISBN:978-615-80241-7-4
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Változás az állandóságban: A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése : Kivonatkötet / szerk. Lippai Edit. - p. 136. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM079102
Első szerző:Gerhát Réka (pszichológus)
Cím:Az emocionális tartalmú társadalmi célú reklámvideók hatásmechanizmusának vizsgálata: Félelem és humor / Gerhát Réka, Balázs Katalin
Dátum:2018
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Jelen tanulmány célja a különböző emocionális tartalmú, társadalmi célú reklámok (TCR) hatékonyságának empirikus vizsgálata reklámvideók esetén. Társadalmi célú minden olyan marketingtevékenység, mely az egyének egészségét vagy a társadalmi jót célzó tudatosságot, pozitív attitűdöt, viselkedéses szándékot és viselkedést kíván kialakítani vagy fenntartani. A marketing egyik eszköze a reklám, mely számos csatornán nagy tömegeket ér el a meggyőzés érdekében. A komplex kérdőíves vizsgálatban 125 fő vett részt. A rekláminger-kategóriák a következőek voltak: erősen félelemkeltő, gyengén félelemkeltő, humoros és semleges reklámfi lmek. A vizsgálat tárgya a kiváltott érzelmek, a releváns attitűdök és a megismerési szükséglet összefüggése a reklámok hatásosságával. A követező változókban mértük az indirekt hatásosságot: a reklám szubjektíven megítélt fi gyelemfelkeltő ereje, mennyire elgondolkodtató a vizsgálati személyek szerint, továbbá a megosztási szándék, valamint a reklámfelidézés. Az adatok alapján az intenzív emocionális töltetű (félelemkeltő vagy humoros) videófi lmeket gyakrabban osztanák meg a befogadók. Az erős negatív érzelmeket kiváltó reklámfi lmeket elgondolkodtatóbbnak ítélték; valamint többször idézték fel őket, mint a pozitív emocionális tartalmú vagy a semleges reklámokat. Az involváltság és a megismerési szükséglet szintén befolyásolja a reklámok hatásosságát. Összességében az indirekt hatásosságot tekintve úgy tűnik, hogy a társadalmi problémákat megragadó reklámfi lmekben érdemes erős félelemkeltést alkalmazni. Azonban a különböző érdekeket megragadó TCR-ek esetén tartalmat tekintve más hangsúlyok célszerűek.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
meggyőzés
reklám
társadalmi célú reklám
TCR
emocionális reklám
félelemkeltés
humor
érzelmek
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 73 : 2 (2018), p. 213-235. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.