CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM070156
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:A kísérleti akvapónia rendszer tervezésének és működtetésének gyakorlati tapasztalatai / Csorvási Éva, Juhász Péter, Fehér Milán Nemes Ildikó, Stündl László, Takácsné Hájos Mária, Bársony Péter
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az akvapónia a haltenyésztés (akvakultúra) és a talaj nélküli, hidrokultúrás növénytermesztés (hidropónia) kombinációja. Rendszere egy mesterséges, recirkulációs ökoszisztéma, amelyben a bakteriális folyamatok alakítják át a halak nevelésére használt vízben lévő hulladék anyagokat növényi tápanyagokká, emiatt a rendszerben keletkező hulladék hővel együtt alkalmas gazdaságilag értékes növények termesztésére, ezáltal csökken az intenzív haltermelő rendszerek elfolyó vizének tápanyagterheltsége és mennyisége.12 önálló egységből álló akvapónia rendszerünk üzemeltetésének elsődleges célja a tapasztalatszerzés volt. Megtalálni azon növényfajokat, melyek ilyen közegben jól nevelhetők, termésük értékesíthető. A növények mellett figyelmünk a halakra összpontosult, két halfajt vontunk be kísérletünkbe, a pontyot és a barramundit. Nem kis feladat volt megteremteni számukra az életteret, mindezt egy nyílt, állandóan változó hőmérsékletű és vízmennyiségű kádban, az optimális feltételek hiányában. Gondot okozott az előbb említetteken kívül a kádankénti egyedszám, a halak testdeformitása és a túl magas pH (folyamatosan 8,4 felett értékeket regisztráltunk). A pontyok esetében 15 hét alatt 4,7 gramm súlygyarapodást ér tünk el, aminek oka az előbb felsorolt körülmények együttes jelenléte volt.A növényeknél a fő gondot a levéltetvek és a napégés elleni védelem jelentette. Ennek ellenére egyes növényfajok esetében a szántóföldi termésátlag többszörösét is elértük. Saláta esetében majdnem kétszerese termett a szántóföldi átlagoknak, paradicsomnál másfélszerese, karalábénál 3,5-szerese. A többszörös termésátlagok oka, a növények folyamatos, kiegyenlített víz- és tápanyagfelvételében rejlik.Kísérleti akvapóniánk működtetése és a mérések eredményeképpen kijelenthető, hogy az ültetett növényfajok mindegyike kiválóan alkalmas az akvapóniában történő nevelésre és termésük ízletes, vegyszermentes, tehát biztonságos és értékesíthető. Az ültetett növénykultúrák sűríthetőek, a víz tápanyagtartalma ezt megengedi, erre utal a túl magas pH érték is. A kísérletünk lefolytatása után megállapítható, hogy a ponty alkalmas az akvapóniába, de feltehetően nagyobb tömeggyarapodást lehetne elérni a nevelőegységek méretének optimális megválasztásával.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
akvapónia
hal
ponty
barramundi
növények
saláta
paradicsom
karalábé
paprika
nitrit
foszfor
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 57 (2014), p. 27-32. -
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Nemes Ildikó Stündl László (1970-) (agrármérnök) Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM058655
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Saboura Zaheri, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ponty
táp
probiotikum
huminsav
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 65 (2015), p. 35-41. -
További szerzők:Zaheri Abdehvand, Sabouran (1977-) (agrár) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM070040
Első szerző:Fehér Milán (agrármérnök)
Cím:Esszenciális nyomelemek alkalmazása a barramundi (Lates calcarifer) ivadéknevelésében / Fehér Milán, Baranyai Edina, Simon Edina, Juhász Péter, Csorvási Éva, Bársony Péter, Stündl László
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A barramundi (Lates calcarifer L.) egy Dél-Kelet Ázsiában és Ausztráliában őshonos, melegvízi, ragadozó halfaj, amely geotermikus adottságainknak köszönhetően Magyarországon is sikerrel nevelhető. A halfaj lárvanevelése során a különböző nyomelemek, mint a kobalt, a cink és a mangán alkalmazásának kiemelt jelentősége van. A természetben előforduló táplálékszervezetek ásványianyag-tartalma ugyanis nagymértékben különbözik a nevelés során etetett élőeleségek nyomelem-összetételétől. Habár a kobalt esszenciális a halak számára, a takarmányozásban betöltött szerepe kevésbé vizsgált. Ugyanakkor a takarmány Co-kiegészítése nemcsak lárvakorban, hanem a nevelés későbbi szakaszaiban, a száraz tápok dúsítása által is kedvezően befolyásolja a termelési mutatókat. A Zn és a Mn, amelyek szintén nélkülözhetetlenek az optimális növekedés szempontjából, gyakran alkalmazott mikroelemek a haltermelésben.A 8 hetes kísérletünk során arra kerestük a választ, hogy a száraz táp különböző kombinációkban történő nyomelem-kiegészítése hogyan befolyásolja a barramundi ivadékok termelési paramétereit és egyöntetűségét. Ennek érdekében a kontroll mellett 5 kezelést állítottunk be, a takarmányt különállóan 50 mg/kg CoCl2-dal (Co-50), ZnSO4-tal (Zn-50) és MnCl2-dal (Mn-50), valamint kombinációban 50?50 mg/kg CoCl2-dal és ZnSO4-tal (Co-Zn-50), illetve CoCl2-dal és MnCl2-dal (Co-Mn-50) dúsítottuk. Az adatok azt mutatták, hogy ellentétben a lárvanevelés során általunk elért eredményekkel, a száraz táp nyomelem-kiegészítése nem befolyásolta a barramundi ivadékok termelési paramétereit (p>0,05). Ugyanakkor, míg az élő táplálék nyomelem dúsítása a kobalt és a mangán együttes alkalmazása esetén az állomány nagymértékű szétnövéséhez és kannibalizmus kialakulásához vezetett, addig az említett nyomelemek száraztakarmányhoz történő hozzáadása a kontrollhoz képest egyöntetűbb ivadékokat eredményezett.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
barramundi
ivadéknevelés
nyomelemek
takarmány-kiegészítés
termelési paraméterek
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 57 (2014), p. 33-38. -
További szerzők:Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Simon Edina (1981-) (ökológus) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
"Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program"
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM070035
Első szerző:Juhász Péter (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A nanoszelén kiegészítés hatása a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) termelési paramétereire és nyomelem felvételére / Juhász Péter, Fehér Milán, Csorvási Éva, Bársony Péter, Remenyik Judit, Sztrik Attila, Prokisch József, Stündl László
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A szelén esszenciális, antioxidáns hatású mikroelem. Számos enzim alkotórésze, az állati szervezetek természetes komponense. A takarmányokhoz való adagolása mikroelem kiegészítés formájában általánosan elfogadott. Korábban több állatkísérlet igazolta, hogy a nanoszelén az eddig használt szelénformáknál jobb antioxidáns hatású, azonban halakra gyakorolt szerepéről még kevés információ áll rendelkezésünkre. Kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy egy gyári táp nanoszelén kiegészítése hogyan befolyásolja a termelési paramétereket, illetve a halak testösszetételét. Statisztikailag elemeztük az összefüggést a kezelések, és a halak testében felhalmozódott szelén, illetve a takarmányértékesítés között. Arra is kerestük a választ, hogy a nanoszelén képes-e toxikus hatást kifejteni nagyobb dózisban. A halakat egy ivadéknevelő recirkulációs rendszerbe helyeztük ki, 12 db 70 literes műanyag medencébe. A víz sótartalma és hőmérséklete a 8 hetes kísérlet alatt végig állandó volt. A takarmányozás étvágy szerint történt, napi 4 alkalommal. A kontroll mellett öt (1; 1,5; 2,5; 5,5; 10,5 mg Se/kg) kezelést állítottunk be, két ismétlésben. A termelési paraméterek tekintetében csak az FCR és a megmaradás értékeiben tudtunk szignifikáns különbséget (p<0,05) kimutatni az egyes csoportok között. Azonban igen szoros kapcsolatot találtunk (r=0,752?0,780; p<0,01) a kísérleti beállítások és a halak által akkumulált szelén mennyisége között. A szabad zsírsav-tartalmat elemezve azt tapasztaltuk, hogy a szelén felvétele minden csoportban szignifikánsan megemelte azok szintjét. Leglátványosabban az n-3 zsírsavak mennyisége változott. Megállapítható tehát, hogy a 0,5 mg/kg-nál nagyobb nanoszelén-bevitel nem változtatta meg jelentősen a termelési mutatókat, azonban a gyári tápok szelén tartalmát érdemes lehet 1,5 mg/kg-ig növelni vörös árnyékhal termelésnél.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
nanoszelén
vörös árnyékhal
szabad zsírsav
haltakarmányozás
akvakultúra
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 57 (2014), p. 43-48. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Gálné Remenyik Judit (1965-) (kémia tanár, okleveles vegyész) Sztrik Attila (1983-) (táplálkozástudomány) Prokisch József (1966-) (vegyész) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
"Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program"
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
DOI
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM045716
Első szerző:Juhász Péter (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Különböző zsírtartalmú tápok etetésének hatása a hibrid csíkos sügér termelési paramétereire és húsminőségére / Juhász Péter, Bársony Péter, Csorvási Éva, Szűcs István, Remenyik Judit, Stündl László
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
hibrid csíkos sügér
hal takarmányozás
fehérje
zsír
akvakultúra
zsírsavak
Doktori iskola
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 51 (2013), p. 33-37. -
További szerzők:Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász) Gálné Remenyik Judit (1965-) (kémia tanár, okleveles vegyész) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM058664
Első szerző:Tóth Norbert (agrár)
Cím:A nagy kárókatona táplálék vizsgálatának újabb eredményei a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavairól / Tóth Norbert, Gyüre Péter, Juhász Péter, Juhász Lajos
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) hazánkban a nagyobb halastavak és folyók mellett szórványosan, telepesen fészkelő madárfaj.Egyedszámuk az utóbbi két évtizedben jelentősen emelkedett. A faj kizárólag hallal táplálkozik, éppen ezért az intenzív rendszerű halastavakon,valamint a tavak befagyása után a még be nem fagyott nagyobb folyóvizeinken komoly pusztítást képesek okozni a halállományban. Kutatásunk célja, hogy föltárjuk az általunk vizsgált területen, mi jellemzi a táplálék összetételét s ez mekkora veszteséget jelent a Hortobágyi Halgazdaság számára.A vizsgálatunk 2012 áprilisától 2014 novemberéig terjedt ki. Ekkor a gyérítés során kézre került madarak begytartalmi vizsgálatára,valamint biometriai felvételezésükre került sor.Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a fajnak rendkívül sokrétű a táplálékbázisa.A mintákban 379 azonosított halegyedet találtunk, 368 esetben a konkrét halfajt is sikerült meghatároznunk. Statisztikailag kimutatható különbség volt(P=0,05% mellett) az egyes tóegységeknél mintázott madarak által elfogyasztott halak faji arányaiban. A nem és a kor tekintetében az adult hímek és adult tojók halfogyasztása között is találtunk szignifikáns különbséget.Az egyre nehezebb haltermelési, körülmények között érzékenyebben érinti a madár jelenléte és halfogyasztása a halgazdálkodót. A természetes ökológiai egyensúly, valamint a halgazdálkodás bevételeinek megtartása érdekében a közeljövőben megfelelő védekezési és hatékony megelőzési eljárások kidolgozására lesz szükség.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kárókatona
Hortobágyi Halgazdaság
halfogyasztás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 2015 : 65 (2015), p. 75-80. -
További szerzők:Gyüre Péter (1974-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Juhász Lajos (1956-) (biológia-földrajz szakos tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1