CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM107585
Első szerző:Erdős Zsuzsa (agrár-közgazdász)
Cím:A vetésidő, az állománysűrűség, és a műtrágyázás hatásának vizsgálata a vetésfehérítő (Oulema melanopus) kártételének mértékére őszi búza polifaktoriális kísérletben / Erdős Zsuzsa, Zsombik László, Seres Emese
Dátum:2022
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:27. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum : Program és Összefoglalók / szerk. Kövics György, Tarcali Gábor. - p. 60-61.
További szerzők:Zsombik László (1976-) (agrármérnök) Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM068872
Első szerző:Erdős Zsuzsa (agrár-közgazdász)
Cím:Fuzárium fertőzés hatása különböző őszi búza (triticum aestivum) genotípusok magparamétereire / Erdős Zsuzsa, Seres Emese, Zsombik László
Dátum:2017
ISBN:978 963 473 957 9
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok könyvfejezet
búza
fusarium
kalászfertőzés
ezermagtömeg
Megjelenés:15 éves tehetséggondozás az agráriumban: A Tormay Béla Szakkollégium hallgatóinak tudományos eredményei / szerk. Bodnár K. B. - p. 39-46. -
További szerzők:Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök) Zsombik László (1976-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:AGR_PIAC_13-1-2013-0002
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM127206
Első szerző:Seres Emese (növényvédő agrármérnök)
Cím:A köles termesztéstechnológiájának fejlesztése homok talajon / Seres Emese, Zsombik László
Dátum:2024
Megjegyzések:A köles termesztéstechnológiája sok esetben sematikussá vált, illetve a növény adaptív képessége sok esetben elsődleges volt a technológiai hatékonysággal szemben. A köles e tulajdonsága lehetővé tette a késői vetést, a kedvezőtlen talaj- illetve ökológiai adottságok közötti termesztést, így a növényt gyakran az ?igénytelen" kategóriába soroltuk. Ez azonban téves megközelítés, a köles termesztéstechnológiai reakciói ugyan moderáltak, de a hatékony termesztés érdekében szükséges ezen reakciók ismerete. A vizsgálatokban célunk volt hazai köles (Panicum miliaceum) genotípusok agrotechnikai reakcióinak összehasonlítása eltérő agroökológiai körülmények között. A vizsgált változók közül nagy hatást gyakorol a köles termésére és agronómiai paramétereire a vetésidő, a tápanyagellátás, illetve az alkalmazott vetéstechnológia. A kísérletek beállítására 2014-2016 között a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében került sor, négy genotípust vizsgáltunk. A vizsgálatok során a négy köles fajtát négy eltérő tápanyagellátási szinten (műtrágyázás nélküli kontroll, N40P48K48, N80P72K72, illetve N120P96K96 kg ha-1), három vetésidőben (május közepe, június eleje, június közepe), illetve három eltérő sortávolság (12, 24, illetve 36 cm) alkalmazásával teszteltünk. A kísérleteket blokkelrendezésben randomizálva, 4 ismétlésben állítottuk be. A terméseredmények statisztikai értékelését SPSS for Windows ver. 23 statisztikai program segítségével értékeltük Tukey teszt, egy- és többtényezős varianciaanalízis, illetve Pearson-féle korreláció alkalmazásával. A vizsgált évjáratok nagy eltéréseket mutattak az időjárási paraméterek tekintetében. A hazai szántóföldi növénytermesztésben a növények számára rendelkezésre álló víz mennyisége a limitáló tényező, ami nem elsősorban a csapadék mennyiségének radikális változásának, hanem a levegő hőmérsékletének, illetve az evapotranszspiráció mértékének növekedésének köszönhető. Az elmúlt évtizedekben a téli és nyári félévek átlaghőmérséklete jelentős mértékben nőtt, a vizsgált években az éves átlag 1,24-2,33 oC-al volt magasabb az 1931-1990 évek átlagához képest, a nyári félév esetében a szélső értékek 0,81-1,68 oC között változtak, mely jelentős mértékű emelkedés. Az emelkedés drasztikus volt a téli félévben, a növekedés mértéke 1,74-3,48 oC volt. A csapadék mennyiségének változása is hasonló tendenciát mutat, ugyanakkor a változás féléves vagy éves alakulása kisebb mértékben változik, viszont a tenyészidőszakon belüli eloszlás hektikus képet mutat. A vizsgált évjáratok közül három évjáratban is az átlagtól jelentősen kevesebb csapadék hullott a nyári félévben, a csökkenés mértéke 2013-ban 92,93 mm, 2015-ben 155,73 mm, míg 2016-ban 56,43 mm volt, így döntően csapadékhiányos körülmények között folyt a kísérlet. A tápanyagellátás NDVI értékre gyakorolt hatása nagymértékű évjárathatást mutatott, a genotípus módosító hatását nem tapasztaltunk, minden vizsgált fajta hasonlóan reagált. A szárazabb évjáratban a reakció kevésbé volt szignifikáns, de a legalacsonyabb értéket a legnagyobb tápanyagszinten tapasztaltuk, a kedvezőbb évjáratban a tápanyagszint növelésével az NDVI értékek nőttek. A sortávolság hatása nem bizonyult egyértelműnek a mutatóra gyakorolt hatás tekintetében. A 2014-2016 között végzett vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált köles genotípusok közül a Maxi fajta termése volt szignifikánsan nagyobb (2,57 t ha-1) a többi vizsgált fajtához viszonyítva a kezelések és az évek átlagában. A Rumenka (2,06 t ha-1), Biserka (2,00 t ha-1), illetve Lovászpatonai (2,08 t ha-1) fajták esetén a termés hasonló volt, a közöttük lévő különbség nem volt szignifikáns a kezelések, illetve évek átlagában. Az évjárat mellett a vetésidő is egyértelmű, statisztikailag igazolt hatást gyakorolt a köles fajták termésére. Legnagyobb termést az első, optimálisnak tekintett vetésidő alkalmazása esetén kaptuk (2,46 t ha-1), ez szignifikánsan alacsonyabb volt a megkésett vetésidő alkalmazása esetén (2,25 t ha-1), legkisebb termést a késői vetésidő alkalmazása esetén kaptuk (1,83 t ha-1). Sem az eltérő sortávolság, sem az eltérő tápanyagellátás nem eredményezett statisztikailag igazolt eltéréseket a köles termésében. A változó sortávolságok esetén a termések nagyon szűk intervallumban mozogtak (2,17-2,19 t ha-1) csakúgy, mint a tápanyagellátás esetén (2,14-2,25 t ha-1).
ISBN:978-963-490-654-4
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
könyvrészlet
köles
klímaváltozás
vetésidő
műtrágya ellátás
Megjelenés:A fenntartható növénytermesztés a klímaváltozás tükrében: Prof. Dr. Sárvári Mihály 80 éves /(szerk.) Csajbók József. - p. 161-177.-
További szerzők:Zsombik László (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM070587
Első szerző:Seres Emese (növényvédő agrármérnök)
Cím:Evaluation of osmotic stress tolerance of winter wheat landraces / E. Seres, Zs. Erdős, A. Hanász, K. Magyar-Tábori, L. Zsombik
Dátum:2016
Megjegyzések:Responses of 50 winter wheat (Triticum aestivum L.) landraces to osmotic stress induced by polyethylene glycol (PEG, Mw 600) were studied during early development of seedlings in hydroponic experiments.Seeds were soaked in aerated tap water for 24 h then they were placed in transparent polystyrene boxes onto horticultural perlite previously soaked by 60 ml water (control treatments) or PEG 600 solution (10%). Seedlings were cultured in plant growth chamber, under 10 h illumination, 80% relative humidity and 20?C for 11 days. Water supply was made twice a day by spraying of water or PEG 600 solution (10%). At the end of experiments the length of leaves and roots were measured and stress index (SI) was calculated for comparing genotypes (growth parameters of PEG treated seedlings/growth parameters of control seedlings x 100).Seedlings showed significant differences in their growth parameters in control treatment: the longest leaves developed on 'Marcaltói', 'Nagyatádi' and 'Pócspetri' landraces (196; 192 and 190 mm, respectively), while the shortest leaves were detected on 'Gégényi', 'Gamási' and '1407-KV' landraces (125, 130 and 130 mm, respectively). The longest roots were observed on ♭Bánkúti marquis' (171 mm), while the shortest roots developed on 'Jászárokszállási' (71 mm) landrace.Considering SI values 'Gamási' and 'Fóti' landraces exhibited exceptionally good results (SI indeces were above 90) in osmotic stress tolerance in both growth characters. 'Homokszentgyörgyi' and 'Háromfai' landraces also showed good stress tolerance in their leaves growth, while 'Jászárokszállási' in its root growth.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
osmotic stress tolerance
winter wheat
Megjelenés:International Conference "Climatic changes, a permanent challenge for agricultural research on potato, sugar beet, cereals and medicinal plants" Abstract of Papers and Posters / ed. S. C. Chiru. - p. 30
További szerzők:Erdős Zsuzsa (1988-) (agrár-közgazdász) Hanász Alexandra (1989-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Magyarné Tábori Katalin (1965-) (kertészmérnök) Zsombik László (1976-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:AGR_PIAC_13_1_2013_002
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM068893
Első szerző:Veres Szilvia (biológus, biológia középiskolai tanár, angol-magyar szakfordító)
Cím:Eltérő idejű és mennyiségű nitrogén trágyázás hatása búza fiziológiai paramétereire / Veres Szilvia, Seres Emese, Kiss László, Zsombik László
Dátum:2016
ISBN:978-963-9639-85-0
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
búza
nitrogén trágyázás
Megjelenés:Felmelegedés Ökolábnyom Élelmiszerbiztonság : LVIII. Georgikon Napok. 2016. szeptember 29-30, Keszthely / szerk. Nagy Zita Barbara. - p. 449-453. -
További szerzők:Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök) Kiss László (1990-) (növényvédő agrármérnök) Zsombik László (1976-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:AGR_PIAC_13-1-2013-0002)
Egyéb
'Kiváló malomipari paraméterekkel rendelkező adaptív őszi búza vonalak előállítása'
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM107602
Első szerző:Zsombik László (agrármérnök)
Cím:Analysis of the factors determining the yield composing elements of winter wheat in a polyfactorial technological trial set up on chernozem soil / László Zsombik, Zsuzsa Erdős, Emese Seres
Dátum:2019
ISBN:978-963-269-818-2
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
wheat
sowing time
plant density
nitrogen supply
genotype
Megjelenés:18th Alps-Adria Scientific Workshop : Alimentation and Agri-environment : Abstract book / (ed.) Kende Zoltán. - p. 76-78. -
További szerzők:Erdős Zsuzsa (1988-) (agrár-közgazdász) Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök)
Pályázati támogatás:AGR_PIAC_13-1-2013-0002
Egyéb
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM078856
Első szerző:Zsombik László (agrármérnök)
Cím:Nitrogénkezelések őszi búza (Triticum aestivum L.) agronómiai paramétereire gyakorolt hatása savanyú homoktalajon / Zsombik László, Seres Emese
Dátum:2018
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Őszi búza kísérletünk célja volt, hogy megvizsgáljuk egy tájfajta alapú extenzív őszi búza vonal (1401HK őszi búza vonal) nitrogén tápanyag-reakcióját gyenge tápanyagellátottságú savanyú homoktalajon a fontosabb termésképző elemek, illetve a biomasszatömeg és a termés vonatkozásában. A vizsgált évjáratok időjárásának kiegyenlítettsége között jelentős különbséget találtunk az őszi búza kritikus fenofázisaiban, mely a vizsgált paraméterekre is jelentős hatást gyakorolt. A kalászhossz, illetve a kalászonkénti magszám tekintetében az évjárat hatása az értékek nagyobb mértékű szórásában, illetve a paraméter csökkenésében is megmutatkozott a 2015/2016 évjáratban. A kalászonkénti magsúly vonatkozásában is nagyobb szórást tapasztaltunk a 2015/2016 évjáratban, ugyanakkor az évjáratok között statisztikailag igazolható különbség a mutató te kintetében nem volt. A nitrogénkezelések közül a nagyadagú nitrogén alkalmazása eredményezett statisztikailag igazolt növekedést a tulajdonság vonatkozásában. Az ezermagtömeg tekintetében a paramétert a szemtelítődés időszakának időjárása határozta meg. A 2015/2016 évjárat szélsőséges időjárása negatív hatást gyakorolt a bokrosodásra homoktalajon, mely a területegységenkénti kalászszám alakulását kritikus mértékben és negatívan befolyásolta, a 2014/2015 évjáratban a területegységenkénti kalászszámot az alkalmazott nitrogén hatóanyag-mennyiség növelése negatívan befolyásolta. A fajlagos biomassza-tömeg tekintetében a 2014/2015 évjáratban az alkalmazott nitrogén kezelések közül az 54 kg/ha hatóanyag-mennyiség alkalmazása eredményezte a legkedvezőbb értéket, 2015/2016 évjáratban a legnagyobb, 108 kg/ha nitrogén-hatóanyag alkalmazásakor értük el legnagyobb fajlagos biomassza-tömeget. A termés tekintetében mindkét vizsgált évjáratban szignifikáns műtrágyahatást tapasztaltunk, az alkalmazott hatóanyag-mennyiség növelésével nőtt a betakarított termés mennyisége. A vizsgált két évjárat közül a kedvezőtlen bokrosodási mutatókkal jellemezhető 2015/2016 évjáratban tapasztaltunk jelentősen alacsonyabb termést. A korrelációanalízissel vég zett összefüggés vizsgálatok eredményei alapján legtöbb pozitív vagy szoros összefüggést a területegységenkénti kalászszám vonatkozásában tapasztaltuk. A paraméter szoros pozitív korrelációt mutatott a fajlagos biomassza-tömeggel és a terméssel egyaránt. A kalászhossz a vizsgált paraméterek közül a kalászonkénti magszámmal mutatott szoros pozitív korrelációt, ugyanakkor a kalászonkénti magszám a kalászonkénti mag súllyal mutatott szoros pozitív korrelációt. A termés tekintetében meghatározónak bizonyult a fajlagos biomassza-tömeg, illetve a területegységenkénti kalászszám vizsgálatainkban, de a kalászhossz is pozitív korrelációt mutatott. A vizsgált paraméterek közül legkevesebb szoros összefüggést a kalászonkénti magszám, a kalászonkénti magsúly, illetve az ezermagtömeg esetében tapasztaltuk. Az ezermagtömeg közepes pozitív kor relációt mutatott a kalászonkénti magsúly tekintetében, ugyanakkor közepes ne ga tív korrelációt mutatott a területegységenkénti kalászszámmal. Legerősebb évjárat hatást a területegységenkénti kalászszám (78%), a biomassza-tömeg (71%) és a termés (69%) tekintetében tapasztaltuk. Az ezermagtömeg esetében a nitrogénellátás ha tása 40% volt, a kalászparaméterek közül a kalászhossz tekintetében 46%, a kalászon kénti magszám vonatkozásában 56% volt a nitrogén-ellátás hatása a két változót figye lembe véve. A legnagyobb műtrágyahatást a kalászonkénti magsúly tekintetében (82%) tapasztaltuk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
homoktalaj
nitrogén-ellátás
őszi búza
termésképző elem
Megjelenés:Növénytermelés. - 67 : 2 (2018), p. 1-21. -
További szerzők:Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.1.21-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.