Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM054539
Első szerző:
Kulin Borbála (irodalomtörténész)
Cím:
A transzcendenciát tematizáló beszéd a húszas-harmincas évek Illyés-lirájában / Kulin Borbála
Dátum:
2011
ISSN:
0021-1478
Megjegyzések:
1. Illyés Follain-esszéjére (1964) támaszkodva megállapítható, hogy húszas-harmincas évekbeli lírájának személyessége a tárgyias költői programon belüli alanyiság lehetséges módozatainak megvalósulásaként olvasható. Az alanyiság módozatai az én transzcendálásának három irányában ragadhatók meg, (1) az én határai a környező világ, a társadalom vonatkozásában válnak átjárhatóvá, hogy az én az általános emberi kifejezőjévé lehessen; (2) az én a megfigyelt tárgy, a világ által képződik meg, tehát a megfigyelő szubjektum és a megfigyelendő tárgy viszonya inverzére fordul, nem a romantikus-szimbolista világalkotó én, hanem a világ felől megalkotódó én tanúi lehetünk; (3) hypotextusok erős működtetésével az én közvetett módon vagy körülrajzolhatatlan személyességgel jelenetezi magát. 2. Az én-beszéd sajátosságait illetően a két első kötet, a Nehéz föld és a Sarjurendek közös jegyeket mutatnak. A Rend a romokban kötet (1937) már egy újfajta alanyiságot mutat fel. E változás már a megelőző kötetek verseiben előre jelzi magát, kibontakozása egy teljes poétikai válságon keresztül történik meg. E válságot az én-tematika előtérbe kerülése, a lírai én többszólamúsága és az önirónia eszköze fémjelzi.3. A Szerelem-ciklus első verse különös helyet foglal el Illyés versei között. Ebben a versében mutatkozik meg először a transzcendenciához való viszonyulásának egy sajátos jegye: az én közösség felé való transzcendálása ? s mint ilyen, az eredendően közösségi-társadalmi szenvedélyességtől fűtött illyési költészet első markáns alkotása, mely a teológiai értelemben értett transzcendencia jegyeit is magán hordozza. A Szerelem-ciklus első darabja a finom bibliai áthallások s a szöveg beszédaktusa révén a szociális indíttatású művészi hitvallást magasabb spirituális szférában fogalmazza meg. A szöveg szerkezete a hitvallás beszédaktusának szerkezetével esik egybe. Költői szöveg vallásos beszédaktus modelljére való építkezésének első példája ez az életműben, legismertebben az Egy mondat a zsarnokságról él később ezzel az eljárással, mely a litánia szerkezetére épül.4. A tárgyias programon belül megvalósuló alanyiság legsajátosabb módja Illyésnél a "nézve levés" motívumában érhető tetten, mely az én külvilág felőli megalkotódását fejezi ki. E motívum gyakori alkalmazásában a szubjektivitás programjának ellentettje valósul meg: a (megfigyelt) objektum válik a (megfigyelő) szubjektum figyelőjévé és alakítójává. 5. Az alanyiság harmadik módozatát, az én absztrahálását két egzisztencialista vonatkozású verse, az Úrfelmutatás és a Novemberi ég alatt képvislei a húszas-harmincas évek lírájában. Tamás Attila álláspontjával szemben nem kiforratlan alkotásokként értékelem ezeket a verseket, hanem a tárgyiasság programjába illeszthető, az általános személyesség poétikai kísérleteként olvasom.6. A harmincas évek végétől jelentkező, válságról tanúskodó versei (Utóhang, Mint a mosolygó merénylő, Avar, a Reggeli meditáció, az Éjféli meditáció a legfelső emleten, az Éjszaka, szél) elsősorban poétikai válságot dokumentálnak. Az Avar és a Reggeli meditáció a költői válságot eltérő szólamok szerepeltetésével reperezentálja, melyek közül egyik sem hitelesíthető. Így e versei a Kabdebó Lóránt által meghatározott ?dialogikus verseszmény" követelményeinek megfelelő alkotások.7. A transzcendens Istennel való kommunikációtól Illyés elzárkózik, vagy az önirónia reflexiójával alkalmazza az Istenhez szóló beszéd hagyományos formáit. Az Istennel való kommunikáció alternatívájaként egyedül az immanens Isten-fogalomból kiinduló misztikus irányzatok "eszközei", az elnémulás, a világra figyelés, az én-kibeszélésről és az énről való lemondás tűnik fel a korszak Illyés-verseiben.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Irodalom- és kultúratudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
transzcendencia
Illyés Gyula
Doktori iskola
Megjelenés:
Irodalomtörténet. - 92 : 3 (2011), p. 360-377. -
Pályázati támogatás:
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.