Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM065673
Első szerző:	Baginé Hunyadi Ágnes (okleveles agrármérnök)
Cím:	Zárt és kifutós tartású kettőshasznosítású tyúkfajták összehasonlítása vágási teljesítményük és húsminőségi tulajdonságaik alapján / Baginé Hunyadi Ágnes, Jankóné Forgács Judit
Dátum:	2009
ISSN:	1786-8440
Megjegyzések:	A szerzők megvizsgálták, hogy a zártan és a kifutós tartásban nevelt néhány kettőshasznosítású tyúkfajta kakasainak vágási teljesítménye és húsminőségi jellemzői mennyiben térnek el. Elemezték a Gödöllői fehér plymuth (továbbiakban fehér plymouth), a Master Gray, a Shaver Farm és a Bábolna Tetra-H genotípusokat. Megállapították, hogy a grillsúly a fehér plymuth kivételével szignifikánsan (P<0,05) nőtt a kifutós tartásban. Az egész test hús-csont aránya lényeges változást nem mutatott. A főtermék-kihozatal a grillsúlly alakulásával arányosan változott. A mellhús, combhús és az egész csirke húsából készült pép pH mérésénekeredményei a vizsgálat időpontjában az ipari feldolgozásra kellően érett a húsra utaltak. Mindegyik mintacsoport pH=6 körüli értéket vett fel, független volt a genotípustól és a tartási módtól. A comb vízkötő képessége megnövekedett a kifutós tartásban, ami a genotípus-hatással és az eltérő tartási móddal magyarázható. A mellhús jobb vízkötő képessége és a kifutós tartás között szignifikáns összefüggést találtunk (P<0,05). A mellhúsból készült pép víztartó képessége átlagosan 8 százalékponttal bizonyult jobbnak kifutós tartás esetében. A kifutós tartású állatok combhús-pépje ugyanezen értékmérő tulajdonság tekintetében alacsonyabb értékeket mutatott, mint a zárt tartásban nevelt csirkéké. A vízfelvevő képességet a tartási mód nem befolyásolta. A combizom világossági (L) értéke zárt tartásban 47 és 53 között, kifutós tartásban 50 és 57 között változott. Mellnél ugyanezek az adatok 53 és 58, valamint 55 és 62 közötti értékekkel jellemezhetők. Mindkét testtáj esetében világosabb a kifutós tartásúak húsa.A combizmok pirossága (a) és sárgássága (b) többségében halványodott, a mellizomnál a magas (b) értékek miatt a szín a barnásabb árnyalat felé tolódott. Az egész csirkepép, a mellpép és a combpép nedvességtartalmára a tartási mód nem volt lényeges hatással. A zsírtartalom a kifutós tartású állatok combpépjében magasabb volt. A hús ásványi anyagai közül a nátriumtartalom mutatott összefüggést a tartási móddal. A zárt tartásúakéhoz viszonyítva alacsonyabb nátrium értékeket mértünk a kifutós tartású csirkék húspépjében.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban kifutós tartás hústermelés pH szín zsírtartalom ásványianyag-tartalom
Megjelenés:	Animal welfare, ethology and housing systems. - 5 : 3 (2009), p. 181-209. -
További szerzők:	Jankóné Forgács Judit
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM065680
Első szerző:	Baginé Hunyadi Ágnes (okleveles agrármérnök)
Cím:	Alternatív tartásra alkalmas baromfi genotípusok zsírsav és ásványianyag összetétele / Baginé Hunyadi Ágnes
Dátum:	2009
ISSN:	1786-8440
Megjegyzések:	Alternatív tartásra alkalmas hét baromfi genotípus húsának zsírsav- és ásványianyag-tartalmátvizsgáltuk. A vizsgálatok a genotípusok közötti különbség felderítését célozták azonos tartás és takarmányozás mellett.E kutatásban 19 zsírsav-féleség került meghatározásra. Közülük a legmagasabb arányt az olajsav képviselte, átlagosan 28-41%-ban. A palmitinsav 20-27%-ban fordult elő, és ebben az értékmérőben az S757 genotípus egyedei a felső értéket közelítették meg. A linolsav 13-29% között változott. A kendermagos magyar tyúk és ennek anyai vonalával előállított keresztezések mindkét ivarban 20% fölötti értékeket mutattak. Az ivarokat vizsgálva megállapítottuk, hogy a jércék húsának olajsav és palmitinsav tartalma magasabb a kakasokénál. A linolsav esetében ellenben a kakasok fölénye mutatkozott meg. A telített és telítetlen zsírsavak kedvező arányát (1:2,5) mutatta a kendermagos magyar tyúk jércéje, devalójában a nemek között lényeges eltérés nem mutatkozott. Az S 757 fajta kivételével a többi genotípus is elérte, vagy meghaladta az 1:2 arány. Az esszenciális és a nem esszenciális zsírsavak aránya a fajtatiszta magyar kendermagos fajtában és ezek keresztezéseiben érte el a kedvezőbbnek tartott arányt (1:2,1-3,1).A mintaként szereplő húsokban levő ásványi anyagokat mérve azt tapasztaltuk, hogy a kendermagos magyar fajtában illetve annak keresztezéseiben a legmagasabb az Al, Ca, Fe, K és Zn mennyisége. A Mg, Na, P és S vonatkozásában az S 757, a T44 és a T44N genotípusok értek el jobb eredményeket. A genotípus hatása itt is megmutatkozott. Csak a nátrium tartalom esetében mutattak a kakasok elsőbbséget a jércékkel szemben. A többi elemnél a jércék húsában magasabb értékeket mértünk.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban alternatív tartás hét baromfi genotípus zsírsav- és ásványianyag-tartalma
Megjelenés:	Animal welfare, ethology and housing systems. - 5 : 4 (2009), p. 300-312. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: