Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM126458
035-os BibID:	(scopus)85214187335
Első szerző:	Asztalos László (aneszteziológus)
Cím:	A mély neuromuscularis blokk szerepe a laparoszkópos műtétek során / Asztalos László, Kanyári Zsolt, Szabó-Maák Zoltán, Farkas Orsolya, Tóth Dezső, Fülesdi Béla
Dátum:	2024
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 165 : 52 (2024), p. 2039-2046. -
További szerzők:	Kanyári Zsolt (1964-) (orvos) Szabó-Maák Zoltán (1984-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos) Farkas Orsolya Tóth Dezső (1972-) (sebész, onkológus) Fülesdi Béla (1961-) (aneszteziológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM123233
035-os BibID:	(Scopus)85190817715 (WoS)001223073500005
Első szerző:	Fedor Marianna (aneszteziológus-intenzívterápiás szakorvos)
Cím:	Az izomrelaxáció műtét alatti monitorozási és felfüggesztési gyakorlata a hazai aneszteziológusok körében : országos online felmérés eredményeinek elemzése / Fedor Marianna, Fónyad Bettina, Nemes Réka, Asztalos László, Fülesdi Béla, Pongrácz Adrienn
Dátum:	2024
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	: Amennyiben az anesztézia során alkalmazott izomrelaxánsok hatása a műtét végeztével nem szűnik meg, posztoperatív residualis neuromuscularis blokkról beszélünk, amely súlyos szövődmények forrása lehet. A residualis blokk diagnosztizálása kvantitatív neuromuscularis monitorok alkalmazásával lehetséges megbízhatóan. 2016-ban a magyar aneszteziológusok körében kérdőíves felmérés készült a monitorozási és felfüggesztési szokásokról. Célkitűzés: Célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy az elmúlt hat év során alkalmazott képzési programok hatására történt-e változás a monitorozás és felfüggesztés terén. Módszer: 10 kérdésből álló, online kitölthető kérdőívet készítettünk a Google Forms szoftver alkalmazásával, melyet a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság segítségével juttattunk el a hazai aneszteziológusokhoz. 7 kérdés teljesen megegyezett a 2016-os kérdőív kérdéseivel, 1 kérdésnél egy plusz válaszlehetőséget adtunk meg, és 2 új kérdést fogalmaztunk meg. A statisztikai elemzést khi2 -teszttel végeztük. Eredmények: A kérdőív 2022. október 4-től december 31-ig volt elérhető. Összesen 132 válasz érkezett. A felmérésben részt vevők 69%-a szerint residualis blokk az esetek csak 0?5%-ában fordul elő. Ez az arány 2016-ban 75,6% volt (p = 0,253). A válaszadók 53,1%-a az esetek 0?10%-ában monitorozza az izomrelaxáció fokát a korábbi 75,8%-kal szemben, míg a rendszeresen és mindig monitorozók aránya 8%-ról 20,8%-ra emelkedett (p = 0,0005). Csökkent azok aránya, akik csak az esetek 0?25%-ában alkalmaznak felfüggesztést (20% vs. 31,15%), és emelkedett azok aránya, akik rendszeresen, mindig, illetve monitorozás alapján antagonizálnak (56,2% vs. 38,54) (p = 0,017). Az aneszteziológiai munkahelyek 82%-ában áll rendelkezésre kvantitatív monitor, de csak 23%-ában érhető az el minden műtőben; szignifikáns változás nem történt. Következtetés: Az aneszteziológusok továbbra is jelentős arányban alábecsülik a residualis neuromuscularis blokk előfordulásának gyakoriságát. A nem vagy igen ritkán monitorozók aránya csökkent, és többen monitoroznak rendszeresen, illetve mindig. Ezzel együtt csökkent azok aránya, akik nem vagy ritkán függesztik fel az izomrelaxánsok hatását, és szignifikánsan megemelkedett azok aránya, akik rendszeresen, illetve mindig reverzálnak. A kvantitatív neuromuscularis monitorok még mindig nem érhetők el mindenki számára.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk izomrelaxáció posztoperatív residualis neuromuscularis blokk neuromuscularis monitorozás betegbiztonság izomrelaxáció gyógyszertana
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 165 : 15 (2024), p. 574-583. -
További szerzők:	Fónyad Bettina (1995-) (okleveles orvosdoktor) Nemes Réka (1985-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos) Asztalos László (1985-) (aneszteziológus) Fülesdi Béla (1961-) (aneszteziológus) Pongrácz Adrienn (1971-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM119063
035-os BibID:	(Scopus)85186271540
Első szerző:	Hajdu Endre
Cím:	Vazopresszin használata szeptikus sokkos betegek ellátásában / Hajdu Endre, Berhés Mariann, László István, Oláh Zsolt, Fülesdi Béla, Asztalos László
Dátum:	2024
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	A szepszis az orvostudomány fejlődése ellenére továbbra is releváns, komplex kórkép, mely szeptikus sokkba kibon- takozva jelentős mortalitással jár. A szeptikus sokk egyik jellemzője a vasodilatatióval, hypotensióval és nem megfele- lő szöveti perfúzióval jellemezhető hemodinamikai instabilitás. A hagyományosan, folyadékresuscitatiót és katechola- min vazopresszorokat alkalmazó ellátás gyakran nem képes helyreállítani a megfelelő perfúziót és javítani a kimenetelt. Következésképpen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az alternatív vazoaktív szerek feltárása iránt. Az egyik ilyen szer a vazopresszin, mely ígéretes kiegészítőnek bizonyult a szeptikus sokk kezelésében. A szeptikus sokkban a vazop- resszin hatékonyságát és biztonságosságát tanulmányozó klinikai vizsgálatok eltérő eredményeket hoztak, ami folya- matos vitát és további vizsgálatokat váltott ki. Alkalmazásában egyelőre nincs egyöntetű konszenzus. Számos rando- mizált, kontrollált vizsgálat értékelte a vazopresszin alkalmazását a hagyományos terápia kiegészítéseként, és olyan lehetséges előnyöket mutattak ki, mint a hemodinamikai stabilitás javulása és az enyhébb szeptikus betegek esetében a mortalitás csökkentése. Az ellentmondásos eredmények és a nemkívánatos eseményekkel, köztük az ischaemiás szövődményekkel kapcsolatos aggályok azonban szükségessé teszik az optimális adagolás, időzítés és a megfelelő betegszelekció átfogó megértését. Összefoglaló közleményünk célja, hogy átfogó áttekintést adjon a vazopresszinről és használatáról a szeptikus sokk ellátásában. Összefoglalja a klinikai vizsgálatokból származó jelenlegi eredményeket, miszerint a vazopresszin-terápia költséghatékony kiegészítő vazopresszor a noradrenalinterápia mellé. Hatékonyan csökkenti a betegek katecholamin-igényét, csökkentheti a vesepótló kezelések szükségességét és az új arrhythmiák előfordulását, de a sokszor ellentmondásos vagy biztonsággal nem reprodukálható vizsgálati eredmények miatt jelen- leg erős evidencia hiányában másodvonalbeli szerként ajánlják.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk szepszis szeptikus sokk vazopresszin
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 165 : 8 (2024), p. 283-290. -
További szerzők:	Berhés Mariann (1975-) (orvos) László István (1978-) (aneszteziológus) Oláh Zsolt (1974-) (belgyógyász) Fülesdi Béla (1961-) (aneszteziológus) Asztalos László (1985-) (aneszteziológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM129666
035-os BibID:	(scopus)105003513148 (wos)001466113800001
Első szerző:	Nemes Réka (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos)
Cím:	Ajánlás az izomrelaxánsok biztonságos perioperatív használatára / Nemes Réka, Pongrácz Adrienn, Asztalos László, Nagy György, Szabó-Maák Zoltán, Fedor Marianna, Fülesdi Béla
Dátum:	2025
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Az izomrelaxánsok nem megfelelő használatából adódó posztoperatív residualis neuromuscularis blokk (PORNB) napjainkban továbbra is jelentős probléma, amely a posztoperatív pulmonalis szövődmények önálló kockázati ténye- zője. Ennek csökkentése érdekében 2023-ban az Európai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság és az Ame- rikai Aneszteziológiai Társaság megjelentette irányelveit az izomrelaxánsok biztonságos használatát illetően. Ebben a közleményben a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének Tassonyi Edömér Neuromuszkuláris Munkacsoportja fogalmazza meg ajánlásait a témában. A nemzetközi ajánlások alapján minden betegnél, aki a műtét során nem depolarizáló izomrelaxánst kap, objektív neuromuscularis monitorozást kell végezni. Mivel a műtétek után fennálló maradék izomrelaxáns-hatás számos szövődmény forrása lehet, a betegbizton- ság szempontjából kiemelten fontos, hogy az extubálást megelőzően meggyőződjünk arról, hogy az izomrelaxáns- hatás megszűnt, és a 'train-of-four' (TOF) arány visszatért legalább 0,9-re (90%). A klinikai jelek vizsgálata és a szubjektív monitorozás nem alkalmas a műtét végén fennálló maradék izomrelaxáns-hatás diagnosztizálására. Ezért minden esetben, ha a beteg nem depolarizáló izomrelaxánst kap, objektív neuromuscularis monitorozást kell végezni és azzal igazolni, hogy nem áll fenn PORNB. A neuromuscularis monitorozást lehetőség szerint a kézen kell végezni. Az objektív monitorozást az izomrelaxáns beadását megelőzően kell indítani a készülék kalibrációjával. Az intubálás előtt meg kell várni, hogy a TOF-szám 0-ra csökkenjen (eltűnjön az izomválasz), mert a leginkább így biztosíthatók az ideális intubálási feltételek, és előzhetők meg az intubálásból adódó légúti sérülések. A műtétek során a TOF-mé- réseket rendszeres időközönként ismételni szükséges, az izomrelaxánsok hatását folyamatosan nyomon kell követni. A felfüggesztőszerek (mind a neosztigmin, mind a szugammadex) hatását minden esetben objektíven monitorozni szükséges. A benzil-izokinolin-vázas relaxánsok hatása csak neosztigminnel antagonizálható, amennyiben a TOF-in- gerlésre már kapunk izomválaszt A szteroidvázas izomrelaxánsok (rokurónium, vekurónium, pipekurónium) felfüg- gesztésére a leghatékonyabb ágens a szugammadex, de ha a TOF-ingerlésre már van izomválasz, akkor neosztigmin is használható.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél folyóiratcikk anesztézia izomrelaxáció monitorozás
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 166 : 15 (2025), p. 569-577. -
További szerzők:	Pongrácz Adrienn (1971-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos) Asztalos László (1985-) (aneszteziológus) Nagy György (1986-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos) Szabó-Maák Zoltán (1984-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos) Fedor Marianna (1993-) (aneszteziológus-intenzívterápiás szakorvos) Fülesdi Béla (1961-) (aneszteziológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: