Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 5 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM071278
Első szerző:
Szmatona Túri Tünde (biológia tanár)
Cím:
A Déli-Mátrában végzett gyepkezelési eljárások hatása a magyar aknászpók (Nemesia pannonica Herman, 1879) abundanciájára / Szmatona-Túri Tünde, Vona-Túri Diána, Magos Gábor
Dátum:
2017
ISSN:
1216-4585
Megjegyzések:
Munkánk során a kaszálás és a cserjeirtás hatását vizsgáltuk a védett, szubmediterrán elterjedésű magyar aknászpók (Nemesia pannonica Herman, 1879) abundanciájára a Gyöngyösi Sár-hegy természetvédelmi területen és a Mátrai Tájvédelmi Körzet (Gyöngyössolymos) területén. A mintavételezést 2007?2010 és 2012?2015 között végeztük élvefogó, illetve Barber-csapdás gyűjtéssel, mely során a N. pannonica 216 egyedét sikerült begyűjteni. Hím példányai mellett petékkel rendelkező nőstény egyedek is kerültek a csapdákba, mely korábbi vizsgálatokkal ellentétben igazolja, hogy alkalmanként a nőstények is elhagyják tárnáikat. A faj a kaszált és a cserjeirtott területeken jelentősen nagyobb abundanciával volt jelen, mint a kezeletlen élőhelyeken. Adataink alapján elmondhatjuk, hogy az élőhely-rekonstrukciós kezelések kedvező hatással voltak az egyedszám alakulására, ezért a faj megóvásának egyik módja lehet az élőhelyek fenntartása és helyreállítása.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
magyar aknászpók
gyepkezelés
Megjelenés:
Természetvédelmi Közlemények. - 23 (2017), p. 118-126. -
További szerzők:
Vona-Túri Diána (1979-) (biológia tanár)
Magos Gábor
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM071090
Első szerző:
Szmatona Túri Tünde (biológia tanár)
Cím:
A magyar aknászpók (Nemesia pannonica Herman, 1879) újabb előfordulása Magyarországon / Szmatona-Túri Tünde, Vona-Túri Diána
Dátum:
2012
ISSN:
1216-4585
Megjegyzések:
Kutatásunk célja a Sár-hegy pókfaunisztikai felmérése és a területen zajló természetvédelmi kezelések hatásának vizsgálata a pókfauna összetételére. Gyűjtéseinket egy kezelt és egy kezeletlen lejtősztyeppréten végeztük, mely során találtunk rá hazánk egyetlen aknászpók fajára, a szubmediterrán elterjedésű magyar aknászpókra (Nemesia pannonica). Összesen 59 egyed került elő, melyből 48 gyepkezelt területről származik. A fajra jellemző két aktivitási csúcs eredményeinkben is megmutatkozik. A legtöbb egyed jelenléte az áprilisi, illetve a szeptemberi gyűjtések során volt kimutatható. A nyár folyamán nem sikerült egyedeket begyűjtenünk, mert fajra jellemző tulajdonságuk, hogy nyáron aktivitásuk csökken. A kezelt területeken megfigyelhető nagy egyedszám arra utal, hogy a gyepkezelések és azokból eredő tényezők kedvező hatással vannak a faj gyakoriságára. A Sár-hegyen élő magyar aknászpók és a többi védett faj fennmaradása az élőhelyek állapotának megőrzésével valósítható meg. Munkánk a természetvédelmi beavatkozások megfelelő ütemezéséhez elengedhetetlen.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
védett pókfaj
gyepkezelés
Megjelenés:
Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 480-486. -
További szerzők:
Vona-Túri Diána (1979-) (biológia tanár)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM072042
Első szerző:
Vona-Túri Diána (biológia tanár)
Cím:
Adatok a Mátra-hegység ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) faunájához, különös tekintettel az út menti élőhelyekre / Vona-Túri Diána, Szmatona-Túri Tünde
Dátum:
2012
ISSN:
1216-4585
Megjegyzések:
Dolgozatunkban azt vizsgáltuk, milyen hatással van az utak menti bolygatottság az ászkarákok fajösszetételére. Vizsgálatainkat a Mátra-hegység három kistáján, a Keleti- Mátraalján, a Déli-Mátrában és a Magas-Mátrában végeztük. A mintavételezés természetes élőhelyeken és az utak menti régiókban történt, hogy az élőhelyek természetességi-zavartsági állapotát és az ott élő fajok viszonyait vizsgáljuk. A Mátra természetes élőhelyeiről 15 szárazföldi ászkarák faj lett kimutatva, míg a közutak mentén mindössze 13 faj bukkant fel. Az utak melletti élőhelyeken egy természetes élőhelyekhez ragaszkodó faj, a lombos erdőkben a zavart élőhelyek két faja is megtalálható volt. Továbbá sikerült kimutatni a területről egy ritka kárpáti elemet (Trachelipus difficilis Radu, 1950). Eredményeink alapján jól látszik, hogy az antropogén tényezők hatására új ászkafajok jelennek meg, továbbá számos faj nem képes olyan ütemben alkalmazkodni a környezet változásához, amilyen intenzitással nő az urbanizált területek mérete. E ritka ászkafajok fennmaradásához és egyedszámának növekedéséhez elengedhetetlen a természetes élőhelyek megóvása, további erdőrezervátumok és különleges természet-megőrzési területek létrehozása, valamint a természetvédelmi kezeléseket továbbfejlesztő kutatások végzése.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
út
ászkarák
Mátra
Megjelenés:
Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 537-548. -
További szerzők:
Szmatona Túri Tünde (1979-) (biológia tanár)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM072043
Első szerző:
Vona-Túri Diána (biológia tanár)
Cím:
Szárazföldi ászkarák együttesek (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) a magyarországi autópályák szegélyzónájában / Vona-Túri Diána, Szmatona-Túri Tünde, Kiss Balázs
Dátum:
2013
ISSN:
1216-4585
Megjegyzések:
Magyarországi autópályák szegély élőhelyein végeztünk ászkarák együttesekre irányuló vizsgálatokat, annak megválaszolása érdekében, hogy mely őshonos fajok tolerálják a pálya mentén uralkodó viszonyokat, milyen arányban jelennek meg tájidegen és invazív fajok, valamint van-e hasonlóság a nagyvárosok és az autópályák ászkarák faunája között. A 33 területen közel 200 talajcsapdával végzett mintavételezések során 12 ászkarák faj 15298 egyedét mutattuk ki a területekről. Dominánsnak bizonyult az invazív fajként ismert szürke gömbászka (Armadillidium vulgare), mely az összegyedszám 82%-át tette ki. Előkerültek erdei fajok és egy behurcolt üvegházi faj, az üvegházi gömbászka (Armadillidium nasatum) is, melynek megjelenése ember általi széthurcolásra utalhat. A városok ászkafaunájához hasonlóan számos őshonos, generalista és kozmopolita faj is igazolható volt az autópálya szegélyekben. Jelen dolgozatban a begyűjtött fajok dominancia viszonyait és felszíni aktivitásuk alakulását mutatjuk be.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
autópálya
ászkarák
Megjelenés:
Természetvédelmi Közlemények. - 19 (2013), p. 106-116. -
További szerzők:
Szmatona Túri Tünde (1979-) (biológia tanár)
Kiss Balázs
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM072044
Első szerző:
Vona-Túri Diána (biológia tanár)
Cím:
Autópályák szárazföldi ászkarák-együtteseinek (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) ökológiai és diverzitás vizsgálata / Vona-Túri Diána, Szmatona-Túri Tünde, Kiss Balázs
Dátum:
2015
ISSN:
1216-4585
Megjegyzések:
Négy magyarországi autópálya és egy autóút szegélyeinek szárazföldi ászkarák-együtteseit hasonlítottuk össze, hogy az ászkarákok ökológiai paraméterei alapján értékeljük a sztrádák menti élőhelyeket. A legmagasabb diverzitást az M0-ás, a legmagasabb fajgazdagságot az M7-es autópályákon találtuk, míg a legalacsonyabb értékeket az M3-as autópálya szegélyében tapasztaltuk. Az M7-es és M3-as sztráda között volt a legalacsonyabb a hasonlóság, de a fajkicseré-lődés mértéke itt volt a legmagasabb. Az ország melegebb, délnyugati részein és a főváros környé-kén a legmagasabb fajszámok mellett déli eredetű fajok megjelenését is kimutattuk. A területeket magas komplementaritás jellemzi, hiszen az egyes élőhelyeken az összes fajgazdagság közel 50 %-a megtalálható volt. Összességében elmondható, hogy az autópálya szegélyek gazdag és változatos ászkarák-együttesekkel rendelkeznek, amely a mozaikos élőhelyeknek és az ember környezet alakító tevékenységének köszönhető.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
autópálya
ászkarák
diverzitás
Megjelenés:
Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 395-406. -
További szerzők:
Szmatona Túri Tünde (1979-) (biológia tanár)
Kiss Balázs
Pályázati támogatás:
OTKA-K83829
OTKA
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.