Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 2 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM090386
Első szerző:
Csernus Brigitta (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:
A hőstressz hatása a sertés hősokk-fehérjéinek és a gyulladásos folyamatokban részt vevő faktorainak génexpressziójára / Csernus Brigitta, Czeglédi Levente, Szabó Csaba, Babinszky László
Dátum:
2020
Megjegyzések:
A globális felmelegedés következtében a hőstressz hatást - különösen a nyári hónapokban - elsődleges tényezőként tartják számon, mely befolyásolja az állatok egészségi állapotát és termelését (1). A sertésnél a hőstressz számos negatív élettani hatást vált ki, melynek következménye a hizlalás eredményességének csökkenése (2). A hő- és egyéb stresszorok a hősokk-fehérjék szintézisét indukálják, melyek molekulasúlyuk alapján 4 fő csoportba sorolhatók: ezek a kis hősokk-fehérjék, a HSP60, a HSP70 és a HSP90. Az előbbiek közül a HSP70 segíti a fehérjék eredeti állapotának megtartását és megakadályozza az irreverzibilis aggregációt, ezáltal védi meg a sejteket/szervezetet a stressz-okozta károktól (3). A HSP90 is fontos szerepet játszik a sejtes folyamatokban, a sejtek stressz-helyzethez való alkalmazkodásában (4). A hősokk-fehérjék a háromszintű antioxidáns-rendszer védelmi vonalának harmadik szintjét képezik és szerepük a károsodott makromolekula-szakaszok javításában, hibás- vagy sérült konformációjú fehérjék szerkezetének helyreállításában van (5). Előzetes tanulmányok szerint a hőstressz immunszupressziót is okoz, ám sertésnél meglehetősen kevés tanulmány számol be a hőstressz immunfunkciókra ? különösen a celluláris immunfunkciókra ? kifejtett hatásáról (6). A celluláris immunválasz során a citokinek olyan peptidek, melyek a sejtek közötti kommunikációban vesznek részt. Az interleukin-1? (IL1?) és a tumor necrosis factor-? (TNF-?) a gyulladásos folyamatok résztvevője, míg az interleukin-10 (IL-10) gyulladáscsökkentő szereppel bír (7). A vizsgálatok célja volt annak megállapítása, hogy emelt koncentrációban alkalmazott vitaminokkal, mikroelemekkel miként enyhíthető a hőstressz okozta káros élettani folyamatok lefolyása. Hízósertésekkel beállított kísérleti csoportokból 6-6 egyedtől gyűjtöttünk vér- és jejunum mintákat. A környezeti hőmérséklet és a takarmányozás alapján az alábbi kezeléseket állítottuk be: termoneutrális hőmérséklet, hízótáp (termoneutrális kontroll); hőstressz, hízótáp (hőstressz kontroll); a további két kezelések során az akut hőstressz alatt különböző koncentrációban emelt C-, E-vitamin, cink, szelén tartalmú tápokat adtunk (kezelés 1, 2). A mérések során génexpressziós vizsgálatokkal határoztuk meg az imént felsorolt fehérjék (HSP70, HSP90, IL-10, IL-1?, TNF-?) mRNS szintjét. A vizsgálatok eredménye alapján az alkalmazott kezelések a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó citokin génexpressziós szintjét befolyásolták, mely az emelt koncentrációban adagolt vitaminok- és mikroelemek gyulladásos immunválasz során fellépő kedvező szerepét mutathatja. Köszönetnyilvánítás A kutatást a "Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása, szolgáltatási hálózatának kidolgozása a Kárpát-medencében" EFOP-3.6.2-16-2017-00001" című projekt támogatta.
ISBN:
978 963 490 277 5
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Állattenyésztési tudományok
előadáskivonat
könyvrészlet
A hő-stressz káros hatásának mérséklése speciális diétákkal, eltérő genetikai konstrukciójú sertés és baromfi esetében
Megjelenés:
Vidékgazdasági és fenntarthatósági kutatások aktuális eredményei : absztraktkötet / szerk. Jávor András. - p. 12-13. -
További szerzők:
Czeglédi Levente (1977-) (agrármérnök)
Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök)
Babinszky László (1950-) (agrár)
Pályázati támogatás:
EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM099702
Első szerző:
Ozsváth Xénia Erika
Cím:
A timol hatása a japánfürj (Coturnix japonica) vérbiokémiai paramétereire / Ozsváth Xénia Erika, Szabó Csaba, Oláh János, Csernus Brigitta, Czeglédi Levente
Dátum:
2021
Megjegyzések:
A fogyasztói igények folyamatos változásával lépést tartva, a hústermelés során olyan igényeknek kell megfelelni, mint az antibiotikum mentes termelés, a szabadtartás és a kíméletes vágási körülmények. Napjainkban számos kutatás irányul olyan takarmány-kiegészítők alkalmazására, melyek pozitívan befolyásolhatják a gazdasági állatok immunrendszerét, takarmány felvételét és -hasznosulását, ezáltal a termelést. Ezen növényi eredetű bioaktív komponensek lehetséges immunmoduláló hatásuk miatt jelentősen csökkenthetik az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumok felhasználását, mely nem csak a fogyasztói igényekhez alkalmazkodik, hanem a rezisztencia kialakulásának kockázatát is csökkentik. A termelési paraméterek vizsgálata mellett a kísérletek során, illetve azt követően, fontos a baromfi hematológiai és vérplazma biokémiai profiljának értékelése is, hiszen hasznos információt nyújtanak a madarak élettani és egészségi állapotáról. A timol olyan fenol-monoterpén, mely a karvakrollal együtt fő komponensét alkotja az Origanum és Thymus nemzetségbe tartozó gyógynövények nagy részéből kinyert olajoknak. Antibakteriális, valamint antifungális tulajdonsága mellett a C-, E-vitaminhoz és szelénhez hasonlóan erős antioxidáns, továbbá a szervezetbe jutva fájdalom- és gyulladáscsökkentő. A kísérletet 99, 5 hetes japánfürjjel állítottuk be, mely során timolt alkalmaztunk takarmánykiegészítőként, két koncentrációban. Az egyedeket 3 csoportba osztottuk (K: kontroll takarmány, T250: takarmány 250 mg/kg timollal kiegészítve, T500: takarmány 500 mg/kg timollal kiegészítve), csoportonként 3 fürjketrecbe, ketrecenként 11 egyeddel. A kísérletet két hét adaptációs időszak előzte meg, mely során az egyedek kontroll takarmányon nevelkedtek. A kísérlet 7 hétig tartott, a vérplazma mintavételezésére a 49.-ik napon került sor. A kísérletet követően a vérplazma glükóz, triglicerid és összefehérje koncentrációjának meghatározását végeztük el. A plazma vérbiokémiai vizsgálata során eredményként azt tapasztaltuk, hogy a 250 mg/tk. kg, valamint az 500 mg/tk. kg dózisban alkalmazott timol szignifikánsan csökkentette a vérplazma glükóz koncentrációját (P<0,05), illetve mindkét kezelés hatására szignifikánsan nőtt a vérplazmában lévő összefehérje koncentráció (P<0,05) a kontroll csoportban nevelkedett egyedekhez viszonyítva. A vérplazma triglicerid koncentrációjának vizsgálatakor nem mutatkozott statisztikailag igazolható különbség a timollal kiegészített csoportokban.
ISBN:
978-615-81991-1-7
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Állattenyésztési tudományok
előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:
XXIV. Tavaszi Szél Konferencia 2021 : Tanulmánykötet I. / szerk. Molnár Dániel, Molnár Dóra. - p. 55-59. -
További szerzők:
Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök)
Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Csernus Brigitta (1991-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Czeglédi Levente (1977-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.