CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM121807
035-os BibID:(WoS)001245410600001
Első szerző:Lőrincz Hajnalka (biológus)
Cím:Associations between Serum Kallistatin Levels and Markers of Glucose Homeostasis, Inflammation, and Lipoprotein Metabolism in Patients with Type 2 Diabetes and Nondiabetic Obesity / Hajnalka Lőrincz, Sára Csiha, Balázs Ratku, Sándor Somodi, Ferenc Sztanek, György Paragh, Mariann Harangi
Dátum:2024
Megjegyzések:Kallistatin is an endogenous serine proteinase inhibitor with various functions, including antioxidative, anti-inflammatory, and anti-atherosclerotic properties. To date, associations between kallistatin and lipoprotein subfractions are poorly investigated. In this study, we enrolled 62 obese patients with type 2 diabetes (T2D), 106 nondiabetic obese (NDO) subjects matched in gender, age, and body mass index, as well as 49 gender- and age-matched healthy, normal-weight controls. Serum kallistatin levels were measured with ELISA, and lipoprotein subfractions were analyzed using Lipoprint? (Quantimetrix Corp., Redondo Beach, CA, USA) gel electrophoresis. Kallistatin concentrations were significantly higher in T2D patients compared to NDO and control groups. We found significant positive correlations between very-low-density lipoprotein (VLDL), small high-density lipoprotein (HDL) subfractions, glucose, hemoglobin A1c (HbA1c), betatrophin, and kallistatin, while negative correlations were detected between mean low-density lipoprotein (LDL) size, large and intermediate HDL subfractions, and kallistatin in the whole study population. The best predictor of kallistatin was HbA1c in T2D patients, high-sensitivity C-reactive protein (hsCRP) and betatrophin in NDO patients, and hsCRP in controls. Our results indicate that kallistatin expression might be induced by persistent hyperglycemia in T2D, while in nondiabetic subjects, its production might be associated with systemic inflammation. The correlation of kallistatin with lipid subfractions may suggest its putative role in atherogenesis.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
kallistatin
triglyceride
lipid subfractions
diabetes
obesity
betatrophin
Megjelenés:International Journal of Molecular Sciences. - 25 : 11 (2024), p. 1-12. -
További szerzők:Csiha Sára (1985-) (Biológus) Ratku Balázs (1985-) (mentőtiszt) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász) Sztanek Ferenc (1982-) (orvos) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus)
Pályázati támogatás:142273
OTKA
TKP2021-EGA-18
Egyéb
Eötvös Loránd Research Network (11003)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM116322
035-os BibID:(cikkazonosító)16504 (WOS)001113721200001 (Scopus)85177740392
Első szerző:Lőrincz Hajnalka (biológus)
Cím:Gender-Dependent Associations between Serum Betatrophin Levels and Lipoprotein Subfractions in Diabetic and Nondiabetic Obese Patients / Hajnalka Lőrincz, Sára Csiha, Balázs Ratku, Sándor Somodi, Ferenc Sztanek, Ildikó Seres, György Paragh, Mariann Harangi
Dátum:2023
ISSN:1422-0067
Megjegyzések:Betatrophin, also known as angiopoietin-like protein 8 (ANGPTL8), mainly plays a role in lipid metabolism. To date, associations between betatrophin and lipoprotein subfractions are poorly investigated. For this study, 50 obese patients with type 2 diabetes (T2D) and 70 nondiabetic obese (NDO) subjects matched in gender, age, and body mass index (BMI) as well as 49 gender- and age-matched healthy, normal-weight controls were enrolled. Serum betatrophin levels were measured with ELISA, and lipoprotein subfractions were analyzed using Lipoprint gel electrophoresis. Betatrophin concentrations were found to be significantly higher in the T2D and NDO groups compared to the controls in all subjects and in females, but not in males. We found significant positive correlations between triglyceride, very low density lipoprotein (VLDL), large LDL (low density lipoprotein), small LDL, high density lipoprotein (HDL) -6-10 subfractions, and betatrophin, while negative correlations were detected between betatrophin and IDL, mean LDL size, and HDL-1-5. Proportion of small HDL was the best predictor of betatrophin in all subjects. Small LDL and large HDL subfractions were found to be the best predictors in females, while in males, VLDL was found to be the best predictor of betatrophin. Our results underline the significance of serum betatrophin measurement in the cardiovascular risk assessment of obese patients with and without T2D, but gender differences might be taken into consideration.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
betatrophin
angiopoietin-like protein 8
triglyceride
lipoprotein subfractions
high-density lipoprotein
diabetes
obesity
Megjelenés:International Journal Of Molecular Sciences. - 24 : 22 (2023), p. 1-13. -
További szerzők:Csiha Sára (1985-) (Biológus) Ratku Balázs (1985-) (mentőtiszt) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász) Sztanek Ferenc (1982-) (orvos) Seres Ildikó (1954-) (biokémikus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus)
Pályázati támogatás:K142273
OTKA
PD146136
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM113317
Első szerző:Lőrincz Hajnalka (biológus)
Cím:Az organokinek szintjének vizsgálata elhízott 2-es típusú diabéteszes és elhízott nem diabéteszes betegekben / Lőrincz Hajnalka, Ratku Balázs, Csiha Sára, Seres Ildikó, Szabó Zoltán, Katona Éva, Paragh György, Harangi Mariann, Somodi Sándor
Dátum:2023
ISSN:1217-372X
Megjegyzések:Az organokinek expressziójának megváltozása növeli az elhízottak kardiometabolikus kockázatát. A különböző szövetekben expresszált organokinek egymással való kapcsolata nem teljesen tisztázott. Célkitűzés: Tanulmányunkban a szérum afaminszintjének összefüggéseit vizsgáltuk a plazminogénaktivátor- inhibitor-1 (PAI-1) és a retinolkötő fehérje 4 (RBP-4) szintjével, valamint a nagy denzitású lipoprotein (HDL) szubfrakciókkal elhízott 2-es típusú diabéteszes (T2DM) és elhízott nem diabéteszes (NDO) betegekben. Módszerek: Vizsgálatunkba 49 fő egészséges személyt (testtömegindex [BMI]: 24,7?9,1 kg/m2), 106 fő nem diabéteszes elhízottat (NDO; BMI: 42,6?8,1 kg/m2) és 62 fő 2-es típusú diabéteszes (T2DM; BMI: 43,1?9,1 kg/m2) beteget vontunk be. Mindhárom csoport korban és nemben illesztett volt. Az afamin, a PAI-1 és az RBP-4 meghatározása ELISA-val; a HDL-szubfrakciók elválasztása Lipoprint gélelektroforézissel történt. Eredmények: A szérumafamin- és a PAI-1-szint magasabb, míg az RBP-4-szint alacsonyabb volt az NDO és a T2DM csoportban az egészségesekhez képest (p<0,001; p<0,001 és p<0,001). Az afamin a PAI-1-szinttel pozitívan (r=0,21; p=0,002), míg az RBP-4-szinttel negatívan korrelált (r=?0,22; p=0,004). Az afamin a HDL1?5 szubfrakciókkal negatív, a HDL7?10 szubfrakciókkal szoros pozitív korrelációt mutatott. Az említett korrelációk mind az össz, mind az NDO+T2DM csoportban fennálltak. Az afaminszint független előrejelzője a BMI (?=0,214; p<0,001), éhomi glükóz (?=0,291; p<0,001), közepes HDL (?=?0,36; p<0,001) és a kis HDL szubfrakció (?=0,446; p<0,001) volt. Következtetés: Eredményeink alapján az afamin a kardiometabolikus folyamatok súlyosságának egyik fontos kockázati tényezője lehet. Az organokinmintázat összetettsége az elhízással összefüggő metabolikus eltérések változatos spektrumára hívja fel a figyelmet. Köszönetnyilvánítás: A prezentáció elkészítését az NKFIH ? K142273 projekt támogatta.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
organokin
elhízás
2-es típusú diabetes mellitus
Megjelenés:Diabetologia Hungarica. - 31 : Supplement 1 (2023), p. 48-49. -
További szerzők:Ratku Balázs (1985-) (mentőtiszt) Csiha Sára (1985-) (Biológus) Seres Ildikó (1954-) (biokémikus) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Katona Éva (1967-) (belgyógyász, diabetológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Pályázati támogatás:K142273
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM108875
035-os BibID:(cikkazonosító)4115 (Scopus)85149053802 (WoS)000945033100001
Első szerző:Lőrincz Hajnalka (biológus)
Cím:Impaired Organokine Regulation in Non-Diabetic Obese Subjects : halfway to the Cardiometabolic Danger Zone / Hajnalka Lőrincz, Balázs Ratku, Sára Csiha, Ildikó Seres, Zoltán Szabó, György Paragh, Mariann Harangi, Sándor Somodi
Dátum:2023
ISSN:1422-0067
Megjegyzések:Altered organokine expression contributes to increased cardiometabolic risk in obesity. Our aim was to evaluate the associations of serum afamin with glucose homeostasis, atherogenic dyslipidemia, and other adipokines in severe obesity to clarify the early metabolic alterations. 106 non diabetic obese (NDO) subjects and 62 obese patients with type 2 diabetes matched for age, gender, and body mass index (BMI) were enrolled in this study. We compared their data with 49 healthy, lean controls. Serum afamin and retinol-binding protein 4 (RBP4), as well as plasma plasminogen activator inhibitor-1 (PAI-1), were measured with ELISA, and lipoprotein subfractions were analyzed using Lipoprint gel electrophoresis. Afamin and PAI-1 found to be significantly higher in the NDO and T2M group (p < 0.001 and p < 0.001, respectively) than in the controls. In contrast, RBP4 was unexpectedly lower in the NDO and T2DM group compared to controls (p < 0.001). Afamin showed negative correlations with mean LDL size and RBP4, but positive correlations with anthropometric, glucose/lipid parameters, and PAI-1 in both the overall patients and the in NDO + T2DM groups. BMI, glucose, intermediate HDL, and small HDL were predictors of afamin. Afamin may serve as a biomarker for the severity of cardiometabolic disturbances in obesity. The complexity of organokine patterns in NDO subjects draws attention to the diverse spectrum of obesity-related comorbidities.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
obesity
type 2 diabetes
insulin resistance
afamin
plasminogen-activator inhibitor-1
retinol binding protein 4
lipid metabolism
lipoprotein subfraction
cardiometabolic
Megjelenés:International Journal Of Molecular Sciences. - 24 : 4 (2023), p. 1-13. -
További szerzők:Ratku Balázs (1985-) (mentőtiszt) Csiha Sára (1985-) (Biológus) Seres Ildikó (1954-) (biokémikus) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Pályázati támogatás:PD124126
OTKA
K142273
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM108726
035-os BibID:(cikkazonosító)270 (Scopus)85148902237 (WoS)000940561800001
Első szerző:Lőrincz Hajnalka (biológus)
Cím:Crucial Regulatory Role of Organokines in Relation to Metabolic Changes in Non-Diabetic Obesity / Lőrincz Hajnalka, Somodi Sándor, Ratku Balázs, Harangi Mariann, Paragh György
Dátum:2023
ISSN:2218-1989
Megjegyzések:Obesity is characterized by an excessive accumulation of fat leading to a plethora of medical complications, including coronary artery disease, hypertension, type 2 diabetes mellitus or impaired glucose tolerance and dyslipidemia. Formerly, several physiological roles of organokines, including adipokines, hepatokines, myokines and gut hormones have been described in obesity, especially in the regulation of glucose and lipid metabolism, insulin sensitivity, oxidative stress, and low-grade inflammation. The canonical effect of these biologically active peptides and proteins may serve as an intermediate regulatory level that connects the central nervous system and the endocrine, autocrine, and paracrine actions of organs responsible for metabolic and inflammatory processes. Better understanding of the function of this delicately tuned network may provide an explanation for the wide range of obesity phenotypes with remarkable inter-individual differences regarding comorbidities and therapeutic responses. The aim of this review is to demonstrate the role of organokines in the lipid and glucose metabolism focusing on the obese non-diabetic subgroup. We also discuss the latest findings about sarcopenic obesity, which has recently become one of the most relevant metabolic disturbances in the aging population.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
metabolically healthy obesity
non-diabetic obesity
adipokine
hepatokine
myokine
sarcopenic obesity
prediabetes
insulin resistance
cardiovascular risk
Megjelenés:Metabolites. - 13 : 2 (2023), p. 1-27. -
További szerzők:Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász) Ratku Balázs (1985-) (mentőtiszt) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász)
Pályázati támogatás:OTKA K142273
Egyéb
OTKA PD124126
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM103904
Első szerző:Lőrincz Hajnalka (biológus)
Cím:Plasminogen activator inhibitor-1 level associated with the components of metabolic syndrome in a 4G/5G polymorphism dependent manner / Lőrincz H., Galgóczy E., Katkó M., Ratku B., Ötvös T., Harangi M., Paragh G., Szabó Z., Somodi S.
Dátum:2022
ISSN:0021-9150
Megjegyzések:Background and Aims : The elevated level of plasminogen activator inhibitor- 1 (PAI-1) in obese subjects with metabolic syndrome and in patients with type 2 diabetes is well established. A common 4G/5G single guanine insertion/deletion polymorphism in the promoter region of the PAI-1 gene is of functional importance in regulating PAI-1 expression. We aimed to study the potential different correlations of carbohydrate and lipid parameters and plasma PAI-1 levels in the 4G and 5G carriers in obese and lean subjects. Methods: Ninety-three morbid obese and thirty-two lean non-diabetic participants were enrolled. PAI-1 4G/5G polymorphism was determined with allele-specific PCR. Plasma PAI-1 levels were measured by ELISA. Results: The genotype distribution of PAI-1 4G/5G polymorphism was not significantly differed in obese patients (4G/4G 27.9%; 4G/5G 45.2% and 5G/ 5G 26.9%) compared to controls (4G/4G 31.3%; 4G/5G 46.9% and 5G/5G 21.9%, p?0.8). Slightly higher PAI-1 levels were found in 4G carriers (4G/ 4G+4G/5G) in obese and control group (p?0.07 and p?0.02, respectively). In all subjects with 4G/5G genotype, plasma PAI-1 correlated negatively with high-density lipoprotein-cholesterol (HDL-C) (p?0.02) and apolipoprotein AI (apoAI) levels (p<0.001). In 5G/5G participants, PAI-1 also correlated negatively with HDL-C (p?0.025) and apoAI (p?0.007) concentrations, moreover positively with triglyceride (p?0.02), fasting glucose (p?0.002) and haemoglobin A1c (p?0.027). These correlations are lacking in 4G/4G participants. Conclusions: The observed correlations between PAI-1 levels and the components of metabolic syndrome suggest a closer link between PAI-1 and lipid and carbohydrate metabolism in subjects with 5G/5G genotype. This presentation was supported by the Bridging Fund (Faculty of Medicine, University of Debrecen) and PD124126 project.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
atherosclerosis
Plasminogen activator inhibitor-1
promoter polymorphism
obesity
lipid metabolism
lipoprotein
Megjelenés:Atherosclerosis. - 355 (2022), p. e248. -
További szerzők:Galgóczi Erika (1986-) (biológus) Katkó Mónika (1980-) (biológus) Ratku Balázs (1985-) (mentőtiszt) Ötvös Tamás (1980-) (orvos) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Pályázati támogatás:PD124126
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM118422
035-os BibID:(WoS)001165227400001 (cikkazonosító)1348046 (Scopus)85185245598
Első szerző:Ratku Balázs (mentőtiszt)
Cím:Serum afamin and its implications in adult growth hormone deficiency : a prospective GH-withdrawal study / Balázs Ratku, Hajnalka Lőrincz, Sára Csiha, Veronika Sebestyén, Eszter Berta, Miklós Bodor, Endre V. Nagy, Zoltán Szabó, Mariann Harangi, Sándor Somodi
Dátum:2024
ISSN:1664-2392
Megjegyzések:Introduction: Adult growth hormone deficiency (AGHD) is associated with a high prevalence of metabolic syndrome (MS), which contributes to the unfavorable cardiovascular risk profile in these patients. Insulin like growth factor-1 (IGF-1) is a widely used biomarker, however it does not always reflect the cardiometabolic risk and has a poor relationship with clinical efficacy endpoints. Consequently, there is an unmet need for biomarkers to monitor responses to GH-replacement. Afamin is a hormone-like glycoprotein, expressed in the liver. Higher afamin levels are strongly associated with MS and insulin resistance (IR). Although both MS and IR are very common in AGHD, afamin has not been investigated in these patients. Purpose: To investigate afamin as a potential biomarker in patients with AGHD. Materials and methods: Participants included 20 AGHD patients (11 GH-substituted and 9 GH-unsubstituted) and 37 healthy controls. Subjects underwent routine laboratory examinations, anthropometric measurements, body composition analysis using multi-frequency bioelectrical impedance analysis (InBody720) and measurement of serum afamin concentrations. In GH-substituted subjects, GH-substitution was withdrawn for 2 months. Measurements were carried out right before GH-withdrawal, at the end of the 2-month withdrawal period, and 1 month after reinstituting GH-replacement therapy (GHRT). Results: GH-unsubstituted patients demonstrated higher afamin levels compared to controls (p=0.03). Afamin positively correlated with skeletal muscle mass, bone mineral content, total body water, extracellular- and intracellular water content, insulin (all, p<0.01), HOMA-IR (p=0.01) and C-peptide (p=0.03) levels in AGHD but not in healthy controls. In GH-substituted patients 2-month of GH-withdrawal caused significant changes in body composition, including decreased fat-free mass, skeletal muscle mass, total body water, and intracellular water content (all, p<0.01); but these changes almost fully recovered 1 month after reinstituting GHRT. Unexpectedly, afamin levels decreased after GH-withdrawal (p=0.03) and increased with reinstitution (p<0.01). Changes of afamin levels during GH-withdrawal positively correlated with changes of HOMA-IR (r=0.80; p<0.01) and changes of insulin (r=0.71; p=0.02). Conclusion: Higher afamin levels in unsubstituted AGHD patients might indicate severe metabolic dysregulation. Significant changes accompanying GH-withdrawal and reinstitution, along with strong correlations with measures of IR, suggest that afamin could be a promising biomarker to monitor GHRT-associated changes of insulin sensitivity.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
adult growth hormone deficiency
growth hormone withdrawal
afamin
body composition
insulin sensitivity
biomarker
Megjelenés:Frontiers in Endocrinology. - 15 (2024), p. 1-13. -
További szerzők:Lőrincz Hajnalka (1986-) (biológus) Csiha Sára (1985-) (Biológus) Borbásné Sebestyén Veronika (1990-) (biofizikus) Berta Eszter (1980-) (belgyógyász) Bodor Miklós (1969-) (belgyógyász, endokrinológus) Nagy Endre V. (1957-) (belgyógyász, endokrinológus) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM115318
035-os BibID:(WoS)001100711100002 (Scopus)85177215614
Első szerző:Ratku Balázs (mentőtiszt)
Cím:A felnőttkori növekedésihormon-hiány szív- és érrendszeri szövődményei / Ratku Balázs, Sebestyén Veronika, Szelesné Árokszállási Andrea, Erdei Annamária, Berta Eszter, Szabó Zoltán, Bodor Miklós, Nagy V. Endre, Somodi Sándor
Dátum:2023
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A növekedési hormon?inzulinszerű növekedési faktor-1 (GH?IGF-1-) tengely jelentős szerepet tölt be a cardiovas-cularis rendszer fiziológiás működésének fenntartásában. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei alapján a GH?IGF-1-tengely részt vesz a perifériás ellenállás szabályozásában, és hozzájárul a normális szívizomtömeg és balkamra-funkció megtartásához. A GH?IGF-1-tengely érfalprotektív funkciói az atherosclerosis ellenében hatnak. Ellentétbena gyermekkori GH-hiánnyal, amelynél a betegség egyértelmű biológiai következménye a gyermek növekedésbelivisszamaradása, a felnőttkori növekedésihormon-hiánynak (adult growth hormone deficiency ? AGHD) nincsenekspecifikus tünetei. Az AGHD klinikai megjelenését a cardiovascularis rizikótényezők halmozódása jellemzi, amelymiatt a klinikai kép leginkább a metabolicus szindrómához hasonlítható. Újabb kutatások AGHD esetében a tradici-onális rizikótényezők mellett krónikus kisfokú gyulladás, prothromboticus állapot és oxidatív stressz jelenlétére isrámutattak, amelyek szintén közrejátszhatnak a fokozott kardiometabolikus rizikó kialakulásában. A tartós GH-szubsztitúció AGHD-betegek esetében a lipidprofil jelentős javulását eredményezi, és kedvező hatással van a testösz-szetételre, a szívizomtömegre, az endothelfunkcióra, valamint az újonnan felismert, nem tradicionális rizikóténye -zőkre is. A betegséggel összefüggő fokozott mortalitás a mai felfogás szerint multikauzális, és nem vezethető visszacsupán a GH hiányára. A kedvezőtlen mortalitásért az etiológia, az alkalmazott kezelés és az egyéb hypophysishor -mon-hiányok kezelésének nehézsége is felelős lehet. Mindazonáltal hypopituitarismus esetében optimális, a GH-pót-lást is magában foglaló hormonszubsztitúcióval az átlagpopulációéhoz közelítő mortalitás érhető el.Orv Hetil. 2023; 164(41): 1616?1627. (PDF) Unfavourable cardiovascular consequences of adult growth hormone deficiency. Available from: https://www.researchgate.net/publication/374733265_Unfavourable_cardiovascular_consequences_of_adult_growth_hormone_deficiency [accessed Oct 15 2023].
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 164 : 41 (2023), p. 1616-1627. -
További szerzők:Borbásné Sebestyén Veronika (1990-) (biofizikus) Szelesné Árokszállási Andrea (1969-) (okleveles pedagógus) Erdei Annamária (1976-) (belgyógyász) Berta Eszter (1980-) (belgyógyász) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Bodor Miklós (1969-) (belgyógyász, endokrinológus) Nagy Endre V. (1957-) (belgyógyász, endokrinológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM106372
Első szerző:Ratku Balázs (mentőtiszt)
Cím:Az afamin, mint potenciális biomarker az elhízott betegek és a 2-es típusú cukorbetegek gondozásában / Ratku Balázs, Lőrincz Hajnalka, Barth Anita, Zelei Attila, Somodi Sándor
Dátum:2022
ISBN:978-963-490-475-5
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:XIV. Nemzetközi nyíregyházi doktorandusz és posztdoktori konferencia : Absztraktkötet / szerk. Rusinné Fedor Anita, Tóth Dalma, Zakor-Broda Rita. - p. 55. -
További szerzők:Lőrincz Hajnalka (1986-) (biológus) Barth Anita (1990-) (diplomás ápoló, egészségügyi tanár) Zelei Attila (1982-) (Mentőtiszt) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM100130
035-os BibID:(WoS)000749463200001 (Scopus)85124021779
Első szerző:Ratku Balázs (mentőtiszt)
Cím:Effects of adult growth hormone deficiency and replacement therapy on the cardiometabolic risk profile / Balázs Ratku, Veronika Sebestyén, Annamária Erdei, Endre V. Nagy, Zoltán Szabó, Sándor Somodi
Dátum:2022
ISSN:1386-341X 1573-7403
Megjegyzések:Adult growth hormone deficiency (AGHD) is considered a rare endocrine disorder involving patients with childhood-onset and adult-onset growth hormone deficiency (AoGHD) and characterized by adverse cardiometabolic risk profile. Besides traditional cardiovascular risk factors, endothelial dysfunction, low-grade inflammation, impaired adipokine profile, oxidative stress and hypovitaminosis D may also contribute to the development of premature atherosclerosis and higher cardiovascular risk in patients with AGHD. Growth hormone replacement has been proved to exert beneficial effects on several cardiovascular risk factors, but it is also apparent that hormone substitution in itself does not eliminate all cardiometabolic abnormalities associated with the disease. Novel biomarkers and diagnostic techniques discussed in this review may help to evaluate individual cardiovascular risk and identify patients with adverse cardiometabolic risk profile. In the absence of disease-specific guidelines detailing how to assess the cardiovascular status of these patients, we generally recommend close follow-up of the cardiovascular status as well as low threshold for a more detailed evaluation.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Growth hormone deficiency
Cardiometabolic risk
Growth hormone replacement therapy
Premature atherosclerosis
Megjelenés:Pituitary. - 25 : 2 (2022), p. 211-228. -
További szerzők:Borbásné Sebestyén Veronika (1990-) (biofizikus) Erdei Annamária (1976-) (belgyógyász) Nagy Endre V. (1957-) (belgyógyász, endokrinológus) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1