Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 7 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM104579
Első szerző:
Rácz Dalma (okleveles növényorvos)
Cím:
A nitrogén-hasznosítást növelő nitrapyrin hatékonysága vályogtalajon termesztett kukoricában / Rácz Dalma, Horváth Éva, Zagyi Péter
Dátum:
2022
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
A növények stressztűrési képességét meghatározó tényezők tanulmányozása a klímaváltozás következtében egyre indokoltabbá válik. A szántóföldi kultúrák általános kondícióját meghatározó tényezők egyike a tápanyagellátás, illetve a tápanyagok hasznosíthatósága. A nitrogén (N) utánpótlása a kukorica számára különösen fontos, mivel meghatározza a termésmennyiséget. A N visszapótlása legtöbbször műtrágyázás útján valósul meg, amelynek hatékonysága a különböző eredetű veszteségek miatt nem kielégítő. A nitrát-ionok kimosódása következtében jelentős N-veszteség léphet fel, a N-felvétel hatékonysága csökken, így a növény kondíciója, fejlődése alulmarad. A kereskedelmi forgalomban kapható nitrifikációs inhibitorok alkalmazásával a nitrát-ionok kimosódása jelentősen mérsékelhető, ugyanis hatásmechanizmusuk során a nitrifikáló baktériumok metabolizmusának megzavarásával az ammónium-ionok hosszú távon elérhetőek maradnak a növények számára. A különböző szerkezetű és állapotú talajok nitrát-ion kimosódása eltérő intenzitású, jelen tanulmány a nitrapyrin hatóanyagtartalmú nitrogén-stabilizátor hatékonyságát vizsgálja vályogtalajon, kukorica növényben.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
nitrifikációs inhibitor
talajszerkezet,
nitrogén
nitrapyrin
Megjelenés:
Növénytermelés. - 71 : 1 (2022), p. 51-66. -
További szerzők:
Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM097978
Első szerző:
Rácz Dalma (okleveles növényorvos)
Cím:
The impact of different soil temperatures on the nitrogen stabilizer efficiency in maize (Zea mays L.) / Rácz Dalma, Duzs László, Horváth Éva, Zagyi Péter, Széles Adrienn
Dátum:
2021
ISSN:
0546-8191
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Növénytermelés. - 70 : 3 (2021), p. 113-115. -
További szerzők:
Duzs László (1994-) (természetvédelmi mérnök, okleveles agrármérnök)
Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:
TKP2020-IKA-04
Egyéb
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM116824
Első szerző:
Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:
Az öntözés és az alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára és termésére extrém száraz évben = The impact of irrigation and basal and top dressing fertilisation on the chlorophyll concentration and yield of maize hybrids in extreme dry years / Széles Adrienn, Horváth Éva, Simon Károly, Zagyi Péter
Dátum:
2023
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
A tanulmány célja annak vizsgálta, hogy az öntözés és a nitrogén alap- és fejtrágyázás mennyisége és annak kijuttatási ideje hogyan hat a különböző genotípusú kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára (SPAD) és szemtermésére mészlepedékes csernozjom talajon, extrém száraz évben (2022). Kimutattuk, hogy a nedvességhiány rontotta a műtrágyák növények általi felvehetőségét, hasznosíthatóságát. A műtrágyázás a SPAD értéket nem öntözött változatban a Fornad hibrid (V12180, p<0,05) kivétel nem befolyásolta. Öntözött változatban mindhárom hibrid az A60 kezelés hatására érte el a maximális értéket (p<0,05). A klorofill-koncentráció a szárazságnak köszönhetően minden fejlődési szakaszban rendkívül alacsony volt. A V8 fenofázisra kialakult a maximális SPAD érték (p<0,05)(43,2?48,8), mind a nem öntözött, mind az öntözött változatban, majd a betakarítás időszakára jelentősen lecsökkent (10,5?15,4). A hibridek között a korai vegetációs időben volt kimutatható SPAD érték különbség, mégpedig az Armagnac és a Merida hibrid között (p<0,05), ahol a Merida hibrid rendelkezett magasabb SPAD értékkel mindkét változatban. A termésmennyiséget a N 120 kg/ha alaptrágyaként (A120) kijuttatva növelte (p<0,05), kivéve a Merida hibrid nem öntözött változatát, ami jól jelzi a hibrid szárazságtűrését (41,0 SPAD érték, V6150 kezelés, 10,060 t/ha). A klorofilltartalom érzékeny a nedvességhiányra, így a klorofill lebomlása már a korai vegetációs időszakban megkezdődött, az öntözés késleltette ezt a folyamatot, amely genotípustól és műtrágyakezeléstől függően a szemtermés mennyiségében megmutatkozott. Az öntözés hatása az Armagnac hibridnél V6150 (5,267 t/ha), a Fornad hibridnél V690 (4, 075 t/ha) és a Merida hibridnél az A120 (4,160 t/ha) kezelésben volt a legnagyobb. Megállapítottuk, hogy speciális körülmények között (extrém szárazság) a klorofill-koncentráció hatékony támogatást nyújt a szárazságtűrő hibridek kiválasztásához. Továbbá, hogy természetes csapadékellátottság mellett, extrém aszályos évben a korai érésű Merida (FAO 380) hibrid V6150 kezeléssel, ha lehetőség van az öntözésre, akkor a középérésű Armagnac (FAO 490) hibrid A120 kezeléssel javasolható a termesztésre. A szántóföldi tartamkísérlet egyéves eredménye nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű megállapítást tegyünk, azonban ilyen extrém aszályos év négy évtizede nem fordult elő hazánkban.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
klorofill-koncentráció
öntözés,
N-műtrágyázás
Megjelenés:
Növénytermelés. - 72 : 3 (2023), p. 7-30. -
További szerzők:
Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Bólyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM104620
Első szerző:
Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:
A kukorica hibridek fenológiájának, szemtermésének, hő- és vízhasznosítási hatékonyságának alakulása az éghajlati tényezők hatására / Széles Adrienn, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ibtissem Balaout, Simon Károly
Dátum:
2022
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
A Debreceni Egyetem mészlepedékes csernozjom talaján beállított sávos elrendezésű szántóföldi kísérletben vizsgáltuk 2021. évben az Agrometeorológiai index (Growing Degree Days, GDD) hatását a Merida (FAO 380), Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) kukorica hibridek fenológiájára. Továbbá, hogy a felhasznált nitrogén mennyisége, és annak kijuttatási ideje hogyan befolyásolja a kukorica hibridek sztómakonduktanciáját (Gs) hő- és vízfelhasználási hatékonyságát (HUE, WUE), illetve produktivitását. A műtrágyázás nélküli (A0) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és a 120 kg N/ha (A60, A120) dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 (V690, V6150) majd V12 (V12120, V12180) fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. A Gs méréseket V6, V12, VT, R1 és R6 fenológiai szakaszokban mértük. A kedvezőtlen környezeti tényezőnek köszönhetően a hibridek a keléshez szükséges hőegység (GDD) mennyiség mindössze 40?50%-át gyűjtötték össze (34?53 ?C). A korai érésű Merida hibrid kelési időtartama volt a legrövidebb (22 nap). A GDD felhalmozódás a reproduktív szakaszban (R1?R6) magasabb volt, mint a vegetatív szakaszban (VE?VT), amely hibridenként eltérést mutatott. A Fornad hibridnél volt a GDD növekedés mértéke a legnagyobb, 125 ?C, míg a Merida hibridnél a legalacsonyabb 107 ?C. A GDD tekintetében a vizsgált korai és középérésű hibridek tenyészidőszakában kialakult eltérések megbízhatóan nem igazoltak. A V6 fázistól az R1 fenofázisig kialakult vízhiány nem párosult magas hőmérséklettel, így a transzspiráció nem csökkent, a hibridek sztómái nem záródtak. A virágzást követően az R6 szakaszra nagymértékben csökkent a Gs érték mindhárom hibridnél (p<0,05), a csökkenés mértéke a műtrágyakezelések átlagában az Armagnac hibridnél volt a legnagyobb (41,1%; 170 mmol/m2/s). A legjobb trágyázási stratégia a korai érésű Merida hibridnél az A60, a középérésű hibrideknél az A120 kezelés volt. Ez akkor érhető el, ha az átlagos Gs érték 390 mmol/m2/s körül mozog, illetve az R1 fenofázisban a legmagasabb. Igazolódott, hogy az optimális tápanyagellátás hozzá járul a HUE és WUE értékek növeléséhez. Az A120 kezelés hatására ? az A0 viszonyítva ? a HUE növekedés a Fornad hibridnél (3,8 kg/ha/?C/nap), a WUE az Armagnac hibridnél (38,0 kg/mm) volt a legnagyobb. A Merida hibrid hatékonyabban hasznosította a hőt, mint a Fornad és az Armagnac hibridek. Megnövelte biológiai aktivitását, amit minden tápanyagszinten a magasabb terméshozam igazolt, azonban megbízható különbség (p<0,05) a V12120 kezelésben volt kimutatható a Fornad hibriddel szemben. Az eredmények hasznos segítséget nyújtanak a termesztőknek felkészülni a jövőbeli környezeti változásokra és a sikeres gazdálkodáshoz. Kulcsszavak: kukorica, N-trágyázás, GDD, Gs, HUE WUE
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
n-trágyázás
gdd
Gs
hue
wue
Megjelenés:
Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 225-239. -
További szerzők:
Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer)
Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM101045
Első szerző:
Tamás András (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Cím:
A termesztéstechnológiai tényezők hatása a kukorica (Zea mays L.) terméseredményeire polifaktorális tartamkísérletben / Tamás András, Radócz László, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ragán Péter
Dátum:
2022
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
A látóképi komplex talajművelési (vetésváltás x talajművelés x trágyázás x öntözés x tőszám x genotípus) tartamkísérletet Győrffy Béla akadémikus javaslatára Prof. Dr. Nagy János alapította 1989-ben, amely Európában is egyedülálló. A célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk a különböző faktorok hatását a kukorica terméseredményeire. A kísérletben három eltérő genotípusú hibridet vizsgáltunk. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az öntözés, a talajművelési módok, az eltérő tőszámok, a nitrogén dózisok szoros összefüggésben vannak a különböző genotípusú hibridek terméseredményeivel. Eredményeink alátámasztják, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az eltérő genotípusú kukoricahibridek műtrágya dózisának megválasztására. A hibridek környezeti stressztényezőkkel szembeni toleranciája növelhető eltérő N és állandó arányú PK kezelés kombinációval, továbbá aszályos évjáratban öntözés hatására. A maximális és gazdaságosan elérhető terméshozamok kedvező termelési években, alkalmazkodva a talaj tápanyagszolgáltató képességéhez, szoros összefüggést mutatnak a tőszámmal.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
őszi szántás
sávos művelés
lazítás
öntözés
tőszám
Megjelenés:
Növénytermelés. - 71 : 1 (2022), p. 67-80. -
További szerzők:
Radócz László (1996-) (Növényorvos)
Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
FIKP
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
6.
001-es BibID:
BIBFORM123300
Első szerző:
Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:
Az alap- és fejtrágyázás, valamint az öntözés hatása a levélfelület indexre és a termés mennyiségére kukorica állományban / Zagyi Péter, Horváth Éva, Tamás András, Simon Károly, Széles Adrienn
Dátum:
2024
ISSN:
0546-8191
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratcikk hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Növénytermelés. - 73 : 2 (2024), p. 101-118. -
További szerzők:
Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Bolyai János Kutatási ösztöndíj(BO/00068/23/4)
Egyéb
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
7.
001-es BibID:
BIBFORM104578
Első szerző:
Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:
A relatív klorofilltartalom és a termésmennyiség kapcsolatának vizsgálata eltérő genotípusú kukorica hibridekben / Zagyi Péter, Rácz Dalma, Tamás András, Vad Attila, Horváth Éva, Széles Adrienn
Dátum:
2022
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
A relatív klorofilltartalom (SPAD-érték) és termés közötti összefüggést vizsgáltuk két eltérő genotípusú kukorica hibrid bevonásával (Armagnac; Fornad), 2020 és 2021 évben. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, 1,5 hektáros, kétszeresen osztott percellás elrendezésű, kétismétléses tartamkísérletben. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. Mindkét év vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V6, V12, Vn, VT, R1 R3 és R6) és az eltérő genotípusú hibrideknél mért SPAD-értékek a vegetatív fejlődés szakaszban növekedtek. A legnagyobb értékeket a generatív szakaszban mértük. A relatív klorofilltartalom a teljes érés szakaszában a tejes éréshez képest csökkent (2020: 17%; 2021: 23%). A SPAD-értékek és a terméseredmények a nagyobb N-dózisok hatására növekedtek. A kontroll kezelésben mért átlagos SPAD-érték (40,32?5,56) a V12180 kezeléshez képest 18%-kal volt kisebb. A legkisebb műtrágyaadag (A60) az Armagnac hibrid termését 43%-kal, a Fornad hibrid termését 35%-kal növelte az évek átlagában a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N/ha alapkezelés átlagosan 49%-kal okozott további termésnövekedést a 60 kg N/ha alapkezeléshez viszonyítva. A relatív klorofilltartalom és termés között pozitív korrelációt igazoltunk. A fenofázisok előrehaladtával évjáratonként és genotípusonként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Az Armagnac hibridnél mindkét évben az R3 fenofázisban mért SPAD-értékek voltak a legjelentősebb hatással a termés alakulására (r=0,84; r=0,80). A Fornad hibridnél a 2020-ban az R1, míg a 2021-ben a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,87; r=0,79).
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica hibridek
nitrogén,
SPAD-érték
termés
Megjelenés:
Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 101-120. -
További szerzők:
Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos)
Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Vad Attila (1981-) (agrármérnök)
Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.