Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM107021
Első szerző:	Lengyel Angéla Kinga
Cím:	Gerincdeformitás a pontyban (Cyprinus carpio): HSP70 és HSP90 gének relatív expressziójának és a gerinc néhány makro- és mikroelem tartalmának összefüggés-vizsgálata = Spinal deformity in common carp (Cyprinus carpio): association study between relative expression of HSP70 and HSP90 genes and macro- and microelement content of spinal / Lengyel Angéla Kinga; Balog Katalin; Bagi Zoltán; Hegedűs Bettina; Baranyai Edina; Fehér Milán; Bársony Péter; Kusza Szilvia
Dátum:	2022
ISSN:	0230-1814
Megjegyzések:	A szerzők a ponty állományokban jelentős károkat okozó gerincdeformitás kialakulását befolyásoló tényezőket vizsgáltak. Több szövettípusban (vér, hátizom, agyvelő) elemezték hőstressz gének (HSP70, HSP90) relatív expressziós szintjeit, majd ezeket az eredményeket összevetették a gerincoszlop makro- és mikroelem tartalmával. A HSP70 relatív expressziójának mértéke mindhárom szövettípusban magasabb volt a deformált halak esetében, mint a normál csoportban, ami jelzi a gén érintettségét a szervezet immunválaszában. A HSP90 relatív expressziója vér és agyvelő szövetekben alacsonyabb volt a deformált csoportban, míg a hátizomban a deformált csoport mRNS szintje volt magasabb. A HSP90 elsődleges funkciója a sejt-növekedéshez és a túléléshez kapcsolódik, ezért a HSP90 ígéretes jelölt lehet a deformitások kezelésében. Statisztikailag szignifikáns különbség nem mutatkozott a csoportok között egyik gén esetében sem. A gerincoszlop makro- és mikroelem tartalmának vizsgálata során a normál és deformált csoportok között szignifikáns eltérés nem mutatkozott. Ugyanakkor a relatív expressziós szintek bevonásával készített összefüggésvizsgálatok több szignifikáns kapcsolatot tártak fel. A legtöbb esetben a hátizomban mért HSP70 mRNS szint, illetve a kálium volt érintett ilyen összefüggésekben.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Állattenyésztés és takarmányozás. - 71 : 4 (2022), p. 249-269. -
További szerzők:	Balog Katalin (1998-) (állatgenetika) Bagi Zoltán (1987-) (természetvédelmi mérnök, állatgenetika) Hegedűs Bettina (1995-) (mezőgazdasági biotechnológus) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Kusza Szilvia (1979-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00025 GINOP Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2 Új Nemzeti Kiválóság Program Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Program Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM111341
Első szerző:	Sipos Bíborka (állattenyésztő mérnök)
Cím:	Korszerű polimorfizmus vizsgálatok áttekintése a húshasznú galambok termelési mutatóinak vizsgálatára és értékelésére / Sipos Bíborka ; Balog Katalin ; Kusza Szilvia ; Bagi Zoltán
Dátum:	2023
ISSN:	0230-1814
Megjegyzések:	A házigalamb egyik legfőbb hasznosítási iránya a hústermelés, amit a magas biológiai értékű húsa alapoz meg. A házigalamb ugyanakkor még mindig kevéssé vizsgált fajnak tekinthető, különösen a biotechnológiai kutatások körében, mely terület rohamosan fejlődik. Napjainkban a galambhús ismét népszerű és keresett exporttermék. A növekvő termelési és piaci verseny miatt pedig az ágazat sikere és jövője a genetikai és genomikai eszközökkel támogatott precíziós szelekciós programokon is múlik. A cikk a nemesítő munkában felhasználható azon génpolimorfizmus vizsgálatok legfontosabb elemeit foglalja össze, amelyek a galambhústermelési mutatókhoz köthetők. Az itt bemutatott polimorfizmusok felelősek a növekedési tulajdonságok, a zsírszövet és az izomszövet szabályozásáért. Minden áttekintett vizsgálatban figyelembe vették a hasított test értékét és a húsminőséget, amelyeket az egypontos nukleotid polimorfizmusokkal (SNP) összefüggésben értékeltek. Az MC3R és MC4R gének polimorfizmusai korrelációt mutattak a haszongalambok növekedési hajlamával és súlygyarapodásával. Az eddig vizsgált gének többsége a zsírszövet szabályozásában vesz részt, mint például a FABP1 gén, mely az úgynevezett zsírsavkötő fehérjék működéséért felel. A KLF12 gén hiánya vagy alulműködése pedig fokozott elhízáshoz vezet. A DGAT géncsalád felelős a triacilglicerin szintéziséért, amely fontos szerepet játszik az intramuszkuláris zsírlerakódás szabályozásában. Az MSTN gén befolyásolja a miosztatin működését, melynek hiánya vagy mutációja szokatlan túlizmoltságot idéz elő. A miogenezist a miogén szabályozó faktorok (MRF) irányítják, amelyek felelősek a vázizomzat differenciálódásáért. Ritkán tanulmányozott, de fontos tényező a MYF5 gén, amely korrelál a hasított test izomzatával és növekedési jellemzőivel. Az adenil-szukcinát-liáz (ADSL) részt vesz az inozin-monofoszfát (IMP) szintézisében, és több tanulmány is kimutatta, hogy az IMP kulcsfontosságú tényező a hús ízének kialakulásában. A felsorolt génekben tehát potenciális markerjelöltek lehetnek a haszongalambok marker alapú szelekciójához. Jelen áttekintés segít képet alkotni a vizsgált génpolimorfizmusokról a hústermelés és a termékminőség összefüggésében. Ez lehetőséget ad a további kutatási irányok meghatározására és az különböző eredmények gyakorlati hasznosítására a szelekciós programokban.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Állattenyésztés és Takarmányozás. - 72 : 1 (2023), p. 48-67. -
További szerzők:	Balog Katalin (1998-) (állatgenetika) Kusza Szilvia (1979-) (agrármérnök) Bagi Zoltán (1987-) (természetvédelmi mérnök, állatgenetika)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-21-4 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: