CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM118115
Első szerző:Horváth Éva (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Differenciált n műtrágya kijuttatás hatásvizsgálata a kukorica termésparamétereire / Horváth Éva, Zagyi Péter, Simon Károly, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:A kukoricatermesztés során elengedhetetlen a N-műtrágyázás, amely nagymértékben meghatározza a termőképességet és a minőséget, azonban a kijuttatott mennyiség és az alkalmazás időpontjának meghatározása nagy jelentőséggel bír. Jelen tanulmány az eltérő N dózisok, kukorica termésparamétereire gyakorolt hatásának vizsgálatára épül. A kísérleti helyszín a 2011-ben Prof. Dr. Kakuszi-Széles Adrienn által beállított, sávos elrendezésű kisparcellás szántóföldi tartamkísérlet. A kísérletben műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 és R1 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. Jelen vizsgálat során három eltérő genotípusú hibrid, a Sushi (FAO 340), a Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) került elemzésre, öntözött és nem öntözött körülmények között. Vizsgálataink során a relatív klorofilltartalom meghatározására a Minolta SPAD 502 készüléket használtuk a V6, V12, R1 fenofázisokban. A beltartalmi paramétereket az Foos Infratec beltartalom mérő analizátorral határoztuk meg. A műtrágyázás és a SPAD érték kapcsolatát vizsgálva mindkét öntözési változatban a műtrágyázás a korai érésidejű Sushi (91%; 86%) hibrid SPAD értékét befolyásolta legnagyobb mértékben az R1 fenofázisban. A műtrágya és a termés kapcsolatát vizsgálva nem öntözött változatban a három év átlagában közepes szorosságú (r=0,778***) korrelációt, öntözött körülmények között vizsgálva szoros korrelációt igazoltunk (r=0,846***). Beltartalmi paraméterek és a műtrágyázás kapcsolatát elemezve megállapítható, hogy a műtrágyázás a Sushi hibrid fehérjetartalmát befolyásolta legnagyobb mértékben. A legszorosabb összefüggés mindkét öntözési változatban 2019-ben volt kimutatható (r=0,664***; r=0,666***). A műtrágyázás nem öntözött változatban 2018-ban és 2020-ban a Sushi (62% és 47%) hibrid keményítőtartalmát befolyásolta a legnagyobb mértékben, öntözött változatban 2019-ben a Fornad (76%) hibridét. A műtrágyázás és az olajtartalom közötti összefüggés mindössze öntözött változatban volt szignifikáns az Armagnac hibrid esetében 2019-ben, amely közepes összefüggést mutatott (r=0,725***). A SPAD érték és a termés összefüggésének vizsgálata során kimutattuk, hogy a termésképződés közeledtével a korrelációs koefficiens érték egyre nagyobb. Ez jelzi, hogy a két változó között egyre szorosabb a kapcsolat. A tavaszi alaptrágyázási technológia (A60 és A120) alkalmazásával mindhárom érésidejű hibrid esetében megbízható termésnövekedés érhető el. Kimutattuk továbbá, hogy a fejtrágyakezelésekben jelentősebb az öntözés fehérjetartalom-csökkentő hatása. Az öntözés statisztikailag nem befolyásolja a keményítőtartalom alakulását, a növekvő N műtrágya hatására csökkent a kukorica keményítőtartalma. A tavaszi alaptrágya kijuttatásával igazoltan növelhető az olajtartalom.
ISBN:978-963-490-540-0
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Növény és környezet: a debreceni tartamkísérletek 40 éve / szerk. Kakuszi-Széles Adrienn. - p. 25. -
További szerzők:Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
BO/00068/23/4
Egyéb
ÚNKP-23-5
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM107781
Első szerző:Horváth Éva (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Examination of the effects of climatic factors and location-specific N Fertilization on relative Chlorophyll content and yield of maize / Éva Horváth, Péter Zagyi, Károly Simon, Attila Vad, Adrienn Széles
Dátum:2022
Megjegyzések:The effect of climatic factors of the growing season on the chlorophyll content of maize was analysed in three years (2018, 2019 and 2020). The studies were carried out at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen in Hungary. The measurements were carried out under irrigated and non-irrigated conditions with the maize hybrid Sushi (FAO 340). Doses of 60 and 120 kg N ha-1 applied as spring basal fertilizer were followed by two top-dressings at V6 and V12 phenophases at rates of +30 and +30 kg N ha-1. The largest increase in SPAD value up to the R1 phenophase was measured in the A120 treatment (15.0). The largest crop year modification effect was observed in the V690; treatment (6.9). The treatment with 120 kg N/ha had the highest SPAD value increase (7.2). A strong correlation between fertilizer and SPAD value was demonstrated at the R1 growth stage in both irrigated and non-irrigated treatments in 2018 (r=0.913***; r=0.928***) where fertilizer influenced SPAD values in 83% and 85%, respectively. The negative impact of the environmental factor was most pronounced in 2020 in the non-fertilised and basal treatments. Overall, in two years (2019,2020), the A120 treatment had a significant yield improving effect for the Sushi hybrid. With the exception of treatments V6150 and V12120, irrigation increased yield, with the highest increase of 1.58 t/ha-1 in treatment V690. A reliable difference between the two variants was found in the V12120 treatment (p <0.05), with a reduction of 1.13 t/ha-1. In the non-irrigated variant, the correlation was strong in the R1 growth stage in 2018 (r=0.818***) and 2020 (r=0.863***), where SPAD affected yield development in 67% and 74%, respectively. In the irrigated version, a strong correlation (r=0.865***) between SPAD value and yield was confirmed in 2018, during the silking period.
ISBN:978-83-966062-1-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
maize,
N-fertilizer
relative chlorophyll content
Megjelenés:International Congress on Sustainable Development in the Human Environment- Current & Future Challenges ICSDEC 2022 : Proceedings book / eds. Anna Krakowiak-Bal, Atilgan Atilgan, Roman Rolbiecki, Hakan Aktas. - p. 223. -
További szerzők:Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM107780
Első szerző:Simon Károly (okleveles agrármérnök)
Cím:Effect of abiotic stress factors on quality parameters of sweet corn (Zea mays L.convar.saccharata Koern.) / Károly Simon, Éva Horváth, Péter Zagyi, Péter Fejér, Adrienn Széles
Dátum:2022
Megjegyzések:In the scope of the research, it was aimed to examine the nutritional values of sweet corn (Zea mays L.convar.saccharata Koern.) in relation to heat sum and to determine, on the basis of the measured parameters, the optimum maturity time of maize, which will allow the practicing farmers to produce the best quality product. In the scope of the studies, relative chlorophyll content (SPAD), NDVI, LAI and soil moisture values were measured in different phenophases of maize (V6, V12, R1) in the year 2021. The experiment was set up in Fejér County, Hungary (N 46047'56'';E 18048'48''), in the field of our own farm (SIMON Ltd.), with an area of 21 ha. In the scope of the experiment, two maize hybrids (Dessert R72, Dessert R78) were tested in 4 replicates. The highest statistically verifiable SPAD and NDVI values were measured for both hybrids during the 12-leaf stage (p<0.05). In the case of both the Dessert R72 and Dessert R78 hybrids, N incorporation was continuous. Between V6 and V12 phenophases, the Dessert R72 hybrid showed higher nutrient incorporation dynamics (+17.55 SPAD) than the Dessert R78 hybrid (+13.73 SPAD). In R1 phenophase, N incorporation in vegetative parts decreased. Figuresynthetic activity increased between V6 and V12 phenophases, but NDVI decreased between the V12 and R1 phenophases. LAI value increased steadily with vegetation progression in both hybrids and was highest at the 50% silking (R1) stage (p<0.05), with Dessert R78 hybrid having more pronounced growth dynamics (3.38).
ISBN:978-83-966062-1-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
sweet corn,
SPAD,
LAI,
NDVI,
yield
Megjelenés:International Congress on Sustainable Development in the Human Environment- Current & Future Challenges ICSDEC 2022 : Proceedings book / eds. Anna Krakowiak-Bal, Atilgan Atilgan, Roman Rolbiecki, Hakan Aktas. - p. 52-59. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Fejér Péter (1981-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM117901
035-os BibID:(cikkazonosító)100967 (Scopus)85182387773
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Precision agricultural technology for advanced monitoring of maize yield under different fertilization and irrigation regimes: A case study in Eastern Hungary (Debrecen) / Adrienn Széles, László Huzsvai, Safwan Mohammed, Anikó Nyék, Péter Zagyi, Éva Horváth, Károly Simon, Sana Arshad, András Tamás
Dátum:2024
ISSN:2666-1543
Megjegyzések:Precision agricultural (PrA) technology relies on the utilization of special equipment to access real time observations on plant health status, chlorophyll, nitrogen content, and soil moisture content. In this research new PrA technology (i.e., SPAD (Soil Plant Analysis Development), and UAV-based NDVI (Unmanned Aerial Vehicle-based Normalized Difference Vegetation Index) were used to monitor maize yield based on different filed trials in eastern part of Hungary. Our study aimed to examine the utilization of PrA technology specifically SPAD and UAV-based NDVI measurements for monitoring maize GY under irrigated and rainfed experimental setups in Hungary with varied nitrogen treatment for the year 2022. The results showed that the SPAD increased in all treatments (14.7 %; p < 0.05) from V6-V8 in the rainfed treatments, decreased significantly (p < 0.05) by 13.9 % (R1) and 30.6 % (R3). However, implementation of irrigation significantly increased the SPAD values in majority of treatments. Also, results reveal that, under irrigated and rainfed conditions the highest UAV-based NDVI value (0.703, 0.642) was obtained in V12 (A120 treatment) and highest NDVI value (0.728, 0.662) was obtained in Vn (A120 treatment). Remarekedly, irrigation led to significant differences (p < 0.05) of UAV-based NDVI values compared with none irrigated. On the other hand, implementation of 120 kg N ha?1 before sowing led to highest GY, especially under irrigated conditions (8.649 Mg ha?1). The overall mean GY under rainfed treatment was 6.256 Mg ha?1, while under irrigated treatment it increased by 37.2 % and reached 8.581 Mg ha?1 (p < 0.05). In conclusion, PrA technology will support farmers in making informed decisions regarding fertilization strategies and timing, which will in turn maximize yield and minimize risk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
nitrogen treatment
maize
drought
photosynthetic performance
Hungary
Megjelenés:Journal of Agriculture and Food Research. - 15 (2024), p. 1-16. -
További szerzők:Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Mohammed Safwan (1985-) (agrármérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Arshad, Sana Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00068/23/4)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM116833
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Examination of the relative chlorophyll content and yield of maize in different crop years / Adrienn Szeles, Peter Zagyi, Karoly Simon, Eva Horvath
Dátum:2023
Megjegyzések:The correlation between Soil-Plant Analysis Development (SPAD) values and maize yield was examined using two maize hybrids of different genotypes (Armagnac, Fornad) with results from 2016-2022. Our objective was to determine the nitrogen requirement of maize, the optimal timing of nutrient application and the effect of N, on yield. The studies were carried out at the University of Debrecen Látókép Experimental Station in a one and a half hectare long-term experiment. In addition to the non-fertilised (A0) treatment, six fertilisation treatments were applied (spring basal fertilisation: 60 and 120 kg N ha-1, A60; A120). The basal fertilisation was followed by two top dressing treatments in the phenological phases V6 and V12, with an application rate of +30-30 kg N ha-1 (V690 and V6150, and V12120 and V12180). It can be concluded that SPAD values measured in the different phenological phases (V6, V12, R1) increased during vegetative development. The highest values were measured for all fertiliser treatments in the R1 phenological phase, except for treatments A0, V690, and V12120 in the 2022 growing season. Increasing fertiliser doses increased SPAD values. The highest SPAD value (49.00?8.94) was statistically confirmed for the V12180 fertiliser treatment (p<0.05). Increasing doses of the active ingredient applied during the basal fertilisation significantly positively influenced yield. The A60 treatment resulted in 34.3% and the A120 fertilizer treatment in 75.7% higher yields compared to the A0 treatment on average across years and genotypes. The additional 30 kg N ha-1 applied at the V6 phenological stage resulted in an increase in yield (+12.6%) on average for years and genotypes, but the top dressing applied at the 12-leaf phenological stage had no further yield increasing effect. In most cases, the statistically significant highest yields were obtained with A120 fertilisation for the years and genotypes studied. The correlation between SPAD value and yield was found to vary between years and genotypes as the phenological stages progressed. The strongest correlations were found in the V12 and R1 growth stages.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Book of Abstacts Joint Event on Plant Science and Agriculture / Magnus Group. - p. 76-77
További szerzők:Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM116824
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Az öntözés és az alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára és termésére extrém száraz évben = The impact of irrigation and basal and top dressing fertilisation on the chlorophyll concentration and yield of maize hybrids in extreme dry years / Széles Adrienn, Horváth Éva, Simon Károly, Zagyi Péter
Dátum:2023
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A tanulmány célja annak vizsgálta, hogy az öntözés és a nitrogén alap- és fejtrágyázás mennyisége és annak kijuttatási ideje hogyan hat a különböző genotípusú kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára (SPAD) és szemtermésére mészlepedékes csernozjom talajon, extrém száraz évben (2022). Kimutattuk, hogy a nedvességhiány rontotta a műtrágyák növények általi felvehetőségét, hasznosíthatóságát. A műtrágyázás a SPAD értéket nem öntözött változatban a Fornad hibrid (V12180, p<0,05) kivétel nem befolyásolta. Öntözött változatban mindhárom hibrid az A60 kezelés hatására érte el a maximális értéket (p<0,05). A klorofill-koncentráció a szárazságnak köszönhetően minden fejlődési szakaszban rendkívül alacsony volt. A V8 fenofázisra kialakult a maximális SPAD érték (p<0,05)(43,2?48,8), mind a nem öntözött, mind az öntözött változatban, majd a betakarítás időszakára jelentősen lecsökkent (10,5?15,4). A hibridek között a korai vegetációs időben volt kimutatható SPAD érték különbség, mégpedig az Armagnac és a Merida hibrid között (p<0,05), ahol a Merida hibrid rendelkezett magasabb SPAD értékkel mindkét változatban. A termésmennyiséget a N 120 kg/ha alaptrágyaként (A120) kijuttatva növelte (p<0,05), kivéve a Merida hibrid nem öntözött változatát, ami jól jelzi a hibrid szárazságtűrését (41,0 SPAD érték, V6150 kezelés, 10,060 t/ha). A klorofilltartalom érzékeny a nedvességhiányra, így a klorofill lebomlása már a korai vegetációs időszakban megkezdődött, az öntözés késleltette ezt a folyamatot, amely genotípustól és műtrágyakezeléstől függően a szemtermés mennyiségében megmutatkozott. Az öntözés hatása az Armagnac hibridnél V6150 (5,267 t/ha), a Fornad hibridnél V690 (4, 075 t/ha) és a Merida hibridnél az A120 (4,160 t/ha) kezelésben volt a legnagyobb. Megállapítottuk, hogy speciális körülmények között (extrém szárazság) a klorofill-koncentráció hatékony támogatást nyújt a szárazságtűrő hibridek kiválasztásához. Továbbá, hogy természetes csapadékellátottság mellett, extrém aszályos évben a korai érésű Merida (FAO 380) hibrid V6150 kezeléssel, ha lehetőség van az öntözésre, akkor a középérésű Armagnac (FAO 490) hibrid A120 kezeléssel javasolható a termesztésre. A szántóföldi tartamkísérlet egyéves eredménye nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű megállapítást tegyünk, azonban ilyen extrém aszályos év négy évtizede nem fordult elő hazánkban.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
klorofill-koncentráció
öntözés,
N-műtrágyázás
Megjelenés:Növénytermelés. - 72 : 3 (2023), p. 7-30. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Bólyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM114821
035-os BibID:(cikkazonosító)3301 (WoS)001074238500001 (Scopus)85172701705
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Maize Production under Drought Stress: Nutrient Supply, Yield Prediction / Adrienn Széles, Éva Horváth, Károly Simon, Péter Zagyi, László Huzsvai
Dátum:2023
ISSN:2223-7747
Megjegyzések:Maize yield forecasting is important for the organisation of harvesting and storage, for the estimation of the commodity base and for the provision of the country's feed and food demand (export?import). To this end, a field experiment was conducted in dry (2021) and extreme dry (2022) years to track the development of the crop to determine the evolution of the relative chlorophyll content (SPAD) and leaf area index (LAI) for better yield estimation. The obtained results showed that SPAD and LAI decreased significantly under drought stress, and leaf senescence had already started in the early vegetative stage. The amount of top dressing applied at V6 and V12 phenophases did not increase yield due to the low amount of rainfall. The 120 kg N ha??1 base fertiliser proved to be optimal. The suitability of SPAD and LAI for maize yield estimation was modelled by regression analysis. Results showed that the combined SPAD-LAI was suitable for yield prediction, and the correlation was strongest at the VT stage (R2 = 0.762).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
maize
N fertilisation
LAI
SPAD
yield prediction
Megjelenés:Plants-Basel. - 12 : 18 (2023), p. 1-17. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM107782
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Development of the phenology, heat and water use efficiency and grain yield of maize hybrids in a moderately hot, dry production zone / Adrienn Széles, Éva Horváth, Péter Zagyi, Balaout Ibtissem, Károly Simon
Dátum:2022
Megjegyzések:Knowledge of maize hybrid phenology, hybrid selection and N management are key in terms of adapting to climate change and improving production efficiency. The present study examined the effect of Growing Degree Days (GDD) on the phenology of three maize hybrids (Merida FAO 380, Fornad FAO 420, Armagnac FAO 490). and also how the amount of nitrogen applied and its application time affected stomatal conductance (Gs), heat and water use efficiency (HUE,WUE) and productivity of the maize hybrids. Besides the non-fertilizer treatment, the 60 and 120 kg N ha-1 applied as basal fertilizer were followed by two instances of top-dressings at V6 and V12 phenophases with amounts of +30 and +30 kg N ha-1, respectively. Gs measurements took place during the V6,V12,VT,R1 and R6 phenological phases. Due to the unfavourable environmental factors, hybrids accumulated only 40-50% of the amount of GDD required for germination (34-53oC). GDD accumulation was higher in the reproductive stage than in the vegetative stage, which showed differences by hybrid. No verified differences were observed in GDD of early and medium-maturity hybrids. The water deficit between phenophases V6-R1 was not accompanied with high temperature, thus transpiration was not reduced and stomata of hybrids were not closed. After silking, Gs was greatly reduced for the R6 stage in all three hybrids (p<0.05). The most favourable fertilization strategy was A60 for the early hybrids and A120 for the medium-maturity hybrids. This is achieved when the average Gs value is around 390 mmol m-2 s-1 and is highest during the R1 phenophase. It was confirmed that optimal nutrient supply contributes to the increase in HUE and WUE values. The early hybrid was utilized heat more efficiently than medium-maturity hybrids. It increased its biological activity, as confirmed by higher yields at all nutrient levels, but no reliable difference was detected compared to medium-maturity hybrids.
ISBN:978-83-966062-1-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
growing degree days
heat use efficiency
nitrogen fertilizer
maize
stomatal conductance
water use efficiency
Megjelenés:International Congress on Sustainable Development in the Human Environment- Current & Future Challenges ICSDEC 2022 : Proceedings book / eds. Anna Krakowiak-Bal, Atilgan Atilgan, Roman Rolbiecki, Hakan Aktas. - p. 253. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Ibtisem, Balaout (1993-) (agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM104620
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:A kukorica hibridek fenológiájának, szemtermésének, hő- és vízhasznosítási hatékonyságának alakulása az éghajlati tényezők hatására / Széles Adrienn, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ibtissem Balaout, Simon Károly
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A Debreceni Egyetem mészlepedékes csernozjom talaján beállított sávos elrendezésű szántóföldi kísérletben vizsgáltuk 2021. évben az Agrometeorológiai index (Growing Degree Days, GDD) hatását a Merida (FAO 380), Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) kukorica hibridek fenológiájára. Továbbá, hogy a felhasznált nitrogén mennyisége, és annak kijuttatási ideje hogyan befolyásolja a kukorica hibridek sztómakonduktanciáját (Gs) hő- és vízfelhasználási hatékonyságát (HUE, WUE), illetve produktivitását. A műtrágyázás nélküli (A0) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és a 120 kg N/ha (A60, A120) dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 (V690, V6150) majd V12 (V12120, V12180) fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. A Gs méréseket V6, V12, VT, R1 és R6 fenológiai szakaszokban mértük. A kedvezőtlen környezeti tényezőnek köszönhetően a hibridek a keléshez szükséges hőegység (GDD) mennyiség mindössze 40?50%-át gyűjtötték össze (34?53 ?C). A korai érésű Merida hibrid kelési időtartama volt a legrövidebb (22 nap). A GDD felhalmozódás a reproduktív szakaszban (R1?R6) magasabb volt, mint a vegetatív szakaszban (VE?VT), amely hibridenként eltérést mutatott. A Fornad hibridnél volt a GDD növekedés mértéke a legnagyobb, 125 ?C, míg a Merida hibridnél a legalacsonyabb 107 ?C. A GDD tekintetében a vizsgált korai és középérésű hibridek tenyészidőszakában kialakult eltérések megbízhatóan nem igazoltak. A V6 fázistól az R1 fenofázisig kialakult vízhiány nem párosult magas hőmérséklettel, így a transzspiráció nem csökkent, a hibridek sztómái nem záródtak. A virágzást követően az R6 szakaszra nagymértékben csökkent a Gs érték mindhárom hibridnél (p<0,05), a csökkenés mértéke a műtrágyakezelések átlagában az Armagnac hibridnél volt a legnagyobb (41,1%; 170 mmol/m2/s). A legjobb trágyázási stratégia a korai érésű Merida hibridnél az A60, a középérésű hibrideknél az A120 kezelés volt. Ez akkor érhető el, ha az átlagos Gs érték 390 mmol/m2/s körül mozog, illetve az R1 fenofázisban a legmagasabb. Igazolódott, hogy az optimális tápanyagellátás hozzá járul a HUE és WUE értékek növeléséhez. Az A120 kezelés hatására ? az A0 viszonyítva ? a HUE növekedés a Fornad hibridnél (3,8 kg/ha/?C/nap), a WUE az Armagnac hibridnél (38,0 kg/mm) volt a legnagyobb. A Merida hibrid hatékonyabban hasznosította a hőt, mint a Fornad és az Armagnac hibridek. Megnövelte biológiai aktivitását, amit minden tápanyagszinten a magasabb terméshozam igazolt, azonban megbízható különbség (p<0,05) a V12120 kezelésben volt kimutatható a Fornad hibriddel szemben. Az eredmények hasznos segítséget nyújtanak a termesztőknek felkészülni a jövőbeli környezeti változásokra és a sikeres gazdálkodáshoz. Kulcsszavak: kukorica, N-trágyázás, GDD, Gs, HUE WUE
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
n-trágyázás
gdd
Gs
hue
wue
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 225-239. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM114249
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:Az eltérő vetésidő hatása a kelésdinamikára, növénymagasságra és termésre eltérő genotípusú kukoricahibridekben / Zagyi Péter, Horváth Éva, Simon Károly, Tamás András, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:A tanulmány a kukorica eltérő vetésidejének hatását vizsgálta a kelésdinamikára és a kukorica kezdeti növekedésére vonatkozóan 2022-ben. A kukorica homogén kelése, fejlődése, megfelelő egészségi állapota és stressztűrő képessége szempontjából nélkülözhetetlen az optimális vetésidő megválasztása. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén (47?33' É, 21?26' K) végeztük egy négyismétléses véletlen blokk elrendezésű kis parcellás szántóföldi kísérletben. Három vetésidőt (V-1, V-2, V-3) alkalmaztunk, a V-1 április 6-án, a V- 2 április 14-én, a V-3 május 2-án volt. A kísérletbe ugyanazon kukorica hibrideket (Merida- FAO 370; Fornad-FAO 420; Armagnac-FAO 490) vontuk be mindhárom vetésidő esetében. A hibridenként két ismétlésben elvégzett kelésfelvételezés során a parcellákban két méteres mintatereket jelöltünk ki két sorban. A kukorica kelésének első napjától számítva öt napon keresztül jelöltük eltérő színnel a kikelt egyedeket. Az öt nap letelte után felvételeztük a később kikelt egyedeket és a tőhiányt. Növénymagasságot V6, V8 és V10 fenológiai fázisokban mértünk. A V-1 vetésidőben a vetéstől számítva 20 nap elteltével, 52,35 C? hőösszeg felhalmozásával keltek ki az első egyedek. A hibridek átlagában a kelés első öt napjában az egyedek 80,7%-a, kelt ki (1. nap-9,3%; 2. nap-8,6%; 3. nap-32,1%; 4. nap-18,6%; 5. nap- 12,1%). Az öt napot követően az egyedek 15,7%-a kelt ki, valamint 3,6 % tőhiányt állapítottunk meg. A V-2 vetésidőben a vetést követően 16 nap után, 53,05 C? felhalmozott hőösszeggel kezdődött meg a kelés, az első öt napban a kikelt egyedek aránya 95,2% volt (1. nap-7,2%; 2. nap-44,0%; 3. nap-31,9%; 4. nap-7,2%; 5. nap-4,8%). A későnkelő egyedek és tőhiány aránya 3%, illetve 1,8 % volt. A V-3 vetésidőben a vetés után 6 napra, 46,55 C? hőösszeggel keltek ki az első növények. A kelés első öt napja során kikelt az egyedek 95,0%-a (1. nap-27,3%; 2. nap- 48,2%; 3. nap-15,1%; 4. nap-4,3%; 5. nap-0,0%), 2,2% volt a későnkelő, valamint 2,9 % a tőhiány. A V-3 vetésidőben vélhetően a kedvezőbb környezeti feltételek következtében kelt ki már az első két napon az egyedek 75,5%-a, valamint kevesebb hőösszeg is elegendő volt a kelés elindulásához. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a növénymagasság ? a hibridek és fenológiai fázisok átlagában ? V-2 vetésidő esetében volt statisztikailag igazolhatóan a legnagyobb (70,72 cm; p<0,05), a V-1 vetésidő során a legkisebb (55,02 cm; p<0,05). A V-2 vetésidő során tapasztaltuk a legnagyobb termést (8,607 t ha-1), melyet a Duncan-teszt alapján statisztikailag is igazoltunk (p<0,05). A kelésfelvételezés és növénymagasság- és terméselemzés eredményei alapján a V-2 vetésidő volt a legoptimálisabb.
ISBN:978-615-6457-23-3
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
hibrid
kelésdinamika
kukorica
magasság
vetésidő
Megjelenés:XXVI. Tavaszi Szél Konferencia 2023 - Absztrakt kötet / szerk. Hajdú Péter. - p. 513. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM112770
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:A levél-felület index és a termés mennyiségének vizsgálata alap és fejtrágyázás hatására eltérő genotípusú kukoricahibrideknél / Zagyi Péter, Horváth Éva, Tamás András, Simon Károly, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:Három eltérő genotípusú kukoricahibrid (Merida-FAO 370; Fornad-FAO 420; Armagnac-FAO 490) bevonásával vizsgáltuk az alap- és fejtrágyázás, valamint az öntözés hatását a Levél-Felület Index (LAI) értékére és a kukorica termésére. A vizsgálatokat Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük egy másfél hektáros, kétszeresen osztott, kisparcellás elrendezésű, kétismétléses, 2011-ben beállított tartamkísérletben, 2022-ben. Arra kerestük a választ, hogy szélsőségesen aszályos környezetben a különböző műtrágyakezelések - öntözött és nem öntözött körülmények között - hogyan hatnak a növényekre, milyen az egészségi állapotuk, hogyan viselik a stresszt, és milyen terméseredmények születnek. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll, A_0) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N ha-1 dózist (A_60; A_120), kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban (V6_90; V6_150 illetve V12_120; V12_180), mennyisége +30 és +30 kg N ha-1 volt (V12_120; V12_180). A vizsgálati év eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V8, V10, V12, Vn, VT, R1 R3, R6) ? a hibridek és kezelések átlagában ? a LAI értékek a vegetatív fejlődési szakaszban növekedtek. A statisztikailag is igazolható legnagyobb értékeket a Vn fenológiai fázisban (öntözött 3,074?0,595; nem öntözött: 2,495?0,324) mértük (p<0,05). A műtrágya-kezelések hatását vizsgálva ? a hibridek átlagában - megállapítható, hogy a LAI és a terméseredmények a nagyobb műtrágya-dózisok hatására növekedtek. A legkisebb LAI értékeket az A_0 kezelésben (öntözött: 1,663?0,633; nem öntözött: 1,324?0,455), míg a legnagyobb értékeket öntözött körülmények között a V6_150 kezelésben (2,632?0,900), nem öntözött körülmények között pedig az A_120 kezelésben (1,702?0,622) mértük. Az eredményeket statisztikailag is igazoltuk (p<0,05). A fejtrágyázás hatására nem növekedett a LAI. A legkisebb műtrágyaadag (A_60) öntözött körülmények között 92,35 %-kal, nem öntözött körülmények között 64,72 %-kal növelte a termést a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N ha-1 alapkezelés további termésnövekedést eredményezett a 60 kg N ha-1 alapkezeléshez képest (öntözött: +19,80%; nem öntözött: +24,38%). A statisztikailag is igazolható legnagyobb termést az A_120 kezelés adta a hibridek átlagában (öntözött: 11,863?1,104; nem öntözött: 8,649?0,971; p<0,05). A LAI és termés között a fenológiai fázisok előrehaladtával hibridenként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Öntözött körülmények között a Merida hibridnél a Vn, az Armagnac hibridnél a VT, a Fornad hibridnél a R3 fenofázisban mért LAI értékek voltak a legnagyobb hatással a termés alakulására (r=0,78; 0,84; 0,89). Nem öntözött körülmények között a Merida hibridnél a VT, az Armagnac hibridnél a R1, a Fornad hibridnél a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,92; 0,89; 0,70).
ISBN:978-615-6457-18-9
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
kukorica
LAI
műtrágyázás
öntözés
termés
Megjelenés:I. Magyar Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziuma. / szerk. Hajdú Péter. - p. 79. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM107779
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:Examination of the effect of basal fertilization and top-dressing on the vegetation index values and yield of maize hybrids of different genotypes / Zagyi Péter; Tamás András; Ibtissem Balaout; Horváth Éva; Simon Károly; Széles Adriennn
Dátum:2022
Megjegyzések:Three maize hybrids of different genotypes (Merida; Armagnac; Fornad) were involved to study the effects of basal fertilization, top-dressing and irrigation on the values of different vegetation indexes (NDVI and UAV NDVI) and yield in 2021. The studies were conducted at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen in Hungary. The experiment is two-replicate, one and a half hectare, two-plot, set up in 2011. In the field trial, nitrogen (N) fertilizer rates were applied as basal fertilization and top-dressing in addition to the nonfertilizer (control, A0) treatment. The 60 and 120 kg N ha-1 applied as spring basal fertilizer was followed by two top-dressings at V6 and V12 phenophases at rates of +30 and +30 kg N ha-1. When examining the effect of fertilizer treatments, averaged over irrigation and hybrids, the lowest NDVI value was measured in the A0 treatment (0.685?0.148), while the highest NDVI value was obtained in the A120 treatment (0.734?0.133). Averaged over irrigation and fertilizer treatments, the highest NDVI value among hybrids was obtained for the Fornad hybrid (0.718?0.145), which was statistically confirmed. A significantly lower NDVI value was measured for the hybrid Merida (0.703?0.149). The NDVI value of the hybrid Armagnac was not statistically different from the other two hybrids. Irrigation had a statistically significant effect on NDVI (+0.014). Linear regression analysis of treatments and irrigation showed that irrigation increased NDVI values in all cases except in treatments V12120 and V12180. Based on the tests, the correlation between NDVI and UAV NDVI values was moderately strong (r=0.72; R2=0.517) for the average of -fertilizer treatments and hybrids. The highest yield (12.03?1.09 t ha-1) was statistically provided by the A120 treatment in the average of hybrids and irrigation. It can be concluded that the NDVI values give a reliable overview of yield trends.
ISBN:978-83-966062-1-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
fertilization
hybrid,
irrigation,
maize,
vegetation index,
yield
Megjelenés:International Congress on Sustainable Development in the Human Environment- Current & Future Challenges ICSDEC 2022 : Proceedings book / eds. Anna Krakowiak-Bal, Atilgan Atilgan, Roman Rolbiecki, Hakan Aktas. - p. 229. -
További szerzők:Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1