Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM123057
035-os BibID:	(Scopus)85199936555 (WoS)001315426000001
Első szerző:	Fodor Mariann (szemész)
Cím:	A klorokin és hidroxiklorokin okozta toxikus maculopathia : a diagnosztika és a terápiás irányelvek áttekintése a hazai és a nemzetközi gyakorlatban / Fodor Mariann, Lukács Miklós Ágoston, Szekanecz Zoltán, Nagy Zoltán Zsolt
Dátum:	2024
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Az aminokinolinok egy régóta használt gyógyszercsoport, amely napjainkban is elengedhetetlen számos kórkép, különösen szisztémás gyulladásos kórképek terápiájában. Az éles látásért felelős retinarész, a macula klorokin és hidroxiklorokin által okozott toxikus károsodása már jól ismert mellékhatás volt a múlt században is. Az ilyen gyógyszert hosszú távon szedő krónikus betegek szemészeti szűrése azóta visszatérő kérdéskör, mely az újonnan megjelenő evidenciák által folyamatosan megújuló vizsgálati protokollokban nyilvánul meg. Tanulmányunkban áttekintjük a jelenleg érvényes nemzetközi irányelveket, kitérve arra, hogy az ezekben újonnan történő változtatások milyen új adatokon alapszanak. Ismertetjük a korszerű szemészeti szűrés műszereit (automata látótérvizsgálat, optikaikoheren cia-tomográfia [OCT], fundus-autofluoreszcencia [FAF], multifokális elektroretinográfia [mfERG]), valamint a klorokint vagy hidroxiklorokint szedő betegeknél azonosított rizikófaktorokat, melyek hajlamosítanak a maculopathia kialakulására. Végezetül egy hazai viszonyokra adaptált szűrési protokollt szeretnénk bemutatni.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk klorokin hidroxiklorokin macula lutea mellékhatások
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 165 : 30 (2024), p. 1147-1153. -
További szerzők:	Lukács Miklós Ágoston (1999-) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Nagy Zoltán Zsolt
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM129376
035-os BibID:	(scopus)86000247300 (wos)001435681000001
Első szerző:	Módis László (szemész szakorvos, kontaktológus)
Cím:	Harmincéves a Debreceni Cornea Bank / Módis László, Lukács Miklós Ágoston, Makhoul Sára, Fodor Mariann
Dátum:	2025
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Célkitűzés: A Debreceni Szembank 30 éves működésének (1994?2023), a szaruhártyadonorok demográfiai jellemzőinek, a donorszövetek beszerzésének, tárolásának és felhasználásának, szétosztásának bemutatása, valamint a szembanki gyakorlat hosszú távú eredményeinek közreadása. Módszerek: A Debreceni Egyetem Szemklinikáján 1994 és 2023 között folytatott szembanki gyakorlatok retrospektív elemzését végeztük el. Összegyűjtöttük a szaruhártyadonációra (a donor neme és életkora, halálának oka, a halál bekövetkeztétől eltelt idő a donorszövet eltávolításáig, valamint a konzerválásáig, végül az átültetéséig), a konzervált szaruhártyákra (endothelium-sejtsűrűség) és a műtétekre vonatkozó (a műtét típusa, indikációja) adatokat. Bankunkban cadaverből, multiorgan és élő donorból egyaránt történik szövetgyűjtés. A donorokat hipotermiás körülmények között maximum 14 napig tároljuk. Tevékenységi körünkhöz tartozik még az amnionmembrán konzerválása, mélyfagyasztása és felhasználása, valamint fascia lata tárolása, felhasználása. Eredmények: A Debreceni Cornea Bankban 1994 és 2023 között 3270 corneakonzerválás történt. A konzervált corneoscleralis korongok 57,8%-a cadaver, 37,6%-a multiorgan és 4,6%-a élő donorból származott. A donorok átlagéletkora 55,5 ? 11,8 évnek adódott. A donorcorneák átlagos endothelsejt sűrűsége 2235 ? 158/mm2 volt. A patológiai intézetből származó bulbusok esetében a halál bekövetkezte és bulbus eltávolítása között eltelt idő átlagosan 12,3 ? 5,2 óra, illetve a halál bekövetkezte és konzerválás között eltelt idő átlagosan 14,9 ? 6,3 óra volt. A konzerválás után (+4,0 ?C EusolC, Alchimia, Olaszország) a donorszövetet átlagosan 6,1 ? 2,3 nappal használtuk fel. A konzervált szaruhártyák 20,3%-át nem használtuk fel, aminek leggyakoribb oka szerológiai pozitivitás (hepatitis B és C a nem transzplantált donorcorneák 25,6%ában) volt. A szembank adatai alapján 1994 és 2023 között összesen 2864 szaruhártyaátültetés történt. A leggyakoribb műtéti indikáció a keratopathia bullosa volt (21,6%). A lamelláris műtéti technikák aránya 6,4%-nak mutatkozott a 2011-től 2023-ig számított időszakban. 2006 és 2023 között 312 amnionmembrán-transzplantációt végeztünk. Következtetés: A Debreceni Cornea Bank az alapítása óta folyamatosan fejlődik, megfelelve a jogszabályi előírásoknak és az európai szakmai követelményeknek. A donorharvesztáció cadaverből, multiorgan és élő donorból egyaránt biztosított. Bankunkban corneákon kívül amnionmembrán és fascia lata szövet is elérhető, hátteret biztosítva különböző szemészeti kórképek műtéti megoldására.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk szaruhártyaátültetés szövetkonzerválás szövetbank
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 166 : 9 (2025), p. 341-350. -
További szerzők:	Lukács Miklós Ágoston (1999-) Makhoul Sára (1996-) (Általános orvos) Fodor Mariann (1975-) (szemész)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: