CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM122635
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:A sebesült férfitest affektív ökonómiája Kostyál Márk Kojot című filmjében / Kalmár György
Dátum:2024
Megjegyzések:Az alábbi tanulmányban a filmes identitás megképződésének, a test mint látvány affektív erejének, valamint a sebesült férfi trópusának az összefüggéseit elemzem, elsősorban a 21. századi magyar nagyjátékfilm társadalomképének kontextusában, a Kojot (Kostyál Márk 2017) és a referenciapontként használt Kontroll (Antal Nimród 2003) című filmek elemzésén keresztül. A testelméleti belátásokra, a mozi affektív dimenziójának elméleteire és a férfiasságkutatás elméleti-fogalmi belátásaira egyaránt építő tanulmány kapcsolatot létesít a filmben feltáruló világértelmezés és a filmet körbevevő társadalom között. A sebesültség mindkét filmben összekapcsolódik a férfiakkal, és az ő közösséghez, illetve a földrajzi helyhez tartozásával, és összekapcsolható a magyar nemzeti áldozatnarratívával éppúgy, mint a 2010 utáni magyar politika sérelem-elbeszéléseivel. A filmek hősei mind a homoszociális összetartozást, mind közösségi identitásukat az együtt átélt nehézségeken (megveretésen, megaláztatáson, küzdelmen) keresztül tapasztalják meg. A két filmben közös, hogy a kelet-európai vagy magyar identitást egy olyan affektív ökonómiával és társadalmi imagináriussal kötik össze, amelyben a férfiak folyamatos (testi és lelki) bántalmazásnak, szenvedésnek vannak kitéve. Ugyanakkor a Kontrollt és a Kojotot egymás után helyezve egyfajta történeti perspektívát is kapunk, amiben a fenti hasonlóságok mellett láthatóvá válnak a különbségek is, az időbeli változások, a társadalmi imaginárius 2003 és 2017 közötti átalakulása.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 19 : 2 (2024), p. 1-24. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM111427
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:A 21. századi pacifista háborús film / Kalmár György
Dátum:2023
Megjegyzések:Az 1917 című brit film körüli kritikai viták során Steve Rose vetette fel egy új filmes alműfaj megjelenését, melyet ő pacifista háborús filmnek nevezett. Ez az új trend, melyet talán a Ryan közlegény megmentéséig érdemes visszavezetni, egy sor tekintetben változtat a háborús film bevett műfajrendjén, és elválaszthatatlan a kilencvenes években kanonizálódó új, áldozatközpontú történelemszemlélettől. Rose a közelmúltban készült filmek egész sorát említi, amelyek ebbe az új műfajba illeszkednek, köztük olyan nemzetközi sikereket, mint a Dunkerque, A bombák földjén vagy a Fegyvertelen katona. Ebben az új irányzatban a főszereplők ugyan gyakran hősies tetteket végrehajtó férfiak, hangsúlyos lehet a hazaszeretet is, lehetnek felemelő képek a nemzeti lobogóról, ahogy izgalmas harci jelenetek is, ugyanakkor a főszereplők célja életek megmentése, hősiességük legfőbb bizonyítéka pedig az, ha képesek hűek maradni értékeikhez és elveikhez, vagy egyszerűen csak képesek nehéz körülmények között is embernek maradni. Ebben a tanulmányban ezeknek a filmeknek a férfiasságkonstrukcióit igyekszem elemezni, különös tekintettel az őket befolyásoló megváltozott történelmi meta-elbeszélésekre, a 21. századra jellemző új értékrendre és az ilyen típusú filmek főszereplőinek a háborús filmek bevett férfitípusaihoz való viszonyára.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 18 : 2 (2023), p. 1-20. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM108964
035-os BibID:(MTMT)33025790
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:Az illegális migráció ábrázolása a 21. századi európai rendezői filmben / Kalmár György
Dátum:2022
ISSN:1787-7245
Megjegyzések:Az illegális migráció nem csak azok számára jelenhet meg válságként, akik elhagyják az otthonukat, vagy akiknek egyszerre nagy számú, más kultúrából származó bevándorlót kell hogy befogadjanak. Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy a válságoktól sújtott 21. századi Európában a tömeges nemzetközi migráció új reprezentációs kihívások elé állítja a rendezői filmet is. 2008 után keletkezett filmekben vizsgálom meg a bevándorlók ábrázolását, illetve a bevándorlók és helyiek találkozásának megjelenítését, különös tekintettel az én-másik viszony etikai vonatkozásaira és a filmes paradigmák jelentőségteljes elmozdulásaira. Elemzésem fókuszában három film áll, az olasz Terraferma (2011), a román Morgen (2010) és a magyar Jupiter Holdja (2017).
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 17 : 3 (2022), p. 1-30. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM107027
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:Az Éden és a kelet-európai ökofilm / Kalmár György
Dátum:2022
Megjegyzések:Az ökológiai látásmód térnyerése Kelet-Európában kétség kívül a kora 21. század egyik meghatározó tendenciája, mely folyamatos változásokat generál a mezőgazdasági termeléstől a fogyasztási szokásokon át a kortárs vizuális kultúráig. Egy fokozatos, de nagyszabású kulturális átalakulás részesei vagyunk, melynek megértése kiemelt jelentőségű kutatói feladat. Ebben a tanulmányban ezen változások megértésére teszek kísérletet a filmkultúra területén: azt kívánom megvizsgálni, hogy az ökokritikai szemléletmód térnyerése mennyiben jelent újdonságot a magyar rendezői filmben, mennyiben támaszkodik már bevett filmes hagyományokra, illetve milyen tekintetben írja át annak bevett eljárásait, szemléletmódját. Vizsgálódásaim konkrét apropója Kocsis Ágnes Éden (2020) című filmje, amit tekinthetünk az ökomozi első hazai nagyjátékfilmes példájának is. Az Éden összehasonlítása a rendezőnő korábbi nagyjátékfilmjeivel rámutat az új szemléletmód filmművészeti hatásaira és következményeire, arra, ahogyan az ember és bioszféra viszonyát illető megértésünk változása átalakítja a filmkészítés gyakorlatát.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 17 : 4 (2022), p. 1-22. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM038930
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:Szubjektumkonstrukciók az Elm utcában : a szubjektivitás alakzatai a 'slasher' horrorfilmben / Kalmár György
Dátum:2011
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
horror film
Rémálom az Elm utcában
pszichoanalízis
szubjektumelmélet
Megjelenés:Apertúra. - 6 : dec (2011), p. [11]. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM038918
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:A szörnyűség legújabb helyei : farkasembermotívum kortárs áthelyez ődései és a horror morfológiája / Kalmár György
Dátum:2011
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
horrorfilm
farkasember
pszichoanalízis
Nyelvtechnológia és Bioetika
Megjelenés:Apertúra. - 6 : 2 (2011), p. [9]. -
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Kulturális földrajz - térszemiotika
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.1.21-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.