Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM017486
Első szerző:	Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:	Cardoivascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi paraxisokban : diabeteses betegek és gondozásuk / Ilyés István, Jancsó Zoltán, Kovács Eszter, Márton Hajnalka, Simay Attila
Dátum:	2005
Megjegyzések:	A diabetes mindkét típusa nagy cardiovascularis kockázatot jelentő állapotok közé tartozik. Célkitűzés: A vizsgálat célkitűzése a diabetes mellitus miatt gondozott páciensek körében a cardiovascularis rizikótényezők, a macro- és microvascularis szövődmények gyakoriságának és a kezelés-gondozás eredményeinek felmérése volt. Módszer: a vizsgálat módszere kérdőíves felmérés volt, amiben háziorvosi praxisok diabetes mellitus miatt gondozott 400 páciense (49 1-es típusú és 351 2-es típusú diabeteses beteg) vett részt. Eredmények: A cardiovascularis érintettség, a túlsúlyosság, a hypertonia és a dyslipidaemia gyakorisága a 2-es típusú, a dohányzás és a microvascularis szövődmények gyakorisága az 1-es típusú diabetes mellitusban volt nagyobb. Az 1-es típusú diabetesben a konzervatív intenzív és a konvencionális inzulinkezelés aránya közel 70%:30% volt. A 2-es típusú diabetesben alkalmazott kezelési módok: csak diétás kezelés: 8%, orális antidiabetikus kezelés: 78%, antidiabetikus és inzulinkezelés: 7% inzulinterápia: 7%. A gondozás utolsó évében legalább 3 vizsgálati eredménnyel rendelkezők aránya: éhomi vércukor: 50%, postprandialis vércukor: 30%, hemoglobin-A1c: 10% körül, mindkét betegségtípusban. A célértékek elérésének aránya az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitusban: éhomi vércukor: 27% vs.14%, postprandialis vércukor: 26% vs. 18%, hemoglobin-A1c: 29% vs. 34%, a micro-és macrovascularis kockázati kategóriákba tartozók aránya: éhomi vércukor: 59% vs. 68%, postprandialis vércukor: 54% vs. 53%, hemoglobin-A1c 4% vs.27%. Következtetések: A glykaemiás kontroll megítélését biztosító vizsgálatok végzésének gyakorisága és a célértékek elérésének aránya nem kielégítő, a micro- és macrovascularis kockázati kategóriába tartozók aránya pedig magas. A diabetesgondozás intenzitását az eredmények javítása érdekében fokozni szükséges.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban diabetesgondozás cardiovascularis rizikótényezők macro- és microvascularis szövődmények célértékek elérése
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 146 : 51 (2005), p. 2581-2588. -
További szerzők:	Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Kovács Eszter Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM017501
Első szerző:	Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:	Cardiovascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi praxisokban : hypertoniás páciensek és gondozásuk / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Kovács Eszter, Ilyés István
Dátum:	2006
Megjegyzések:	A hypertonia önálló cardiovascularis rizikófaktor, a hypertoniás betegek kezelése, gondozása a cardiovascularis betegségek megelőzése szempontjából kulcsfontosságú. Célkitűzések: A vizsgálat célja hazai háziorvosi praxisok hypertonia-gondozási gyakorlatának felérése volt. Módszer: A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés.A kérdőív - többek között - a gondozás időtartamára, a társuló rizikótényezőkre, a kezelésre, célszervkárosodásokra és a vérnyomásértékekre vonatkozó információkat tartalmazott. A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 830 hypertoniás betegét vonták be. A vérnyomásmérés kivitelezése és a vérnyomásértékeknek megfelelő súlyossági csoport besorolás a Magyar Hypertonia Társaság aktuális irányelve szerint történt. Eredmények: A résztvevők 39,8%-a férfi, 60,2%-a nő volt. A hypertonia felismerése óta eltelt idő átlagosan 10,7 (SD + 8,3) évnek adódott. Az esetek 51,4%-ában középsúlyos, 32,7%-ában súlyos hypertonia miatt vették a résztvevőket gondozásba. A cardiovascularis, cerebrovascularis, perifériás vascularis és a retinaérintettség prevalenciája a hypertonia súlyosságával párhuzamosan nőtt. Minden antihypertensiv hatóanyagcsoportra jellemző volt, hogy a hypertonia súlyossági fokával párhuzamosan nőtt alkalmazási gyakoriságuk. Leggyakrabban ACE-gátlók alkalmazására került sor. 140/90 Hgmm alatti átlagértéket a gondozottak 46,4%-ánál sikerült elérni, a betegek 45,1%-a az elmúlt egy év átlagértéke alapján az enyhe, 7,62%-a a középsúlyos, 0,85%-a pedig a súlyos hypertoniások kategóriájába volt besorolható. A gondozás a vérnyomásértékek csökkentésének tekintetében kevésbé volt hatékony az idősebb, illetve a súlyosabb kiindulási hypertoniával rendelkező pácienseknél, a nem szerinti hovatartozás azonban a hatékonyságot nem befolyásolta. Következtetések: A felismerés elégtelensége miatt a fiatal, illetve a férfi hypertoniások korai azonosítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vérnyomás célértékek elérése érdekében pedig a kezelés minden eszközét a legteljesebb mértékig ki kell használni.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban hypertonia-gondozás cardiovascularis kockázat
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 147 : 8 (2006), p. 339-344. -
További szerzők:	Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Kovács Eszter Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM017729
Első szerző:	Rurik Imre (háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, urológus)
Cím:	Knowledge, motivation, and attitudes of Hungarian family physicians toward pandemic influenza vaccination in the 2009/10 influenza season : questionnaire study / Rurik Imre, Langmár Zoltán, Márton Hajnalka, Kovács Eszter, Szigethy Endre, Ilyés István
Dátum:	2011
ISSN:	0353-9504
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:	Croatian Medical Journal. - 52 : 2 (2011), p. 134-140. -
További szerzők:	Langmár Zoltán Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus) Kovács Eszter Szigethy Endre (1980-) (szociológus, epidemiológus) Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: