CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM112466
Első szerző:Bódi Erika (geológus, geográfus)
Cím:UAV-based heterogeneity analysis of soil-plant-water system of small-plot experiment with different oat genotypes under Si and S foliar fertilization treatments / Erika Budayné Bódi, Erika Kutasy, József Csajbók, Solange Paola Acosta Santamaría, Tamás Magyar, Nikolett Szőllősi, Zsolt Zoltán Fehér, Péter Tamás Nagy, Attila Nagy, Tamás János
Dátum:2023
Megjegyzések:Five winter oat (Avena sativa L.) varieties were set in a small-plot field experiment to examine the abiotic stress considering silicone and sulphur foliar fertilization treatments under temperate and dry climatic conditions in Hungary. Numerous in situ and laboratory measurements were performed to describe the crop's condition at various phenological stages. Drones with multispectral, thermal and LiDAR payloads monitored the field both with high temporal and spatial resolution. A high level of GIS data assimilation was performed in order to handle the different spatial-related parameters in one interface. It is a multi-purpose experiment, and for all of them it is an important criterion whether the study was carried out in a truly homogeneous area. Practically, it means that we ignore the patterns of the crop or the soil. If this is not the case, the various parameters measured should be evaluated accordingly. Hence, our study's main goal here is to reveal the soil and crop heterogeneity level. For this, all the measured parameters are involved in the multi-parameter analysis by which the heterogeneity level of the site can be assessed. Practically, by this, we can answer the main question: is the field suitable to carry out analysis such as abiotic stress studies or yield prediction modelling on it or shall we handle certain parts differently? Based on the example of our experiment we design a workflow by which the heterogeneity level of a small-plot field can be assessed and provide a solution for how to handle it in order not to involve data which may mislead analysis.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:EGU General Assembly 2023 : SSS9.1 : Agrogeophysics: understanding soil-plant-water interactions and supporting agricultural management with geophysical methods : Posters on site / co-organized by BG2. - p. EGU23-15692
További szerzők:Kutasy Erika (1974-) (agrármérnök) Csajbók József (1964-) (agrármérnök) Solange Paola Acosta Santamaría (1995-) (egyetemi hallgató) Magyar Tamás (1987-) (környezetmérnök) Szőllősi Nikolett (1983-) (gazdasági agrármérnök) Fehér Zsolt Zoltán (1984-) (geoinformatika) Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM104654
Első szerző:Bódi Erika (geológus, geográfus)
Cím:Komplex talaj és növényi mérések őszi zab szabadföldi kísérleti parcellákon / Budayné Bódi Erika, Kun Sándor, Madar Lili Adrienn, Fehér Zsolt, Nagy Péter Tamás, Tamás János, Kutasy Erika Tünde
Dátum:2021
Megjegyzések:Hat magyarországi őszi zab genotípussal kisparcellás szabadföldi kísérletet állítottak be a DE MÉK kutatói háromféle kezelés mellett azzal a céllal, hogy azok abiotikus stressztűrőképességét vizsgálják. Több kutatócsoport komplex felméréseket végzett, jelen tanulmányhoz a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet által mért talaj (domborzat, EC, pH, ammóniumion, nitrát) és növényi paraméter (klorofill, karotinoid, NDVI, NDRE) értékeket használtuk fel. Megnéztük, hogy ezek az értékek hogyan alakultak kezelési blokkonként, valamint hogy az egyes paraméterek közt statisztikailag mutatható-e ki kapcsolat. Egyes eredmények már most is arra mutatnak, hogy a szabadföldi kísérletek UAV alkalmazással hatékonyan támogathatóak, ugyanakkor az is látszik, hogy a terepi méréseket és mintavételezéseket az UAV léptékével összehangolt módon ajánlatos megtervezni és kivitelezni.
ISBN:978-963-318-977-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában XII. : Theory meets practice in GIS / szerk. Molnár Vanda Éva. - p. 75-81. -
További szerzők:Kun Sándor (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Madar Lili Adrienn Fehér Zsolt Zoltán (1984-) (geoinformatika) Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Kutasy Erika (1974-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM124882
Első szerző:Fehér Zsolt Zoltán (geoinformatika)
Cím:Felszínközeli talajmintákon alapuló környezeti monitoring optimalizálás és kockázatértékelés / Fehér Zsolt, Tóth Florence Alexandra, Nagy Péter Tamás, Magyar Tamás
Dátum:2024
Megjegyzések:Debrecen napjainkban felfokozott iparosításon megy keresztül, következésképpen a környezeti terhelés növekedése prognosztizálható. A mindennapi környezeti terhelések egyik legkönnyebb mérhető módja a leülepedett porok toxikusanyag-tartalmának szinkronizált helyszíni és laboratóriumi vizsgálata. A heterogén városi környezet állapotának tér-időbeli figyelemmel követése nagyban automatizált munkafolyamattal érhető el, azaz a folyton frissülő terepi és laboratóriumi eredmények, valamint az azokból levonható következtetések egységes, felhő- alapú térinformatikai rendszert igényelnek. A rendszer legfontosabb komponense a nagy entrópiájú területek valós idejű kijelölése, az információ-redundancia csökkentése, a kulcsfontosságú mintavételi helyek hatékony, valós idejű kijelölése és végső soron a költségek optimalizálása. Első iterációban, 2023 őszétől közel 500 debreceni felszíni illetve sekély talajrétegű minta begyűjtését, analízisét és kiértékelését végeztük el Debrecen keleti és középső területein. Random rétegzett mintázással külterületen ? háttérszennyezési indikátor gyanánt ? 23 mintát, belterületen a beépítettséget figyelembe véve 478 mintát gyűjtöttünk. Röntgen fluoreszcencia spektrometriával 14 elem koncentrációját vizsgáltuk (As, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, K, Mn, Mo, Ni, Pb, Ti, Zn), melyek közül a nehézfémekre helyeztük a hangsúlyt. Az adatok terepi rögzítése ArcGIS Field Maps környezetre fejlesztett mobil applikációban, a laboratóriumi mérések feltöltése ArcGIS Pro környezetben, egy felhőben tárolt közös geoadatbázisba történt. Az adatok feltáró vizsgálatát ArcPy környezetben automatizáltuk. A területileg eltérő mintasűrűségből adódó statisztikai elfogultságot térben becsült adatok többváltozós elemzésével korrigáltuk. A nagy mintaszám lehetővé tette, hogy az adatok térbeli becslésére lokális anizotrópia alapú szekvenciális Gaussi szimulációt használjunk. A feltáró variográfia és a lokális anizotrópia modellezése és szimulációja GSLIB környezetben történt. Minden egyes vizsgált elemre 500 sztochasztikus realizációt állítottunk elő, mely alapján meghatároztuk, hogy az egyes toxikus elemek milyen valószínűséggel haladják meg a talajokra törvényileg megszabott határértékeket. A különféle elemekre becsült térképekből meghatározott összesítő indexek (PGI, HMEI, HMPLI) alapján környezeti kockázati térképeket készítettünk. Végül Bayes tétel alapján vizsgáltuk a megkutatottság mértékét csökkenő mintaelemszám esetén. A mintaelemszám csökkentését a HMPLI index alapján, a jackknife módszerrel meghatározott 10 legkisebb hibát mutató mérési pont közül történő történő rekurzív random eliminációja alapján végeztük.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
sztochasztikus szimulációk
városi talajok
nehézfém-szennyezés
kockázatértékelés
optimalizálás
Megjelenés:Talajtani Vándorgyűlés : programfüzet: 2024 szeptember 18-20. Gödöllő. - p. 32.
További szerzők:Tóth Florence Alexandra (1973-) (biológus, molekuláris- és sejtbiológia) Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Magyar Tamás (1987-) (környezetmérnök)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1-21-2022-00008
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM121424
Első szerző:Fehér Zsolt Zoltán (geoinformatika)
Cím:Digital mapping and monitoring of industrialized urban soils / Z. Fehér, E. Bódi, J. Tamás, A. Nagy, N. Szollosi, P. T. Nagy
Dátum:2024
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok előadáskivonat
könyvrészlet
sensors
soil mapping
soil monitoring
remote sensing
Megjelenés:100 years of soil science - past achievements and future challenges : Centennial Celebration and Congress of the International Union of Soil Sciences : Abstract book / Sara Marinari, Giuseppe Corti, Edoardo A.C. Costantini. - p. 1404. (ID ABS WEB: 137645)
További szerzők:Bódi Erika (1989-) (geológus, geográfus) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Szőllősi Nikolett (1983-) (gazdasági agrármérnök) Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1-21-2022-0008
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM120714
Első szerző:Louis Angura (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:An Assessment of Heavy Metal Pollution in Debrecen with Integration of Digital Platforms and Stochastic Simulations / Louis Angura, Zsolt Zoltán Fehér, Attila Nagy, János Tamas, Péter Tamás Nagy
Dátum:2024
ISBN:9789638321602
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:KMKTK2024, XIX. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia Absztrakt füzet = 19th Carpathian Basin Environmental Science Conferencea Book of Abstracts / Buró Botond, Molnár Mihály. - p. 101. -
További szerzők:Fehér Zsolt Zoltán (1984-) (geoinformatika) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész)
Pályázati támogatás:RRF 2.3.1 21 2022 00008
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM124883
Első szerző:Magyar Tamás (környezetmérnök)
Cím:Nehézfémszennyezés terjedésének modellezése debreceni talajszelvény- és hosszútávú csapadék adatok alapján / Magyar Tamás, Fehér Zsolt, Tóth Florence Alexandra, Nagy Péter Tamás
Dátum:2024
Megjegyzések:A nehézfémek mozgásának modellezése a talajban számos okból kiemelten fontos. Egyrészről ezek a szennyező anyagok jelentős környezeti- és egészségügyi kockázatot jelenthetnek az élőlényekre, illetve a lakosságra. Másrészről a megfelelően parametrizált és validált modellek jó alapot szolgáltathatnak a környezetvédelmi kockázatértékeléshez, továbbá a kármentesítési stratégiák kidolgozásához. Napjainkban a hidrodinamikai modellek szerepe igen jelentős a nehézfémek talajban történő mozgásnak vizsgálatában, mivel képesek szimulálni a különböző szennyező anyagok, a talaj és a víz kölcsönhatásait, valamint az oldott anyagok mozgását. Mindemellett az említett modellekben figyelembe vehetők az egyes talajrétegek fizikai- és hidraulikai jellemzői, a csapadék mennyisége- és eloszlása, valamint a szennyezőanyagok fizikai- és kémiai tulajdonságai, amelyek ismeretében a nehézfém-koncentráció eloszlása a talajban nagyobb pontossággal meghatározható, vagy akár előre is jelezhető. A nehézfémek mozgásának vizsgálatára HYDRUS szoftver környezetben építettünk fel egy ún. 2D beszivárgási- és szennyezésterjedési modellt, amellyel például a réz vagy a cink mozgása modellezhető az előzetesen feltárt debreceni talajszelvények adatai alapján, különböző kiindulási koncentrációkat figyelembe véve. Az OMSZ adatbázisából lekértük a 2012-2020 közötti időszakra vonatkozó csapadék adatokat napi bontásban. A 10?20 m-es domain peremfeltételeinek beállítását követően megfigyelési pontokat helyeztünk el a talajfelszíntől számított különböző mélységekben: 0 m, 0,5 m, 1 m, 1,5 m, 2 m, 2,5 m, 3m, 5 m, 10 m és 20 m. A modell segítségével első lépésként a réz mozgását vizsgáltuk homoktalajokon, a talajfelszínre kijuttatott 1 mg?L-1 elméleti réz szennyezőanyag-koncentrációt feltételezve. A modell eredményei azt mutatják, hogy a réz koncentrációja a 0-0,5 m közötti mélységben haladta meg a B szennyezettségi határértéket a vizsgálati időintervallum első 45 napjában. A jövőben az elkészült modellt az XRF mérések során detektált más fémekre is ki fogjuk terjeszteni különféle scenáriókat (egyszeri-, folyamatos-, időszakos szennyezés) és kiindulási koncentrációkat figyelembe véve.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Hydrus
hidrodinamikai modell
nehézfém
szennyezés
kockázatértékelés
Megjelenés:Talajtani Vándorgyűlés : programfüzet. - p. 62.
További szerzők:Fehér Zsolt Zoltán (1984-) (geoinformatika) Tóth Florence Alexandra (1973-) (biológus, molekuláris- és sejtbiológia) Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM124886
Első szerző:Nagy Péter Tamás (vegyész)
Cím:Szerves kompozit termékek alkalmazhatóságának vizsgálata almaültetvény tápanyagpótlásában / Nagy Péter Tamás, Magyar Tamás, Fehér Zsolt, Tóth Florence Alexandra
Dátum:2024
Megjegyzések:Az elmúlt években a talajok megfelelő szervesanyag-pótlása valamint a hektikus időjárási viszonyok következtében kialakult vízellátottsági problémák megoldása a termesztőket egyre nagyobb kihívások elé állítja. Mindkét probléma alapvetően befolyásolja a gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodási aspektusait. Ezek alapján ma már kijelenthetjük, hogy a hazai gyümölcsösökben a fák víz- és tápanyagigénye egyre nehezebben elégíthető ki és ebből adódóan a szervesanyag-pótló és vízmegőrző technikák felértékelődtek az elmúlt évtizedekben. Tanulmányunkban fermentált baromfitrágya további adalékolásával előállított szerves kompozit termékek hatásait vizsgáltuk a talaj tápanyagszolgáltató képességére. A kísérletek Pallagon a Debreceni Egyetem Kertészeti Kísérleti Telepén kerültek beállításra 2019 és 2022 között, egy tíz éves, integrált, M9-es alanyon lévő alma (Malus domestica Borkh., cv. Pinova) ültetvényben. A kompozit készítményeket a csurgó vonalában, a fasor mindkét oldalán 20cm- es mélységben végig a fasor mentén juttattuk ki. A kísérletek beállítása előtt talajanalízissel megállapítottuk a kísérleti terület talajadottságait, majd a kísérlet beállítását követően havonta történt ismételt talajvizsgálat, hogy tanulmányozzuk a kezelések hatását a talaj felvehető tápanyagformáira. Azt találtuk, hogy a kezelések nem befolyásolták a talaj kémhatását, viszont a felvehető nitrogén készlet nagyságát kedvezően befolyásolták a kontrollhoz képest. Hatásukra növekedett a talaj szerves szén- és nitrogéntartalma valamint felvehető mikroelemkészlete. Összeségében megállapíthatjuk, hogy a fák tápanyagigénye a kompozitkészítmények alkalmazásával jobban kielégíthető volt a vizsgált periódusban.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
gyümölcsös
tápanyag-gazdálkodás
szervesanyag-pótlás
vízmegőrzés
Megjelenés:Talajtani Vándorgyűlés : programfüzet: 2024 szeptember 18-20. Gödöllő. - p. 70.
További szerzők:Magyar Tamás (1987-) (környezetmérnök) Fehér Zsolt Zoltán (1984-) (geoinformatika) Tóth Florence Alexandra (1973-) (biológus, molekuláris- és sejtbiológia)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1-21-2022-00008
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM124887
Első szerző:Tóth Florence Alexandra (biológus, molekuláris- és sejtbiológia)
Cím:Szerves kompozitok hatása barna erdőtalaj nitrogén-szolgáltató képességére / Tóth Florence Alexandra, Nagy Péter Tamás, Magyar Tamás, Fehér Zsolt
Dátum:2024
Megjegyzések:Kutatásunkban saját fejlesztésű, szerves alapú, talajjavító kompozitokat teszteltünk négy hónapos talajinkubációs kísérletben. A kompozit alapanyagként fermentált csirketrágyát, adalékként bentonitot és szuperabszorbens polimert tartalmaztunk. A vizsgálat célja az volt, hogy meghatározzuk ezeknek a kompozitoknak a talaj N-mineralizációjára gyakorolt hatásait, valamint a talajban mineralizált nitrogénformák mennyiségének, a kumulatív mineralizált nitrogénnek (Nmin) és a C/N aránynak a változását egy homokos textúrájú talajban (Lamellic Arenosol) két különböző vízkapacitási szinten (VK). A kezelések hatékonyságának tanulmányozásához a potenciálisan mineralizált nitrogén (PMN), a nettó mineralizációs ráta (NMR) és a nitrifikációs ráta (NNR) is kiszámításra került. Eredményeink alapján a talaj NH4- N mennyisége 50-70%-kal csökkent, míg a NO3-N mennyisége 150-200%-kal nőtt a kezelt talajban, így a NO3-N és NH4 -N arányában jelentős eltolódás volt megfigyelhető. A kísérlet során az Nmin mennyisége fokozatosan nőtt, és lineáris tendenciával (R?0,99) írható le a vizsgált rétegekben és VK szintek esetében. A kompozit kezelések a PMN, és NMR értékeket jelentősen, 2-4-szeresére, az NNR értékeket pedig 40-240%-kal növelték a kontrollhoz képest. Megállapítottuk továbbá, hogy az alkalmazott kompozitok 2-6%-kal növelték az összes nitrogéntartalom mineralizált arányát. Eredményeink rámutattak, hogy a kompozitok alacsonyabb VK szinteken és a kijuttatási rétegükben hatékonyabbak voltak, mint a csirketrágya önmagában. Összességében a kifejlesztett szerves alapú kompozitok képesek megbirkózni a változó talajviszonyokkal, ami a talaj tápanyagellátásának javításával segíthet enyhíteni az éghajlati anomáliák negatív hatásait, különösen a korlátozott vízkészletű, száraz területeken, hozzájárulva ezzel a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
talajinkubáció
N-mineralizáció
szerves alapú kompozitok
fenntartható tápanyag-gazdálkodás
Megjelenés:Talajtani Vándorgyűlés : programfüzet: 2024 szeptember 18-20. Gödöllő. - p. 89.
További szerzők:Nagy Péter Tamás (1970-) (vegyész) Magyar Tamás (1987-) (környezetmérnök) Fehér Zsolt Zoltán (1984-) (geoinformatika)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1-21-2022-00008
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.