CCL

Összesen 11 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM114870
035-os BibID:(WoS)001084593600001 (Scopus)85171898723
Első szerző:Fekete Réka (biológus)
Cím:North-facing roadside slopes : Anthropogenic climate microrefugia for orchids / Réka Fekete, Orsolya Vincze, Jenő Nagy, Viktor Löki, Kristóf Süveges, Judit Bódis, Tamás Malkócs, Ádám Lovas-Kiss, Attila Molnár V.
Dátum:2023
ISSN:2351-9894
Megjegyzések:Facing global climate change is a great challenge for organisms. Numerous species respond to a changing climate by shifting their geographical ranges, adapting to the local climate or finding microrefugia to persist under unfavorable macroclimatic conditions. Orchids are frequently found in roadside verges, and it was demonstrated that roadsides could serve as refugia for them in a changing landscape. We investigated whether roadside slopes, facing different compass directions could serve as microrefugia for orchids, using our database spanning across 18 European countries. Our results showed that the probability of orchid occurrence in north-facing roadside slopes are greater than on south-facing slopes. Further, we found a significant difference in the probability of orchid occurrence in different exposures under unfavorable macroclimatic conditions. In south-facing slopes, the probability of orchid occurrence decreased with increasing annual mean temperature and increasing precipitation seasonality. This suggests that harsh microclimatic environments intensify the negative effects of the macroclimate in south-facing slopes. Moreover, roadside slopes with cooler microclimatic conditions might facilitate the persistence of orchids under a warming and increasingly stochastic climate.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
orchids
roadside
climate change
microclimate
microrefugia
anthropogenic habitat
Megjelenés:Global Ecology and Conservation. - 47 (2023), p. 1-12. -
További szerzők:Vincze Orsolya (1988-) (biológus) Nagy Jenő (1989-) (biológus) Löki Viktor (1989-) (biológus) Süveges Kristóf (1994-) Bódis Judit Malkócs Tamás (1992-) (biológus) Lovas-Kiss Ádám (1991-) (biológus, botanikus) Molnár V. Attila (1969-) (biológus, botanikus)
Pályázati támogatás:K132573
OTKA
PD143425
OTKA
ÚNKP-20-3-II-DE-17
Egyéb
K143421
OTKA
CNCS - UEFISCDI PN-III-P1-1.1-TE-2021-0502
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM132573
Első szerző:Löki Viktor (biológus)
Cím:Long-term perceptions of freshwater anglers about abandoned, lost or discarded fishing gear during their fishing careers / Viktor Löki, Jenő Nagy, Zsolt Neményi, András Nagy, Attila Hagyó, Zoltán Vitál, Attila Mozsár, S. James Reynolds, Balázs András Lukács
Dátum:2025
ISSN:2688-8319
Megjegyzések:Abandoned, lost or discarded fishing gear (ALDFG) represents a significant pollutant in wetland ecosystems globally. While the impacts of ALDFG are increasingly recognised as exacting a substantial toll on the world's oceans, reliable data on freshwater ecosystems remain scarce. We explored the scale and causes of fishing gear loss in freshwater locations by engaging recreational anglers through an online questionnaire in Hungary. Respondents provided self-reported estimates of lost fishing gear over their angling careers and shared perceptions of the circumstances leading to these losses. From the total of 416 responses, 332 respondents provided data that we were able to analyse in detail. Results indicated that anglers who fished regularly reported greater fishing gear loss than older anglers and those that fished predominantly in faster-flowing waters. Using the self-reported numbers, we estimated that at least 126.0-196.2 million fishing gear items have accumulated in Hungary's freshwater over the past 18 years. Annual lost fishing gear items therefore must weigh 1800-2900 tons, equivalent to ~40,500 tons (40.5 million kg) over this study period. Practical implication: If current trends persist and based upon time-series modelling, fishing gear loss could amount to 301.0-468.7 million items in the next 25 years. Our findings highlight the urgent need for targeted interventions, such as public awareness campaigns and gear recovery programmes, to mitigate this growing problem in environmental pollution.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
abandoned
ALDFG
Europe
lost or otherwise discarded fishing gear
recreational anglers
survey
time-series modelling
water pollution
Megjelenés:Ecological Solutions and Evidence. - 6 : 4 (2025), p. 1-12. -
További szerzők:Nagy Jenő (1989-) (biológus) Neményi Zsolt Nagy András Hagyó Attila András (1988-) Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Mozsár Attila (1987-) (környezetkutató, ökológus) Reynolds, S. James Lukács Balázs András (1979-) (ökológus)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1- 21- 2022- 00014
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM115660
035-os BibID:(WoS)001101923000001 (Scopus)85175047836
Első szerző:Löki Viktor (biológus)
Cím:Exploring ecological knowledge in recreational fishing for conservation purposes : a literature review / Viktor Löki, Jenő Nagy, Zsolt Neményi, Attila Hagyó, András Nagy, Zoltán Vital, Attila Mozsár, Balázs András Lukács
Dátum:2023
ISSN:2351-9894
Megjegyzések:Fishing is a widely popular activity that provides an opportunity for laymen to collect reliable ecological data. It is now recognized that recreational fishers possess valuable ecological knowledge (recreational FEK) that can significantly enhance our understanding of nature, and prioritizing nature conservational tasks. This literature review focuses exclusively on the ecological knowledge of recreational fishers, their perceptions of nature, and the potential for co-production of knowledge through citizen science programs. By conducting literature searches in Google Scholar and Web of Science, we have analysed published articles and evaluated the contributions of recreational anglers and spearfishers to conservation and other ecologically relevant fields. We reviewed a total of 81 studies from five continents, including 22 studies that examined other stakeholder groups, predominantly commercial fishers. Our findings suggest that the mapping of recreational fishers' knowledge presents an opportunity to gain a better understanding of aquatic habitats and wetlands. Their factual observations and perceptions can also provide essential data for species conservation and habitat management, and can help establish citizen science projects for marine and freshwater ecosystems worldwide.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Ethnobiology
anglers
citizen science
Megjelenés:Global Ecology and Conservation. - 48 (2023), p. 1-13. -
További szerzők:Nagy Jenő (1989-) (biológus) Neményi Zsolt Hagyó Attila András (1988-) Nagy András Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Mozsár Attila (1987-) (környezetkutató, ökológus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus)
Pályázati támogatás:PD138715
Egyéb
RRF2.3.1.-21-2022-00014
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM103839
Első szerző:Löki Viktor (biológus)
Cím:A helyi ökológiai tudás alkalmazhatósága - Horgászok a modern kutatásokban / Löki Viktor, Nagy Jenő, Mozsár Attila, Lukács Balázs András
Dátum:2022
ISSN:0040-3717 1417-393X
Megjegyzések:A hagyományos és helyi ökológiai tudás - a nemzetközi szakirodalomban traditional ecological knowledge és local ecological knowledge - alaposabb megismerése a XXI. század leggyorsabban fejlődő tudományágai közé tartozik. A hagyományos tudásanyag elsősorban a tájjal legszorosabb kapcsolatban élő gazdálkodók, pásztorok, halászok természet megfigyelésére épülő ökológiai tudását jelenti, míg helyi ökológiai tudásról azoknál a társadalmi csoportoknál beszélhetünk, amelyeknél a tudásuk egy szelete nem a környezetük megfigyeléséből, hanem részben más forrásból, elsősorban a szakmai előképzettségükből fakad. Utóbbira jó példa az erdészek, természetvédelmi őrök, de ugyanígy a horgászok témaspecifikus ökológiai tudása is.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
helyi ökológiai tudás
horgászat
adat
természetvédelem
tudós horgász
hagyományos ökológiai tudás
Megjelenés:Természet Világa. - 153 : 9 (2022), p. 409-415. -
További szerzők:Nagy Jenő (1989-) (biológus) Mozsár Attila (1987-) (környezetkutató, ökológus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus)
Pályázati támogatás:PD-138715
OTKA
FK-127939
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM097842
035-os BibID:(WoS)000714572000001 (Scopus)85118734913
Első szerző:Löki Viktor (biológus)
Cím:Known but not called by name: recreational fishers' ecological knowledge of freshwater plants in Hungary / Löki Viktor, Nagy Jenő, Nagy András, Babai Dániel, Molnár Zsolt, Lukács Balázs András
Dátum:2021
ISSN:1746-4269
Megjegyzések:Background Documenting local ecological knowledge (LEK) has recently become a topic of considerable interest. LEK can contribute to various areas of ecology, including habitat management and conservation biology. It has been recently revealed that recreational fishers' ecological knowledge (FEK) can also provide valuable information about different organisms and habitats, while recreational fishers' ecological knowledge is understudied in many aspects and regions of the world. Methods We aimed to record Hungarian recreational FEK on plant species related to freshwater habitats. Our research was conducted in three regularly fished water bodies in Hungary, namely Lake Velence, Keleti Main Canal, and Lake Látóképi, where a total of 72 interviews were conducted with recreational anglers. During interviews, 24 plant species occurring at freshwater habitats with common or sporadic distribution were shown to anglers as single species or in congeneric pairs. Miscellaneous plant-related knowledge of anglers was also collected. Results Anglers identified a total of 16 plant species. They used 45 botanical or folk names. An angler knew the name of 4.6 plants on average and recognized 7.4 other species without naming it. According to our detailed analysis, anglers were able to name or at least recognize those plant species which are somehow related to fishing activities, are salient, and/or common. Moreover, anglers at Lake Velence recognized less plant species; however, they also had less years of fishing experience compared to anglers of the other two locations. Conclusion We found that recreational FEK exists even in the case of freshwater plants which are not the main focus of anglers. It is highly presumable that recreational fishers would be able to provide reliable ecologically related data for scientific research establishing future citizen science projects of nature conservation.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
anglers
ethnobiology
ethnobotany
conservation
Citizen science
Megjelenés:Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine. - 17 : 1 (2021), p. 1-16. -
További szerzők:Nagy Jenő (1989-) (biológus) Nagy András Babai Dániel (1982-) (író, néprajzkutató) Molnár Zsolt (biológus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM128131
035-os BibID:(WoS)001431083900001
Első szerző:Nagy András
Cím:The Knowledge and Perceptions of Recreational Anglers Related to Alien Plant Species in Freshwater Ecosystems: A Case Study From Hungary / András Nagy, Zsolt Neményi, Attila Hagyó, Balázs András Lukács, Zoltán Vitál Attila Mozsár, S. James Reynolds, Jenő Nagy, Viktor Löki
Dátum:2025
ISSN:1052-7613
Megjegyzések:The value of recreational anglers' ecological knowledge and perceptions have come to prominence in the past few decades. Based on recent studies, their observations might include those of alien organisms and, therefore, might be particularly important in monitoring and revealing the causes of aquatic invasions. Although the number of registered anglers in Hungary has doubled in less than 5?years, exceeding 1 million by May 2024, little is known about their ecological knowledge. To learn more about anglers' knowledge and perceptions of alien plant species, 72 field interviews were conducted between December 2021 and May 2023 at four regularly fished freshwater bodies in Hungary: Hévíz Canal and Lakes Fényes, Balaton and Velence. During interviews, photographs of 12 alien plant species, occurring mostly at thermal water habitats, were shown to anglers as their observations on the effects of biological plant invasions were recorded. Overall, most anglers were unable to name all of the presented species, but at least half of the respondents could confidently identify four species, whereas those regularly fishing at thermal water habitats were able to identify correctly more of the invasive plants. Sixteen of the 72 interviewed anglers were engaged in aquaristics, two of whom confessed that a plant species (i.e., water lettuce [Pistia stratiotes]) and a fish species (i.e., goldfish [Carassius auratus]) previously held in aquaria had been intentionally released into the wild by them. Our research underlines the importance of anglers' observations about alien organisms, but anglers also have the potential to promote aquatic invasions, especially if they are aquarists too. Anglers might also facilitate early detection of plant invasives before biological invasions occur. We suggest that anglers are an untapped resource in defining and implementing conservation strategies that could counter the spread and establishment of aquatic plant invasives.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
ethnobiology
ethnobotany
invasive aquatic species
local ecological knowledge
Megjelenés:Aquatic Conservation-Marine And Freshwater Ecosystems. - 35 : 3 (2025), p. 1-15. -
További szerzők:Neményi Zsolt Hagyó Attila András (1988-) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Mozsár Attila (1987-) (környezetkutató, ökológus) Reynolds, S. James Nagy Jenő (1989-) (biológus) Löki Viktor (1989-) (biológus)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1-21-2022-00014
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM118907
035-os BibID:(WoS)001171851200001 (Scopus)85186206545
Első szerző:Nagy Jenő (biológus)
Cím:Plumage and eggshell colouration covary with the level of sex-specifc parental contributions to nest building in birds / Jenő Nagy, Mark E. Hauber, Viktor Löki, Mark C. Mainwaring
Dátum:2024
ISSN:0028-1042
Megjegyzések:Interspecific variation in sex-specific contributions to prenatal parental care, including avian nest building, is becoming increasingly better understood as we amass more information on more species. We examined whether sex-specific nest building contributions covary with the colouration of parents and their eggs in 521 species of Western Palearctic birds. Having colourful plumage and laying colourful eggs are costly because of the deposition of pigments in feathers and eggs and/or forming costly nanostructural substrates in feathers, and so it might be expected that those costs covary with the costs of nest building at the level of individuals and/or across species to produce of a suite of codivergent traits. Using a phylogenetically informed approach, we tested the hypothesis that species in which females alone invest energy building nests exhibit less sexual plumage dichromatism. However, we found comparative support for the opposite of this prediction. We then tested that species in which females alone build nests lay more colourful, and costlier, eggs because the dual costs of building nests and laying colourful eggs can only be borne by higher quality individuals. As expected, we found that species in which females build nests alone or together with males are more likely to lay colourfully pigmented eggs relative to species in which only males build nests. Finally, stochastic character mapping provided evidence of the repeated evolution of female-only nest building. Interspecific sex differences in plumage colouration therefore covary in a complex manner with female pre- (nest building) and post-copulatory (egg production) investment in reproduction.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
birds
colour dichromatism
egg colour
nest building
parental care
Megjelenés:Naturwissenschaften. - 111 : 2 (2024), p. 1-10. -
További szerzők:Hauber, Mark E. Löki Viktor (1989-) (biológus) Mainwaring, Mark C.
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM115767
035-os BibID:(WoS)001098010400001 (Scopus)85175566565
Első szerző:Nagy Jenő (biológus)
Cím:Biogeographic history, egg colouration, and habitat selection in Turdus thrushes (Aves: Turdidae) / Jenő Nagy, Andrew G. Fulmer, Viktor Löki, Francisco Ruiz-Raya, Mark E. Hauber
Dátum:2023
ISSN:2676-8615 2676-8607
Megjegyzések:Despite broad interest and recent experimentation, there is no single ecological model accounting for the adaptive significance of the diversity of avian eggshell colouration. The often blue-green eggs of Turdus thrushes are a charismatic example of this, having long captured cultural and scientific attention. Although the biology and evolutionary history of "true" thrushes is well understood, little is known about correlated evolution between shifts in habitat and eggshell pigmentation, and how these shifts map with Turdus biogeography. We applied phylogenetic comparative methods to assess the evolutionary timing of divergence and variation of life history traits and eggshell colouration and maculation presence in the genus. We found that eggshell colour diversified independently on several occasions in the past 11 million years, with much of the variation occurring within the last 4 million years. The majority of Turdus species lay blue-green eggs and also tend to be sedentary and forest-dwelling. Diet generalist species and species which have transitioned to a forest habitat are more likely to lay white eggs (10% of studied species). In turn, lineages in any habitat were more likely to transition to blue-green eggs. We found that variation in egg colour is increased in some clades, of which two lineages radiated in South America and the East Palearctic, in the past 2?4 million years. These findings provide support for the hypothesis that white eggs are more conspicuous to predators in open environments and that multiple, non-mutually exclusive constraints operate on the adaptive function of avian eggshell colour.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
correlated evolution
eggshell pigmentation
life history
passeriformes
Megjelenés:Biologia Futura. - 74 (2023), p. 1-8. -
További szerzők:Fulmer, Andrew G. Löki Viktor (1989-) (biológus) Ruiz-Raya, Francisco Hauber, Mark E.
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM121783
Első szerző:Neményi Zsolt
Cím:Mágneshorgász-adatok a közösségi médiából - Elveszített horgászfelszerelések nyomában / Neményi Zsolt, Nagy Jenő, Vitál Zoltán, Löki Viktor
Dátum:2024
ISSN:0040-3717 1417-393X
Megjegyzések:Az elhagyott, elveszített vagy eldobott halász- és horgászeszközök egyaránt szennyezik a tengeri, a partmenti, és az édesvízi ökoszisztémákat, jelentős negatív hatásokat keltve társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi vonatkozásokban is. Ezek az eszközök legtöbbször különféle halászhálók, de idesorolható minden olyan felszerelés (kötelek és zsinórok, bóják, horgok, műcsalik, halcsapdák, a legváltozatosabb műanyagtartalmú felszerelésekről nem is beszélve), amelyek halászati vagy horgászati tevékenységek következtében kerülnek a természetbe.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok ismeretterjesztő, népszerűsítő cikk
folyóiratcikk
horgászok
mágnes
elveszett
szennyezés
ökológia
víz
Megjelenés:Természet Világa. - 155 : 6 (2024), p. 242-247. -
További szerzők:Nagy Jenő (1989-) (biológus) Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Löki Viktor (1989-) (biológus)
Pályázati támogatás:PD 138715
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM118225
035-os BibID:(Scopus)85183013446 (WoS)001148706500001
Első szerző:Neményi Zsolt
Cím:Tracking abandoned, lost or discarded fishing gears of anglers by analyzing magnet fishers' catch / Zsolt Neményi, András Nagy, Attila Hagyó, Jenő Nagy, Zoltán Vitál, Balázs András Lukács, Viktor Löki
Dátum:2024
ISSN:0018-8158 1573-5117
Megjegyzések:Abandoned, lost, or discarded fishing gears (ALDFG) are major pollutants in water ecosystems, however, there is a serious lack of estimates on the loss of recreational fishing gears worldwide. To fill this gap, some recreationists like magnet fishers, who use neodymium magnets to retrieve metal items from water, can provide additional information. As they often remove ALDFG, we aimed to carry out the first social media analysis of their online content by searching ALDFG in their posts. During our work, we analyzed Hungarian magnet fishers' posts, covering a total of 6 years from their initial activities on social media. In total, 2,889 posts were scanned of which 1,039 photos and 84 videos were analyzed. Magnet fishers caught 2,018 fishing gears while a total of 31 types of fishing gear were identified. Significant differences were found between flowing (n=1,959, mean ± SD = 12.89 ± 16.51) and standing waters (n=889, mean±SD?=?24.69±31.39) in the numbers of fishing gears. Based on the results, we can conclude that ALDFG is a common freshwater pollutant in the country, and social media activities of magnet fishers can be used in detecting freshwater ALDFG containing metal.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
conservation
hungary
recreational fishers
water pollution
Megjelenés:Hydrobiologia. - 851 (2024), p. 1-12. -
További szerzők:Nagy András Hagyó Attila András (1988-) Nagy Jenő (1989-) (biológus) Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Löki Viktor (1989-) (biológus)
Pályázati támogatás:PD 138715
OTKA
RRF 2.3.1.-21-2022-00014
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM129824
Cím:Life after death: Hidden diversity of orchids across European cemeteries / Jenő Nagy, Viktor Löki, Zoltán Vitál, Krisztina Nótári, S. James Reynolds, Tamás Malkócs, Réka Fekete, Kristóf Süveges, Ádám Lovas-Kiss, Attila Takács, András Balázs Lukács, Attila Molnár V.
Dátum:2025
ISSN:2351-9894
Megjegyzések:Habitats sensitive to anthropogenic pressures are growing in conservation importance in the protection and perpetuation of rare animal and plant species. Although natural habitats sensitive to disturbance in urban areas have mostly declined in availability, patches offer conservation opportunities for wildlife that are fundamental to maintaining biodiversity. Human burial sites can contribute to this: they are more numerous and greater in extent in more urbanized areas, but their significance in the maintenance and promotion of biodiversity has not been considered across Europe and other continents. Because of their high sensitivity to even minor disturbance to natural habitats, orchid diversity is a key bioindicator of terrestrial ecosystem function. We evaluated orchid diversity in cemeteries of 13 European countries. Comprehensive field surveys of orchid flora in 2079 locations revealed that they occurred in every country visited and in high variability in both the number of taxa (n = 65) and individual plant counts (n = 44680). We propose that cemeteries are of major importance as refugia in conserving orchids in most of the visited European countries; however, one of the most urgent issues is to identify the many anthropogenic factors determining biodiversity of cemeteries, and to eliminate some newly emerged management practices in cemeteries that undermine biodiversity, including the orchid flora. Human burial grounds are therefore not just important in preserving the history of humankind; they are key in protecting biodiversity in this modern era of unprecedented anthropogenic changes to our terrestrial environments, especially as a result of rapid and unrelenting urbanization.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Anthropogenic habitats
Ecosystem function
Graveyards
Heritage
Natural value
Orchidaceae
Sustainability
Megjelenés:Global Ecology and Conservation. - 60 (2025), p. 1-15. -
További szerzők:Nagy Jenő (1989-) (biológus) Löki Viktor (1989-) (biológus) Vitál Zoltán (1986-) (hidrobiológus) Nótári Krisztina (1980-) Reynolds, S. James Malkócs Tamás (1992-) (biológus) Fekete Réka (1993-) (biológus) Süveges Kristóf (1994-) Lovas-Kiss Ádám (1991-) (biológus, botanikus) Takács Attila (1989-) (biológus, botanikus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Molnár V. Attila (1969-) (biológus, botanikus)
Pályázati támogatás:K132573
Egyéb
PD137828
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.