Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM123595
035-os BibID:	(scopus)85201786681 (wos)001301355400001
Első szerző:	Clemens Béla (neurológus)
Cím:	Left hemispheric epilepsy is more frequent and has worse clinical course that right hemispheric epilepsy / Clemens Béla, Emri Miklós, Dömötör Johanna, Fekete István, Fekete Klára
Dátum:	2024
ISSN:	1525-5050
Megjegyzések:	frequent than with right hemispheric (RH) seizure onset. In addition, patients with LH seizure onset show worse clinical course compared to those with RH seizure onset. The aim of our study was to investigate both issues in a great cohort of FE patients. Methods: In the retrospective study, we reviewed the clinical and paraclinical data of 682 patients with exclusively LH or RH seizure onset. We ascertained the laterality of seizure onset mainly by ictal and postictal semiology and ictal EEG findings. In the absence of ictal data, the basis of lateralization was the evidence of unilateral structural brain abnormality together with a corresponding interictal EEG finding. The endpoint of analysis of the clinical course was the presence/absence of five-year remission on drug treatment in the first ten years of treatment. Results: Out of the 682 patients, 378 (55.4 per cent) had LH and 304 (44.6 per cent) had RH seizure onset. The difference was statistically significant (p = 0.04). Out of them, 213 LH and 156 RH patients were eligible to evaluate prognosis. Five-years-remission was attained by 71 patients (33.3 per cent) in the LH, and 65 (41.7 per cent) in the RH group. The difference was statistically significant (p = 0.05). Conclusion: We demonstrated the LH dominance of seizure onset and the worse clinical course of the patients with LH seizure onset. The findings are manifestations of the lateralized epileptic propensity of the brain. The dissimilar clinical course of the patient with LH and RH seizure onset may shape the general prognostic scheme in FE patients
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Epilepsy & Behavior. - 159 (2024), p. 1-6. -
További szerzők:	Emri Miklós (1962-) (fizikus) Dömötör Johanna (1982-) (neurológus) Fekete István (1951-) (neurológus, pszichiáter) Fekete Klára (1978-) (neurológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM071092
035-os BibID:	(WOS)000402589500002 (Scopus)85021346606
Első szerző:	Dömötör Johanna (neurológus)
Cím:	EEG-alapú agyi hálózatok 14 neurológiai betegségben / Dömötör Johanna, Clemens Béla, Csépány Tünde, Emri Miklós, Fogarasi András, Hollódy Katalin, Puskás Szilvia, Fekete Klára, Kovács Attila, Fekete István
Dátum:	2017
ISSN:	0019-1442
Megjegyzések:	Bevezetés - Az agyi betegségek nagy részében eddig nem kutatták módszeresen az agyi hálózati működést. Célkitűzés - EEG funkcionális konnektivitás (EEGfC) -vizsgálata 14 neurológiai betegségben. Betegek - Klinikai és EEG-adatbázisokból a 14 betegcsoport valamelyikébe sorolható betegeket és úgynevezett rutin-EEG-felvételeiket gyűjtöttünk. A klinikai adatok és az EEG-k revíziója után azon betegek EEG-felvételeit elemeztük, akikben a vizsgálni kívánt betegség mellett jelentős komorbiditás, gyógyszerhatás nem volt. EEG-elemzés - A nyugalmi-ébrenléti állapotot tükröző EEG-tevékenységből betegenként összesen 3 percet elemeztünk. Low Resolution Electromagnetic Tomography (LORETA) program segítségével áramforrás-sűrűséget (current source density, CSD) számítottunk 2394 voxelben. Az egy voxelben előálló CSD-értékek idősorai között Pearson-korrelációt számítottunk. Adatösszevonás után féltekénként 23 agykérgi régió egymás közti korrelációját vizsgáltuk a jobb és bal féltekén belül, a LORETA Source Correlation (LSC) szoftver segítségével. A számításokat 1-25 Hz között, a hagyományos EEG-frekvenciasávokban és 1 Hz szélességű sávokban végeztük. Az egyes kapcsolatok erősségét saját normatív adatbázisunk (kontrollcsoport) ugyanígy előállított LSC-adataival hasonlítottuk össze (t-tesztek). A Bonferroni szerint korrigált p<0,05 értékeket statisztikailag szignifikánsnak vettük, és hálózatok formájában ábrázoltuk. Eredmények és következtetés - Csoportspecifikus mintákat, továbbá a vizsgált csoportokra nézve közös hálózati mintákat találtunk. Az a-sávban alulkapcsoltság, a d-? sávban és a felső b-sávban túlkapcsoltság volt a leggyakoribb lelet. Az a-sávban észlelt alulkapcsoltság részben primer laesiós eredetűnek tűnt, részben a "rich club connections" nem specifikus sérülékenységéről árulkodott. A lassú sávokban észlelt túlkapcsoltság feltehetően az agyi homeosztázis adaptív-kompenzáló működésének jele.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk EEG hálózat idegrendszeri betegségek
Megjelenés:	Ideggyógyászati Szemle. - 70 : 5-6 (2017), p. 159-178. -
További szerzők:	Clemens Béla (1950-) (neurológus) Csépány Tünde (1956-) (neurológus, pszichiáter) Emri Miklós (1962-) (fizikus) Fogarasi András Hollódy Katalin (1955-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Puskás Szilvia (1979-) (neurológus) Fekete Klára (1978-) (neurológus) Kovács Attila István (1968-) (pszichiáter szakorvos) Fekete István (1951-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: