Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM005485
Első szerző:Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:A tápanyagutánpótlás különböző módjainak hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára / Tállai Magdolna, Sándor Zsolt, Vágó Imre, Kátai János
Dátum:2008
Megjegyzések:Kísérletünk során vizsgáltuk egy bio-trágya, a Bactofil A10 (a szántóföldi felhasználás félszeres, és egyszeres dózisának), illetve egy Ca(NO3)2 tartalmú műtrágya különböző dózisainak (20-40 mg kg-1) hatását - alapkezelések mellett - két különböző (mészlepedékes csernozjom, humuszos homok) talajtípuson 2005-2006-ban, majd e kísérletet kiegészítettük 2007-ben ugyanezen kezelések 2,5-szeres dózisát alkalmazva (100 mg kg-1 N, Bactofil A10 szántóföldi felhasználásának 2,5-szeres dózisa) valamint tanulmányoztuk ezen kívül egy városi szennyvíziszap alapú komposzt (25 g kg-1 komposzt) hatását ugyanezen két talajtípuson. A kísérlet során néhány talajmikromikrobiológiai paramétert vizsgáltunk. A kísérlet beállítására a DE MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék tenyészházában került sor, egy kg-os edényeket alkalmazva. Laboratóriumi vizsgálatainkat a DE AMTC MTK Agrokémiai és Talajtani Tanszék talajmikrobiológiai laboratóriumában végeztük, melynek során meghatároztuk az összes csíraszámot, a mikroszkopikus gombák mennyiségét, a nitrifikáló, valamint az aerob cellulózbontó baktériumok számát, a talaj CO2-termelését, bimassza-N tartalmát, valamint az ureáz enzim aktivitását. A vizsgálatok elemzése során statisztikai értékelést az SPSS 13.0 program segítségével készítettünk, kiszámoltuk a mérések átlagát, a szórást, valamint a szignifikancia értékét. 2005-2006-ban a Bactofil A10, és a Ca(NO3)2 tartalmú műtrágya különböző dózisainak mészlepedékes csernozjom, és humuszos homok talajokon történt alkalmazásának hatását a talaj vizsgált mikrobiológiai tulajdonságaira a mérési eredményeink alapján a következőkben összegezhetjük: Az összes-csíraszám esetében mindkét kezelés hatásosnak bizonyult, a mészlepedékes csernozjom talajon a nagyobb - szignifikáns - csíraszám változást a műtrágya kezelések okozták, humuszos homok talajon a Bactofil kezelések bizonyultak eredményesnek. A mikroszkopikus gombák száma mindkét kezelés hatására szintén növekedett, a nagyobb gombaszámot a két év átlagában a Bactofil kezelések eredményezték. A nitrifikáló baktériumok számát mészlepedékes csernozjom talajon mindkét kezelés nagy dózisa közel 2,5-szeresére növelte, humuszos homok talajon kismértékű - nem szignifikáns - növekedést csak a nagy dózisú Bactofil kezelés okozott. Az aerob cellulózbontó baktériumok mennyiségét mészlepedékes csernozjom talajon szignifikánsan növelte mind a nagyadagú műtrágya, mind a kisadagú Bactofil kezelés, azonban humuszos homok talaj esetében szignifikáns növekedést nem tapasztaltunk egyik kezelés hatására sem. A talajok szén-dioxid termelése összességében mindkét talajnál nőtt, bár szignifikáns változást egyik kezelés sem idézett elő. A nagyobb - a kontroll értékéhez képest nem szignifikáns - talajlégzést mindkét talajtípuson a Bactofil kezelések hatására láttunk. A mikrobiális biomassza-N szignifikánsan kiemelkedő értékeit a két év átlagában a nagyadagú Bactofil kezelések okozták, azonban a mészlepedékes csernozjom talaj esetében a nagyadagú műtrágya kezelés is jelentősen - szignifikánsan - növelte értékét. Az ureáz aktivitását mészlepedékes csernozjom talajon a nagyadagú műtrágya kezelés szignifikánsan növelte, míg a Bactofil kezelések szignifikánsan csökkentették. Humuszos homok talaj esetében - eltekintve a nagyadagú műtrágya kezeléstől - az ureáz aktivitása szintén csökkent. 2007-ben, a 2,5-szeres dózisokkal beállított tenyészedényes kísérlet kiegészült egy magas szervesanyag tartalmú komposzt kijuttatásával, mely kezelések eredményeit az alábbiakban összegezzük: Az összes-csíraszám esetében mészlepedékes csernozjom talajon mindhárom kezelés szignifikáns csíraszám növekedést eredményezett, de a legmagasabb értékeket a Baktofil kezelés hatására mértünk. Humuszos homok talajon a Bactofil kezelés mellett a műtrágya is szignifikáns növekedést idézett elő. Az összes-gombaszám legmagasabb értékeit humuszos homok talajon a Bactofil kezelés eredményezte, mészlepedékes csernozjom talajon a komposzt kezelés is szignifikánsan növelte számukat. A nitrifikáló baktériumok számát - szignifikánsan - mindkét talajtípuson a Bactofil és komposzt kezelések növelték. A cellulózbontó baktériumok mennyiségi előfordulását mészlepedékes csernozjom talajon a komposzt kezelés szignifikánsan növelte, humuszos homok talajon azonban hatására a növekedés nem bizonyult szignifikánsnak. Számukat humuszos homok talajon a Bactofil kezelés növelte szignifikánsan. Mészlepedékes csernozjom talajon mindhárom kezelés szignifikánsan növelte a CO2-termelést, mindkét talajtípusnál legnagyobb mértékben a komposzt kezelések növelték a talajlégzést. A talaj biomassza-N tartalmát mindkét talajtípuson a komposzt kezelések növelték szignifikánsan, humuszos homok talajon azonban a Bactofil kezelés is szignifikáns növekedést idézett elő. Az ureáz enzim aktivitását a műtrágya kezelések mindkét talajtípuson szignifikánsan növelték. Mészlepedékes csernozjom talajon a Bactofil kezelés kismértékű - nem szignifikáns - enzimaktivitás csökkenést eredményezett. A humuszos homok talajon a Bactofil hatására szintén kismértékű csökkenést tapasztaltunk, míg a komposzt kezelés - nem szignifikánsan - növelte az ureáz aktivitását. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom kezelés hatásosnak bizonyult a vizsgált néhány talajmikrobiológiai paraméter alakulását illetően. Mind a mészlepedékes csernozjom, mind a humuszos homok talaj esetében a bio-trágyaként alkalmazott Bactofil, valamint a magas szervesanyag tartalmú komposzt hatásában kifejezettebbnek bizonyult néhány vizsgált mikrobiológiai paraméter esetében, mint a műtrágya hatása.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Bactofil A10
műtrágya
komposzt
talajmikrobiológiai folyamatok
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 32 (2008), p. 119-126. -
További szerzők:Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1